Pezsgő a vulkánból

pezsgő
Vágólapra másolva!
Az ország legnagyobb kiterjedésű hegyvidéki borvidéke méltatlanul kevés figyelmet kap, pedig jóval többet érdemelne. Sokan nem is sejtik, hogy a Mátra mennyire jó hely a szőlőnek, és hogy értő kezek gondozásában milyen különleges nedűk kerülhetnek ki onnan. Illatos fehérek, izgalmas házasítások és egészen elképesztő kékfrankosok. Vagy pezsgők. Például a Centurio Szőlőbirtokról.
Vágólapra másolva!

Borásszal borozgatni az egyik legnagyszerűbb élmény, ami egy borkedvelővel történhet. Első kézből kaphatja az infót a műhelytitkokról, és hallgathat történeteket olyan a különös helyzetekről, amelyek csak a szőlőben vagy a présházban fordulhatnak elő. Egy ilyen élményért általában el kell utazni a pincészetig. Vagy keresni kell egy olyan borbárt, ahol személyesen a borász mutatja be a portékáját. Legutóbb a fővárosi VinoPiano tartott ilyen kóstolót és hívta meg Ludányi Balázst, a Centurio Szőlőbirtok borászát és tulajdonosát, hogy meséljen borairól, a pincészetéről és egyébként mindenről, ami a nála, az ültetvényen vagy a pincében történik.

Ludányi Balázs 2015-ös Kékfrankos Válogatása 11 hónapot töltött hordóban Forrás: Csepe Erika

A fiatal borász a Mátrai borvidéken gazdálkodik, egy háromhektáros családi birtokon, Gyöngyöstarjánban. Noha a területe nem túl nagy, számos szép dolog kerül ki onnan.

Mátra az ország legnagyobb hegyvidéki borvidéke, változatos klímájú és talajösszetételű szőlőterületekkel.

Vulkanikus eredetű hegység, fő tömegét andezittufa alkotja. Szakértők szerint a mátrai területek tökéletesen alkalmasak testes fehérek, tüzes vörösek, korai fajták, késői szüretelésű, sőt, dűlőszelektált nagy borok készítésére is.

Ennek ellenére igen meglepő, ha a borvidékről például egy pezsgő kerül az ember poharába. A Mátra bámulatos adottságai ellenére,

Ludányi Balázs előtt még senki

nem próbálkozott pezsgővel a vidéken. Ő viszont annyira harmonikusnak és gyümölcsösnek találta 2013-as zenit borát, hogy úgy döntött, másodlagos erjesztéssel, varázsol bele egy kis buborékot. Szentesi József borász volt ebben a segítségére, és kettejük munkája igazán kellemes pezsgőt eredményezett, citrusos aromákkal, cirógató buborékokkal.

A mátrai területek tökéletesen alkalmasak testes fehérek és tüzes vörösek készítésére is Forrás: shutterstock.com

Balázsnál egyébként minden évben különleges és egyedi borok születnek. A hangsúly nála a természet és a termőhely egyensúlyán van. Nem használ rovarirtót, gyomirtót. Alacsony hozammal dolgozik, borai spontán erjednek. Nála nincs „űrtechnológia" a pincében, szerinte nincs is arra szükség, hiszen a kiváló minőségű alapanyag a kulcsa mindennek. Úgy véli, a borkészítés a szőlőben, a metszéssel indul és a hajtásválogatással folytatódik. Ha a szőlőmunkák során rendben van minden, már nagy baj nem lehet.

Rizikó azért így is van, mert az időjárási anomáliákat lehetetlen kivédeni. Tavaly szeptember közepén például hirtelen zúdult a környékre 100 mm eső, emiatt azonnali újratervezésre volt szükség a birtokon. Egyszerre kellett leszüretelni a hárslevelűt, a sárgamuskotályt és a szürkebarátot is. És ha már a három fajta együtt érkezett a pincébe, összes is házasította őket.

Így született meg a pincészet egyik legkülönlegesebb bora, a 2017-es Fáy Domb.

A 48 órás héjon áztatás következtében a szürkebarát kissé megfestette a bort, amely így inkább egy halvány rozét idéz, mint egy fehéret. A sárgamuskotálynak és a hárslevelűnek köszönhetően pedig hihetetlenül illatos nedű vált belőle, amely ízében is egészen zamatos. Őszibarack, szőlő, mangó és sok-sok fűszer fedezhető fel benne. 1065 palack készült belőle. A borász szerint úgy vitték, mintha kötelező lenne; ízlett mindenkinek, aki megkóstolta.

Hasonló sikereket ért el 2016-os,

Összetett névre keresztelt vörösbora

is, amelybe fele-fele arányban került kékfrankos és cabernet franc. A nyáresték igazi vörösbora, amikor nem fehéret, nem rozét és nem fröccsöt kíván az ember, hanem jól iható, laza és gyümölcsös vöröset. Mert ez gyümölcsbomba a javából. Olyan, amely inkább a savra, mintsem a tanninra épül. Éppen ezért nagyon könnyen fogyasztható, biztosra lehet venni, hogy a felbontott palack még aznap kiürül.

Diós dűlő Forrás: Centurio Szőlőbirtok Facebook

Az alapanyag, vagyis a szőlő a borászat két területéről, a Fáy és a Diós dűlőből származik. A pincészetnél ez az alapbor, ami elég furán fest így leírva, hiszen az alapról mindenkinek a termékpiramis alsó szegmense ugorhat be, amivel nem szokás sokat foglalkozni. Ez azonban – élvezeti értékben – jóval több annál.

Sokan úgy vélik, hogy a Mátra igazi sikere a kékfrankos lehet.

Ez a fajta képes ugyanis a legjobban megjeleníteni a borvidék karakterét. Egyre több mátrai borász készít nagy, komoly borokat kékfrankosból, köztük Ludányi Balázs is. 2015-ös Kékfrankos Válogatása 11 hónapot töltött hordóban, ami pont elegendő ahhoz, hogy a meggyes, erdei gyümölcsös illatú bornak határozott keretet adjon. Jó savak, bársonyos tannin, hosszú lecsengés jellemzi. Nagysága ellenére jól iható vörösbor ez is, mint előző társa. Egyetlen hibája, hogy kevés készült belőle. Mindösszesen 498 palack. Hazánk felnőtt lakosságához viszonyítva ez rendkívül alacsony szám. Pedig mindenkinek meg kellene kóstolnia.