Komoly következményekkel járhat, ha nem iszunk eleget a melegben

koktél
Vágólapra másolva!
Sajnos az emberek jó része kevesebb folyadékot fogyaszt a kelleténél, így hosszan tartó vízhiányos állapot jön létre a szervezetben, ami akár komoly betegségekhez is vezethet. A kánikulában különösen figyelni kell a vízpótlásra, ilyenkor még fontosabb a tudatosság. A nyári hónapokban rengeteg tévhit kering arról, hogy mit és mennyit igyunk – erről kérdeztük Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus szakorvost.
Vágólapra másolva!

„A napi alap folyadékszükséglet 15 éves kor felett 40 ml testsúlykilogrammonként, de az életkor, a testösszetétel (izom/zsír arány), a táplálkozás, a fizikai aktivitás, a környezeti tényezők (például nyári meleg, magas páratartalom) is befolyásolják a folyadékigényt.

Megnöveli a folyadékszükségletet ezen kívül például a hányás, a hasmenés, a lázas állapot, a fokozott izzadás vagy a szoptatás.

A magas fehérjetartalmú étrend (például fehérjeturmixok, ketogén étrend, Atkins, South Beach vagy Ducan diéta stb.) esetén szintén nő a folyadékigény” – hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes.

Forrás: Pexels

Általában a napi folyadékadag kétharmadát folyadék, egyharmadát pedig az élelmiszerekben kötött víz formájában fogyasztjuk el.

pedig a megfelelő folyadékfogyasztás nagyon fontos az egészség megőrzéséhez, sőt, a testsúly ideális zónában tartásához. A víz nélkülözhetetlen az emésztőnedvek képzésében, a salakanyagok kiválasztásában,

hiány esetén emésztési problémák, székrekedés léphetnek fel,

besűrűsödik a vér és megnő a keringési betegségek (például trombózis, agyérgörcs, szívinfarktus stb.), a vesekő és egyéb vesebetegségek, valamint a húgyúti, vastagbél- és emlődaganatok kialakulásának kockázata” – mondja.

Figyelmeztető jelek vízhiány esetén

A szervezet hamar jelzi, ha vízre van szüksége, az első jel a szájnyálkahártya kiszáradása, ami már 1% folyadékhiány alatt is fellép.

Ha a folyadékhiány 1-5 %-os, akkor a szomjúságon kívül erős étvágytalanság, hányinger lép fel, és erősen romlik a fizikai teljesítmény, míg 5-9% között csökken a koncentrálóképesség, szédülés, izomgörcs lép fel. A sötétsárga színű, koncentrált vizelet, a ritkább vizeletürítés szintén a folyadékhiány jele” – figyelmeztet a szakember.

Mit igyunk nyáron – vizet, üdítőt vagy alkoholt?

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen folyadékokat fogyasztunk rendszeresen. Minden folyadékfogyasztási ajánlás első helyén a tiszta, nem ízesített víz szerepel.

„Az ásványvíz vásárláskor mindig nézzük meg a címkét, mert összetételben (Na, K, Mg) jelentős különbségek vannak az ásványvizek között.

Más típusú ásványvíz ajánlott a kisbabáknak, a sószegényen vagy a nagyon sósan étkező felnőtteknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, a veseköveseknek vagy az emésztési panaszokkal küszködőknek.

A natúr vízen kívül nyáron népszerűek – mégis több szempontból nem számítanak a legjobb választásnak – az ízesített vizek, a jeges teák és kávék, az energiaitalok, az üdítők és gyümölcslevek, alkoholos italok” – mondja a MediFat igazgatója.

Forrás: Pexels

„Kánikulában figyelni kell arra, hogy sokkal kevesebb alkohol is a fejünkbe szállhat. Különösen erőteljes az alkohol hatása, ha az iszogatás hideg helyen (például pince vagy légkondicionált helyiség) történik, majd kimegyünk a hőségbe. Azt sem árt tudni, hogy minden olyan folyadék valójában vizet von el a szervezettől, amiben például koffein vagy cukor van.

– árulja el Dr. Gajdács Ágnes.

Hizlaló folyadékok?

