Új hírközlési törvény: az első reakciók

A hírközlési törvény hétfői parlamenti zárószavazása után a távközlési szakma megosztottan értékeli az új szabályozást: az internetezési és telefonköltségek csökkenését ígérő minisztériumi várakozások mellett van, aki kiegyensúlyozott szabályozásról, más szegényes és gyenge eszközökről beszél.

A matávos szakembernél kevésbé optimista Sülle Gabriella, a Pantel stratégiai igazgatója. Sülle ugyan elégedett a törvény céljaival - mint fogalmazott: a szöveget akár az alternatív távközlési szolgáltatók is írhatták volna -, ám a minisztérium által ígértek vélekedése szerint legkevesebb 3-5 éven belül teljesülhetnek. - Addig azonban biztosan számos ponton kell majd módosítani a törvényt. Ebben fontos szerepe lehet az uniós integráció során Brüsszelnek, ahonnan perek sorozatával fogják kikényszeríteni a piaci szereplőktől és a kormányzattól a javításokat - vetíti előre a lehetséges jövőt az igazgató, hozzátéve: a törvény jelenlegi eszközei szegényesek, gyengék és késleltetett hatásúak.

Sülle kevés esélyt lát arra, hogy már a jövő évben érzékelhető változásokkal találkozhassanak a fogyasztók. - Eredeti szándékával ellentétben a törvény nem szünteti meg januártól a szabad szolgáltatóválasztást korlátozó feltételt a határozott idejű távbeszélő előfizetői szerződésekben, s ez első körben még hónapokig gátja a szaktárca által gyakran hangoztatott szabad szolgáltatóválasztásnak - érzékelteti egy példával az EHT általa említett gyengeségét a panteles szakember. Sülle emellett attól is tart, hogy az összekapcsolási díjak májusra ígért jelentős csökkenése nem lesz érzékelhető a piacon. Amennyiben erre mégis sor kerülne, elképzelhetőnek tartja, hogy 2004 második felében új ajánlatokkal frissülhet a lakossági távbeszélő piac. - Ebben az esetben ugyanis a Pantel mindenképpen meg fogja kísérelni, hogy új termékeket vigyen az egyelőre a Matáv által dominált piacra - ígéri Sülle.

Az internetezés költségeiről beszélve elmondta: tudomása szerint a jövő évi költségvetés nem tartalmazza a dial-up internetkapcsolatok jelenlegi percenkénti 0,77 forintos állami dotációjának keretösszegét. Vélekedése szerint amennyiben ez az összeg jövőre ténylegesen nem áll rendelkezésre, a szolgáltatók legjobb esetben is csak szinten tartani tudják a kapcsolt vonali internetezés költségeit. Ehhez kapcsolódóan Sülle elmondta: nem helytálló az informatikai minisztérium azon kommunikációja sem, miszerint az összekapcsolási díjak csökkenése a dial-up árainak esését vonná maga után, mivel az 51-es behívószámra nem vonatkozik a hálózati összekapcsolás. Ezzel kapcsolatban Patak Dániel, a szaktárca helyettes államtitkára kedden elmondta: a dial-up állami dotációját már a tavalyi start idején is ideiglenes megoldásnak szánták. - A rendszer nem eurokomform, ezentúl a kormányzat a jövőben inkább a szélessávú elérésekre áldozna költségvetési pénzeket, mint a dial-upra - tette hozzá.

Lényeges a felügyeleti szerv szerepe

A hűségszerződésekről

Keddi sajtótájékoztatóján Pataki Dániel, az IHM helyettes államtitkára elmondta: a határozott idejű távbeszélő szerződések megszűnéséről az utóbbi napokban számos különböző hír látott napvilágot. - A hűségszerződések megszűnése ezekkel ellentétben csak az üzleti piacon ajánlott, két éves szerződésekre vonatkoznak - mondta Pataki, hozzátéve: az ilyen, jövő évben még érvényben levő megállapodások legkésőbb 2004. augusztus 31-ig lehetnek érvényben. A törvény nem vonatkozik az internet-, mobil- és kábelszolgáltatókra.

- Az új EHT egységesebb, átgondoltabb elődjénél s megteremti annak lehetőségét, hogy a lakossági távbeszélő piacon valódi verseny induljon be - értékelte a törvényt Szathmári Géza, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöki tisztjét is betöltő szakember szerint az egyik leglényegesebb pont az új felügyeleti szerv megalkotása, mely hatékonyan tudja majd kezelni a távközlési piac problémáit, anomáliáit. A panteles Sülléhez hasonlóan Szathmári emellett szintén "új erőt" lát Brüsszelben: az uniós felügyeleti szervek folyamatosan vizsgálni fogják a törvényt, illetve annak implementációját s nagy összegű büntetéseket róhatnak ki, mint tapasztalhattuk azt a Deutsche Telekom esetében is - véli. Hozzáteszi: az új törvény megőrizte elődjének értékes pontjait, melyek sajnálatos módon elmaradt végrehajtásával a távközlés liberalizációja ma előrébb tartana.

A GTS-Datanet vezetőjének várakozásai szerint a lakossági piacon csak az összekapcsolási díjak tavasszal valóban bekövetkező csökkenése és a hűségszerződések lejárta után indulhat be a szolgáltatók közötti verseny, valamikor 2004 késő őszén. - Az új törvény segítségével tovább fokozódhat az üzleti előfizetőkért vívott, már ma is igen éles verseny - teszi hozzá.

Az internetet tekintve Szathmári az idei trend továbbélését, a szélessáv gyors terjedését várja. - A forgalomfüggetlen ADSL-hozzáférések árai a jövő évben nagyjából a jelenlegi szinten maradhatnak - véli.