Merevlemezes tippek és trükkök

"Kicsi ezüstös vagy fekete doboz, azon vannak az adatok." Nagyjából ennyi, amit általában tudunk a merevlemezekről. A következő oldalakon igyekeztünk olyan hasznos tudnivalókkal szolgálni, amelyek segítenek egy új HDD vásárlásban, a meglévő merevlemez élettartamának a megnövelésében. Összeállításunk nem beszerelési kalauz, sokkal inkább túlélési útmutató.

Mi a közös a VHS képmagnóban, a kazettás magnetofonban és a floppymeghajtóban? A helyes válasz: Mindegyik esetében az író-olvasó fej fizikailag érintkezik a mágnesezendő felülettel, tehát a szalaggal, illetve a lemezzel. A korai merevlemezek esetében is így volt ez, de a meghajtók lemezeinek nagy és egyre növekvő forgási sebessége, illetve amiatt, hogy a fejeknek milyen gyakran kell ide-oda "rohangálniuk" a lemezeken, ez a technológia tévútnak bizonyult. Mind a fejek, mind a lemezek olyan igénybevételnek voltak kitéve, ami miatt elhasználódtak.

A modern meghajtókban a fejek kivétel nélkül a lemezek felülete felett "úsznak". Azért használtam ezt a kifejezést, mert valóban úszásról, lebegésről van szó. Parányi acélrúgó szorítja a karokat a lemezek felé. Amikor bekapcsoljuk a meghajtót, akkor a nagy sebességgel forgó lemezek levegőt kényszerítenek a csúszkák alá, amelyek a repülőgépek szárnyához hasonlatosan elemelik a lemezektől a fejeket. Éppen ezért nevezik a merevlemezek működésekor a fejeknek a lemezektől való távolságát "lebegési-, repülési magasságnak" (floating-, flying height). A pontos működéshez elengedhetetlenül fontos, hogy ez a fejek és a lemezek közötti távolság mindig pontosan ugyanannyi legyen. Hogy ez mennyire apró? Nos, a merevlemezek esetében még mindig nem az SI-mértékegység a mérvadó - ezért ez a távolság mikrocollban van kifejezve, az érték pedig 0,5. Nos, ez így magában nem mond semmit, de ha tudjuk, hogy az emberi hajszál vastagsága 2000 mikrocoll, máris sokatmondóvá válik. Néhány modern és drága meghajtóban már vannak olyan szenzorok, amelyek figyelik a fejek lemezektől való távolságát, és figyelmeztetnek, hogyha ez az érték kívül esik az elfogadható határokon. Nem is olyan sokkal ezelőtt azt állítottam, hogy a modern meghajtók fejei nem érintkeznek a lemezekkel. Nos, ez nem teljesen igaz. Ott nem érintkeznek, ahol az információ tárolódik! Amikor a meghajtó üzemen kívül van, akkor a fejek bizony a lemezen pihennek, hiszen az a fentebb említett parányi acélrúgó a lemez felületéhez szorítja azokat! Mégpedig egy olyan speciális részen, ahol nem tárolnak adatot. Ezt hívják "leszállási vagy parkolási zónának" (landing zone, parking zone). Bizony, amíg a lemezek elérik azt a bizonyos sebességet, amikor már elég levegő áramlik a csúszkák alá, hogy elemeljék a fejeket a felülettől, a fejek érintkeznek a forgó lemezzel. Éppen ezért, míg a meghajtó nem éri el a kritikus fordulatszámot, addig a fejek nem hagyják el a parkolási pozíciót, azaz nem "mennek be" az adatokat tároló rész fölé.