Nyáron sokan visszahízzák a tavasszal nagy odafigyeléssel leadott kilókat, és ennek egyik oka a szokásosnál nagyobb mennyiségű, kalóriadús folyadékok fogyasztása.

Az alkoholos italokkal jó pár extra kalóriát juttatunk a szervezetünkbe.

A frissen facsart gyümölcslevek igazi kalória- és szénhidrát bombák, a vércukorszintet azonnal megemelik, ezért minél ritkábban fogyasszunk belőlük, a napi maximum 3 dl adagot ne lépjük túl, és 3-5 dl vízzel hígítsuk duplájára.

Forrás: Pexels

Ugyanez a szabály vonatkozik az energiaitalokra is, amelyek főleg kánikulában vagy intenzív mozgás során akár életveszélyes kiszáradást okozhatnak, ha nem iszunk melléjük dobozonként legalább 5 dl vizet.

Az üdítők, jeges teák, a cukorral vagy sziruppal édesített limonádék sem tartoznak a testsúlybarát kategóriába, ráadásul gyakran magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmaznak, ami rendszeres fogyasztás esetén hozzájárulhat a nem alkoholos eredetű zsírmáj kialakulásához.

Néhány ital kalóriatartalma (adagnagyságtól és összetételtől függően):

- 1 jegeskávé ~ 350-900 kcal
- kóla 5 dl ~ 225 kcal
- narancslé 5 dl ~ 215 kcal
- 1 pohár alkoholos koktél ~ 400-1000 kcal
- világos sör 3 dl ~ 132 kcal

A víz a zsírbontás élettani folyamatában is szerepet kap. Jellemző, hogy az emberek túlbecsülik az elfogyasztott folyadék mennyiségét, a folyadékokkal bevitt kalóriákról pedig nem is vesznek tudomást, ezért

érdemes a folyadékfogyasztásról is naplót vezetni, így nemcsak a kiszáradást, hanem a kellemetlen hízást is el lehet kerülni.

Kánikulában támad a vesekő?

„Ha nem fogyasztjuk el a szükséges folyadékmennyiséget, akkor a vizelettel kiválasztódó anyagcsere végtermékekből túltelített oldal alakul ki, majd kristályok csapódnak ki –

különösen ha a kőképződést gátló anyagok szintje is alacsony (például citrát, magnézium), majd kialakul a vesekő.

A folyadékmennyiség rendezése – amire kánikulában még nagyobb figyelmet kell fordítani – az egyik legfontosabb lépés a vesekő megelőzésében” – mondja.

Forrás: Pexels

„Vesekőhajlam esetén azonban az sem lényegtelen, hogy mit iszunk és mit eszünk. A vesekövek kb. 75%-a kálcium-oxalát-tartalmú, és ennek a vesekőtípusnak a megelőzésében segítségünkre lehet a tudatos táplálkozás.

Ajánlott a sószegény diéta (maximum 4-5 gramm/nap). Érdemes kerülni a magas oxalát tartalmú ételek és italok (például sóska, spenót, cékla, rebarbara, zöldbab, kakaó, csokoládé, erős főzött kávé, tea, kóla, vörösbor, eper, ribiszke, málna) rendszeres és/vagy nagyobb mennyiségben történő fogyasztását.

Tanulmányok szerint például napi 5-6 adag jeges tea fogyasztása növeli az oxalát-kövek kialakulásának kockázatát.

A szervezetünkben is keletkezik oxalát a szénhidrátok lebomlása során, így a nagyobb mennyiségű szénhidrátbevitel nemcsak hízáshoz, hanem oxalát-kövek keletkezéséhez vezethet. Ráadásul a súlytöbblet önmagában is hajlamosít vesekő képződésére.

A rendszeres testmozgás, a súlyfelesleg leadása viszont hasznos lehet a vesekövesség megelőzésében. A stressz-szint csökkentése szintén segíthet, sőt ha ezt valamilyen magnéziumkészítmény segítségével valósítjuk meg, akkor a vizeletben oldott kristályok kialakulását is gátoltuk” – hívja fel a figyelmet a belgyógyász, testsúlygyógyász szakorvos.