Minolta Dimage X20: fürge apróság

A Dimage X sorozat legújabb tagja könnyen használható, barátságos digikamera, mely kategóriájához képest jó minőségű képeket készít, és nem utolsósorban olcsó is.

A legtöbb ultrakompakt kamerához hasonlóan, az X20 formája sem bonyolult. A kicsi és lapos téglatest alakú házból alig-alig emelkedik ki valami, így aztán tényleg bárhol kényelmesen elfér. Az objektív elhelyezése csak fokozza a felépítés kompaktságát. Ugyan az alacsony árfekvés érdekében a ház nem a legjobb minőségű műanyagokból készült, mégsem kellemetlen tapintású, sőt az összeszereléssel sincs semmi probléma: nincs lötyögés, recsegés stb. A kamera a digikameráknál klasszikusnak mondható fémes színt kapta, melyet néhol króm jellegű berakások dobnak fel. A kis méretből eredhet, hogy némelyik gomb talán túl pici lett és ez nehezítheti a kezelést.

Az előlapon találjuk a objektív frontlencséjét, melyet egy a bekapcsoláskor félrecsúszó fémlemez véd. Ferdén alá egy kis parabola-tükröt helyeztek, melynek segítségével jobb-rosszabb önarcképek készíthetők. Természetesen itt találjuk még a vakut és a mikrofont is. Továbbá egy kör alakú kissé kiemelkedő részt is, mely a biztosabb fogást szolgálja. Ebbe került még egy lámpa is, melynek színes villódzása (be- és kikpcsoláskor, illetve önkioldó használatakor) kissé talán már túlzásnak tűnik. A gép oldalára kerültek a különféle csatlakozók (USB, adapter), a kártyafoglalat, mely érdekes módon teljesen fedetlen. Az elemtartó fedelét is itt leljük meg. Alulra csak a műanyagból készült állványmenet került. A kamera tetején van a bekapcsoló és az exponáló gomb, melynek működése teljesen szokványos: félig lenyomva megtörténik az élességállítás, majd teljesen benyomva az expozíció is.

A hátsó lap két felső sarkába egy-egy kihajtható fém akasztó került, melyekhez a hordszíjak rögzíthetők. A jobb felső sarokban találjuk a félköríves jobb-bal, köztük pedig a fel, le és OK funkciókat ellátó gombot. Balra haladva a menü kapcsolója, alatta pedig lejátszás és felvételi módok közt váltó kapcsoló. A bal oldalon látható az LCD kijelző, mellette pedig a hangszóró. A kijelzőn felvételkor minden fontosabb információ megtekinthető, de akár ki is kapcsolható ez a funkció az OK gomb nyomvatartásával. Lejátszáskor természetesen a képek nagyítva (maximum hatszoros) is megtekinthető illetve indexképként több kép is megjeleníthető egyszerre.

Sajnos az X20 kevés kezelőszervvel rendelkezik, így szinte mindent a menükből kell elvégezni, ami ugyan egyszerű, de sokszor lassú. Szerencsére a jobb-bal gombokhoz egy funkció hozzárendelhető. A menük felépítése a kezdő vagy kevésbé képzett fotósokat támogatja, ennek következtében sok tapasztalt fotós számára bosszantóan körülményes lehet. A menü grafikus az egyes funkciók, beállításcsoportok ikonokon keresztül érhetőek el. A felépítés helyzetérzékeny, vagyis csak azokat a dolgokat látjuk, melyek az adott helyzetben használhatók.


Fotózás, visszajátszás

Állókép rögzítésekor a főmenüből állítható: a képek "színvilága" (színes, fekete-fehér, szépia, piros, zöld, kék), a portré mód ki-bekapcsolása, a képméret és képminőség, a vaku üzemmódja, a fehéregyensúly, az expozíció korrekció és innen aktiválható a sorozat, az önkioldó, az önarckép üzemmód. Továbbá innen léphetünk be a ritkábban használt beállításokat (érzékenység beállítása, hangmegjegyzés rögzítésének engedélyezése, digitális zoom bekapcsolása, dátumozás bekapcsolása stb.) tartalmazó almenübe. Videofelvételkor hasonló, de sokkal kevesebb elemet tartalmazó menüt érhetünk el.

A visszajátszáskor a menüből indíthatunk "diavetítést", képeket másolhatunk a kedvencek közé, írásvédetté tehetjük a képeket, szerkeszthetjük és törölhetjük őket stb. Az itt elérhető almenüben érhető el a csoportos törlés, írásvédettség, másolás stb. Itt állíthatók be a diavetítés jellemzői, továbbá itt rendelhetünk DPOF adatokat a képekhez. Minden menüből elérhetjük az alapbeállításokat tartalmazó Setup menüt, melyben megformázhatjuk a memóriakártyát, beállíthatjuk a dátumot, az időt, a nyelvet, a hangeffekteket, a hangerőt.