Ha kikapcsoljuk a számítógépet, akkor a fejek automatikusan "kiállnak" a landing zone fölé, és mikor a lemezek megállnak, akkor itt ereszkednek le. A fejek, egészen pontosan a karok kihúzásához több technológia is használatos: a pofonegyszerű rugótól (kihalóban lévő megoldás, ha régebbi meghajtónk a kikapcsoláskor jól hallhatóan kattan egyet, akkor abban még biztosan ilyen van) a különböző elektromágneses megoldásokig terjed a skála. Még olyan is előfordul, hogy a lemezeket forgató motor termeli vissza a fejek kimozdításához szükséges áramot, úgy hogy a lendületben lévő, lassuló tányérok mozgási energiáját hasznosítja. Így vagy úgy, a biztonságos fejparkoláshoz idő kell!

Nos, elérkeztünk a technológiai rész végéhez! Amint az a fentiekből könnyűszerrel kiokoskodható, a merevlemez halála az, amikor a fej üzem közben beleütődik valamibe. Ez a "valami" igazándiból két dolog lehet. Vagy egy idegen tárgy (szennyeződés), amely valahogy csak beküzdötte magát a meghajtóba, vagy valamelyik lemez. Az előbbi eset ellen sokat nem tehetünk, azt leszámítva, hogy időről időre igyekszünk alaposan kipucolni a gépet. Ellenben az utóbbi eset a gyakoribb és a valószínűbb. Gyakran elborzadva látom, hogy egy lefagyásnál az újraindításkor nem várnak 10-15 másodpercet, hogy a merevlemeznek legyen ideje "lepörögni" és a fejnek kiállni, hanem azonnal lecsapnak a bekapcsológombra, amint kihunyt a hálózati LED.

10 jó tanács a merevlemezek használatához

- Sohase takarjuk le a merevlemezek lélegzőnyílását!
- Mindig várjunk 10--20 másodpercet a gép újraindításával!
- Az időnkénti takarításnál a merevlemezek portalanításáról se feledkezzünk el!
- Ha régebbi gépünk BIOS-ában találunk egy "Low Level Format" elnevezésű pontot, akkor fogadjuk meg, hogy ez lesz az, amit sohasem fogunk kipróbálni!
- Ne használjunk új (gyors) meghajtót együtt, egy IDE csatornán egy régi (lassú) merevlemezzel vagy CD-olvasóval, mert a lassú egység visszafogja a gyors tempóját is!
- Csavarozzuk be a meghajtót a hordozható merevlemezfiókba, ne hagyjuk csak úgy lötyögni!
- Csak akkor mozgassuk a fiókot, hogyha a meghajtóban már biztosan megálltak a lemezek!
- Ha folyamatosan huzamosabb ideig szándékozzuk használni "hurcifiókos" merevlemezünket a gépben, akkor nagyon figyeljünk rá oda, hogy nem melegszik-e túl!
- Bekapcsolt gépből kivenni a merevlemezfiókot még akkor is tilos, ha a bölcsőn van egy ki-be kapcsoló gomb vagy valamilyen hasonló funkciót betöltő kulcs!
- Igyekezzünk nem mozgatni hordozható számítógépünket, ha az be van kapcsolva! A beépített merevlemez hosszabb élettartammal fogja ezt meghálálni nekünk.

Nagyon valószínű, hogy ilyenkor a fejnek nincs elég ideje kiérni a "leszállópályára", de már a lemez eléggé lelassul ahhoz, hogy elfogyjon a csúszka alól a légpárna, a fej pedig átstartolásos leszállást hajt végre az adathordozó felületen. Eredmény? Adatvesztés, a fej sérülése, a lemez adathordozó bevonatának a sérülése, esetleg az "egyet hibáz, hármat kap" akció keretében mindegyik egyszerre. Ugyan a meghajtókban lévő lemezeket ellátják egy, a mágnesezhető réteget védő bevonattal, ez nem képes csodákra. Most, hogy tisztában vagyunk a winchesterek belsejében uralkodó távolságokkal, sejthetjük, hogy ez a bevonat is jócskán alulról közelíti a hajszál vastagságát.

A fentebb vázolt balesethez nem szükséges egy lefagyás. Már az is elegendő, ha nem megfelelően kezeljük a merevlemezfiókokat.