A DVD múltja és jelene

Ma már Magyarországon is több 10 ezer háztartásban található DVD-lejátszó. Cikkünk a digitális videoformátum történetének főbb állomásait, a házimozi technikai jellemzőit és lehetőségeit , valamint a mai helyzetet mutatja be.

Talán sokan el sem hinnék ma már, milyen nehezen született meg annak idején a formátum. A nyolcvanas években Warren Lieberfarb volt az, aki folyamatosan szajkózta, hogy a DVD-lemez ugyanazt fogja tenni a videoszalaggal, mint a CD-k tették a bakelitlemezekkel annak idején. Lieberfarb a DVD keresztapjaként híresült el, ugyanis sikerült egyetlen DVD szabvány mögé felsorakoztatnia a teljes videoipart. Lieberfarb - bár a Warner Home Video vezető embere volt - célja elérése érdekében háttérbe szorította a stúdió érdekeket, és akár áldozatokat is hozott cége nevében, hogy sikerüljön megállapodni valamennyi jelentős videokiadóval. Az 1980-as évek végén a Warner Bros. a technológia egy korai változatán dolgozott a Philipsszel, az angol-holland elektronikai óriással, amely a Sonyval közösen szabadalmaztatta az audió CD technológiáját. A két fél azonban nem jutott eredményre. A kilencvenes évek elején Lieberfarb új partnerre talált Kohji Hasere, a Toshiba egyik vezetője személyében. A Toshiba 1994-ben készült el működő prototípusával.

Ekkor aztán elszabadult a pokol az elektronikai iparban. A Sony és a Philips egy rivális lemezzel rukkolt elő, amely mögé felsorakoztak más nagy szórakoztatóelektronikai cégek is. A Toshiba-Warner szövetség nem adta fel: megpróbálta megnyerni magának a Sonyt és a Philips-et. Kevés sikerrel. A konfliktus a szerzői jogdíjakban gyökerezett. A Sony és a Philips a jogtulajdonosa a CD technológiájának, ami a DVD lényeges eleme. Szerették volna, ha ezt az új technológiát is CD-nek nevezik, hogy ne apadjon el a jogdíjakból táplálkozó pénzforrás. Nem meglepő, hogy féltették ennek elvesztését, hiszen a CD jogdíjak évente akkora vagyont tesznek ki, ami egyedül a Sonynál meghaladja a 700 millió dollárt. A küzdelem 1995 közepéig tartott. Ekkor lépett be a harcba a számítógépes ipar, amely új adattároló formát keresett. Különösen az IBM látott fantáziát ebben az optikai tárolólemezben. Ennek két nagy előnye volt: egyrészről egy kettős felhasználású DVD, ami számítógépes adatok és mozifilmek tárolására egyaránt alkalmas, nagyobb fogyasztói keresletet gerjeszt, így gyorsabban térülnek meg az ezzel kapcsolatos befektetések. Másrészt az IBM - az összes japán óriással és a Philipsszel ápolt erős üzleti kapcsolatai miatt - képes volt egy kompromisszumos megoldás kikényszerítésére, így 1995 végén a két tábor egyesítette erőit, és kombinálták rivális technológiáikat.

Ezután váratlanul Hollywood kezdett akadályokat gördíteni. A Disney, a Fox és a Paramount - a kalózkodástól való félelme miatt - elzárkózott a DVD-től. Nélkülük azonban az egész halva született dolog lett volna.

A Warner DVD-koalíciója végül létrehozott egy másolásvédelmi egyezséget, ami - bár nem volt teljesen biztonságos - elfogadható volt mindenki számára. Ez - társulva Lieberfarb kitartásával és egyezkedéseivel - szabad utat nyitott a DVD térhódítása előtt.

Az amerikai és nyugat-európai tendenciák elkerülhetetlenül begyűrűznek hazánkban is, és már most előrevetítik, mi várható. Magyarországon 2001-ben közel ötvenezer asztali lejátszót értékesítettek, és az előrejelzések szerint idén ez a mennyiség már százhúszezer körül lesz, s két év alatt ez a szám is megháromszorozódik.

A DVD térhódítása

Nyugat-Európa egy év hátránnyal indult, de a formátum terjedése itt is gyors, és várhatóan Európa fokozatosan ledolgozza lemaradását. Az előrejelzések szerint 2003-ra közel 50 millió nyugat-európai háztartásban lesz legalább egy asztali DVD-lejátszó. Ez a szám 2006-ra várhatóan 100 millióra fog emelkedni, ami a televízióval rendelkező háztartások 62%-át jelenti. Ha ehhez hozzáadjuk a 25 millió eddig eladott DVD lejátszására képes játékkonzolt (PlayStation 2, Xbox) és DVD-felvevőt is, akkor megállapíthatjuk, hogy 2006-ra a televízióval rendelkező nyugat-európai háztartások 77%-ában lesz legalább egy televízióra épülő készülék, amely alkalmas DVD lejátszására.

Természetesen a lejátszók árcsökkenése - akármekkora legyen is az - önmagában még nem magyarázza ezt a sikert. Szükség volt ehhez a hollywoodi stúdiók hatalmas mértékű támogatására. 1997-ben és 98-ban, amikor a DVD megjelent a piacon, a korai becslések még arról szóltak, hogy jóval hosszabb időbe fog telni, amíg az új formátumot elfogadják, mert azt senki sem látta előre, hogy a hollywoodi stúdiók milyen gyorsan fogják a csillogó, új lemezre vinni új filmjeiket és kiterjedt könyvtárukat. Nem telt bele azonban sok idő, és a stúdiók végül sorra felismerték a DVD-ben rejlő erőt, és anyagi lehetőségeket: ipari méretekben kezdtek hozzá filmjeik DVD-n való kiadásához és az évtized végére szinte minden film lemezre került.

A VHS hőskorában mintegy 5 videokazettát vásárolt egy átlagos háztartás évente, addig ma a lejátszó tulajdonosok átlagosan évi 15 DVD-lemezzel bővítik gyűjteményüket. Az amerikai kiskereskedőknél máris megfigyelhetők a videokazettákról a DVD-re való tartós átállás első komoly jelei, ahogyan ez 10 éve a magnókazettákról a CD-kre való áttéréskor történt. A korongok nnépszerűségéhez hozzájárult az is, hogy számítógépekkel és játék konzolokkal is lejátszhatóak. Ez többek között azt is jelenti, hogy a nézők már nincsenek a tévékészülékhez kötve, tudnak DVD-t nézni autóban, vonaton vagy akár a munkahelyükön is.

Európában a DVD-lejátszókhoz hasonlóan a lemezek térnyerése az amerikai mintát követi. A Screen Digest előrejelzése szerint a nyugat-európai fogyasztók 150%-kal több pénzt fognak költeni DVD szoftverre a következő 4 évben, 2006-ra várhatóan 15,3 milliárd eurót, ami 85%-a lesz a videó szoftverre költött 18,4 milliárd eurónak. Amíg a videokazetták forgalma Nyugat-Európában várhatóan 6%-ot esik 2002-ben, addig a fogyasztók 5,2 milliárd Eurót fognak költeni DVD szoftverre. Az Európai videó: Piacfelmérés és előrejelzések 2001-2006 című tanulmány is azt jósolja, hogy a nyugat-európai DVD szoftver forgalom 2003-ra meg fogja haladni a VHS kazettákét. Kölcsönzés terén a VHS marad túlsúlyban 2005-ig.