Kerekasztal a digitális archívumokról

Magyarországon ma több projekt is foglalkozik interneten elérhető archívumok kidolgozásával. Koncepciók és tervek eddig is léteztek, mára a gyakorlati megvalósítás maradt - hangzott el a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által szervezett szerdai beszélgetésen.

Az MTE-ről

A szervezetet vezető hazai tartalomszolgáltatók alapították 2001-ben. Célja, hogy szakmai állásfoglalásaival befolyásolja a hazai internetes piac viszonyainak fejlődését. Tagjai: az [origo]-t kiadó Axelero Internet Rt., az Econet Rt., a HVG Online Rt., az Index.hu Rt., a Mimóza Communications, a Népszabadság Online és az MTN-SBS Rt.

A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) az IHM kulturális tartalomfejlesztési törekvéseit fogja össze. Alapvető feladata, hogy hozzáférést biztosítson a kulturális, közszolgálati és közérdekű tartalmakhoz, és kézzelfogható realitássá tegye az információs társadalom előnyeit a lehető legszélesebb kör számára. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) célja, hogy a rádiók és televíziók archívumaiban őrzött, illetőleg folyamatosan létrejövő produktumok nyilvánosan hozzáférhetővé váljanak.

Az IHM jelen lévő szakemberei szerint a minisztérium a következő év végére költséghatékonyan működő, bárki által elérhető archívumokat remél látni. A jelenlévők közül többen egyetértettek abban, hogy e remény valóra váltásában sokat segíthetnének a bonyolult és nagy volumenű projektek, határidőre történő lebonyolításában jártas piaci szereplők. A siker esélyét több hozzászóló arra utalva kérdőjelezte meg, hogy ma még hiányoznak az egyes intézményeknél meglévő archívumok közötti kommunikációt megteremtő szabványok, márpedig ezek definiálása sokak szerint az első, a tartalom-digitalizálásnál is fontosabb lépés lenne.


A jogvédők aggodalmai

A hallgatóság soraiban jelen volt több közös-jogkezelő szervezet, így a Magyar Hanglemezgyártók Szövetsége (Mahasz), az Artisjus, a Filmjus és az Előadóművészek Jogvédő Irodája (EIJ) képviselője. A közös-jogkezelők képviselői elsősorban az ún. mikrofizetési rendszerekkel kapcsolatos aggályaikat fejezték ki. A törvény lehetővé teszi a jogtulajdonosoknak, hogy a műveik úgynevezett online felhasználása tekintetében lemondjanak a közös jogkezelésről, és egyénileg, különböző fizetőrendszerek alkalmazásával próbálják meg behajtani fogyasztóiktól az őket megillető jogdíjat. A hozzászólók szerint azonban jelenleg nincs olyan technológia, amely hatékonyan tudná a jogtulajdonosok érdekképviseletét ellátni, ami megkérdőjelezi annak a szintén elhangzott felvetésnek az esélyeit, hogy a digitális térben a közös jogkezelés akár végleg el is tűnhet majd.