Dimage 7i - Nem csak hobbifotósoknak

Teszteltük a Minolta Dimage 7-es digitalis fényképezőgépének új verzióját. A gyártó számos apró újítással tette kényelmesebbé a gép használatát.

A Dimage 7i örökölte a 7-es legvitatottabb tartozékát, az elektronikus keresőt. Javítottak a minőségén (118 000 pixelről 122 000 pixelre, és nagyobb frame rate-re), de nem sokat. Továbbra is megmarad a vakhit az autofókuszban. Manuális élességállításra akad lehetőség, tehát nem lehetetlen, de sok esetben majdnem képtelenség. Nem kétségbeejtő a helyzet, hiszen az automatika jól működött már a 7-es esetében is, azonban a Minolta ezen is javított, az autofókusz gyorsabb lett, így a sebességre már nem lehet különösebb panasz. Emellett az élességérzékelő pontok száma is megnőtt 300-ról 400-ra, lehet vele többet szöszmötölni. Természetesen ennek gyakorlati előnye is van.

A RAW és TIFF formátum elmentése még mindig hosszú időt vesz igénybe. JPEG felvételek készítésekor (legnagyobb képméret és legkedvezőbb tömörítés mellett) 4 fájlt lehet folyamatosan leexponálni, a gép utána kezdi elmenteni őket. Akinek ez kevés lenne, annak a Dimage 7i új lehetősége az UHS (Ultra High Speed) sorozat, ami másodpercenként 7,14 felvétel sebesség mellett 1280x960 pixeles képek készítését teszi lehetővé. A képminőség rontásával az egyszerre megörökíthető képek mennyisége nő (fine 15, standard 31, economy 39).

A makro módot is bővítették, eztán nemcsak 200 mm, hanem 28 mm-es gyújtótávolságnál is lehet közelről fényképezni. A legrövidebb expozíciós idő 1/4000, amit rekeszautomatika és manuál beállítások mellett nem lehet választani. A láthatatlan javítások kategóriájába tartozik a zár reakcióidejének redukálása 170 ms-ról 130 ms-ra. Ez gyakorlatilag csak műszerekkel mérhető, tehát bizonyára csak előnyére válhat a gépnek, akárcsak a 7i színkezelése, amin szintén javítottak, közelebb került az sRGB-hez (CxProcess).

"i" mint moz"i"

Néhány szóban meg kell említeni a mozgóképpel kapcsolatos újításokat is. Már van (végre) éjszakai és UHS felvételre lehetőség. A videóanyaghoz felvehetünk hangot is (hogy lehetett e nélkül élni?). Ezenkívül a fotók mellé is rögzíthető egy kis megjegyzés 5-10 s terjedelemben.

"i" mint információkezelés

Hadd kezdjem a képek visszanézegetésekor tapasztalt változtatásokkal. A nagyítás kisebb lépésekkel (0,2x), nagyobb intervallumon (1,2 -4,0x-ig) történhet. A Dimage Viewer 2.0 nem sokat változott, a 7i kibővített képességeihez alakították, a RAW fotók átkonvertálása gyorsabb lett, főleg annak figyelembevételével, hogy közel 30 MB-os képeket produkál. Ezt a műveletet nem érdemes megpróbálni a kártyáról, a sima letöltés is hosszú ideig tart. Én egy 48 MB-os kártyát használtam, amiről két TIFF képpel 2-3 percig bajlódott. El sem merem képzelni, meddig tartott volna mindez egy teli 256 MB-os kártyával. Egyébként a géphez egy 16 MB-os CF kártya jár, de minimum 128-as kellene. A 16 MB nem is tudom mire jó. Egy kép, ennyi fér el rajta RAW-ból, illetve TIFF-ből, ennek tükrében mindenki, aki megveszi a gépet, kénytelen lesz venni egy nagyobb kapacitású adathordozót.

Visszatérve a szoftverre, feltétlenül szükség van rá, hiszen a RAW MRW kiterjesztésű fájlok kicsomagolásához nélkülözhetetlen. A program számos lehetőséget biztosít a kép manipulálásához, ezért használható, de nélküle is jól meglehet oldani bármilyen utómunkát.

"i" mint interpretáció

A Dimage 7i a félprofi kategóriába tartozik. Sajnos a keresője még mindig amatőr, egy ízig-vérig amatőr számára viszont a megtestesült legtökéletesebb fotómasina. A képminősége igen jó, szinte elsőrangú, aki képes lemondani a teljes manualitásról, annak nincs ennél ideálisabb fényképezőgép a piacon. Egy-két külföldi internetes cikk felrója ugyan nehéz kezelhetőségét, de szerintem bárki számára könnyen elsajátítható a használata maximum két hét alatt.

Békefi Róbert