A diktátor, Carmen nagyi empanadája és az igazi kubai rumok

fidels cabaret
Vágólapra másolva!
Hétköznap van, de tele Belső-Erzsébetváros, azaz a hetedik kerület bulinegyede. A Holló utca-Dob utca sarkán áll a Fidel's Cabaret nevű étterem. Ahogy belépünk, jobbra a zenekar éppen hangol, balra teljes életnagyságban Fidel Castro áll. Nehezen tudom eldönteni, hogy a diktátor szobra különös marketingfogás, szatírikus poén, avagy mindkettő. Közelebb megyek, egészen szembe, és várom, hogy majd rám kacsint. De nem; ő csak szigorúan néz a távolba – hogy is máshogy. Fidel és a kabaré...
Vágólapra másolva!

A kubai bár alapkelléke a rum. Itt egész falnyiból lehet válogatni.

Mindenféle rum kell, hogy legyen itt, kötelezően. Amit fellelünk a világban, azt beszerezzük.

Azt látom, hogy az étlapon szereplő ételek ötvözik a dél-amerikai és a modern konyhát.

Elsőre nem mertünk elmenni a nagyon hagyományos dél-amerikai konyha irányába, mert nem biztos, hogy a magyaroknak az ízlene. Most megpróbáljuk óvatosan, szépen lassan rászoktatni a vendégeket. Tesztelünk. Megnézzük, hogy mi az, amit a magyar szájíz még elbír – mennyire lehet csípős, fűszeres, döntően a hal, csirke, marha vagy disznó jön be inkább.

Ha Magyarországra idejön egy külföldi, és valami magyarosat szeretne enni, akkor elirányítjuk a lehető legautentikusabb étterembe. Itt is az a távlati cél, hogy olyanok legyenek az ételek, mint amilyet a nagymamája készített?

Amit a nagymamát csinált, az házi koszt, például az empanada. Dél-Amerikában az utcán is árulják. Otthon megsütik, kis tálcára teszik, nyakba akasztják, és ott veheted meg a járdán, és az olyan, mint amit a nagymamám készített – ez is kell, ez alap. De ezekre építve jöhetnek a kifinomultabb, bonyolultabb ételek.

Dél-Amerika ízei Forrás: Horváth Dániel

Az imént beszédbe elegyedtem egy hölggyel, és pár másodperc alatt kiderül, hogy édesapja kubai volt, és az asztalánál ül kubai barátnéja, aki félig Magyarországon, félig Kubában tölti napjait, és aki segített neki felkutatni édesapját. Ez egy véletlen, vagy járnak kubaiak ide?

Nagyon sok. Hihetetlen. Egyre több. Fölvettünk egy kubai DJ-t, ő kirakta a Facebookjára, hogy itt dolgozik, másnap már minden kubai, dél-amerikai itt volt. Jönnek, és szeretik, némelyik itt akar dolgozni. Ahhoz képest, hogy kedd van, majdnem minden asztalnál ülnek. Pozsonyban hétköznap hajnalban, amikor már az egész városban minden bezárt, akkor egyetlenegy hely van nyitva, azt pedig úgy hívják, hogy Havanna Bar. Akik megtöltik a helyet, egy teljesen kulturált külföldi közönség: spanyolok, dél-amerikaiak, németek, franciák, olaszok, portugálok, alapvetően latin országbeliek, akik hétfőn is szívesen elmennek valahova inni, mert

És hogyha kialakul egy törzsközönség, ami megtölti hétfőn a helyet, az fog történni, hogy az, aki csak nagyon ritkán ül be valahová hétfőn vagy kedden, és azt látja, hogy az összes hely közül csak kubai bárban vannak sokan, ide fog bejönni. A másik, hogy nem akartam egy 126. divatos romkocsmát. Nekem ez nem kihívás. Viszont egy latin-amerikai, dél-amerikai helyet csinálni, az kihívás, mert nincs ilyen még Magyarországon. Vannak helyek, ahol salsázni lehet, de a miénk nem ilyen, alapvetően ez egy étterem. És ebbe az étterembe belefér nekem egész Dél-Amerika étlapja, amiben benne van a perui konyha, az argentin konyha, a chilei, a venezuelai, az ecuadori, a Costa Rica-i akár.

Kubaiak is szívesen betérnek Forrás: Horváth Dániel

És milyen ez a konyha? Ez a mix konyha?

Miamiban, ahol mindenféle latin nemzetből kovácsolódott össze egy közösség, ott, ha bemegyünk egy étterembe, akkor valószínűleg fogunk kapni egy jó kubai ételt is, de egy jó Costa Rica-it is, meg egy jó argentin steaket is. Azért Dél-Amerikának a gerincét a spanyol konkvisztádorok adták, tehát a dél-amerikai menü alapja, az a spanyol konyha. Tehát van egy nagyon erős spanyol vonaluk, amire ez épül. Ragaszkodunk ahhoz, legyenek szuper kubai szendvicsek, és legyenek szuper tojásos ételek; Dél-Amerikában és Madridban belefér, hogy tojást eszel ebédre és vacsorára is.

Kubai táncshow Budapest szívében Forrás: Horváth Dániel

Azt látom, hogy jól összeállított ételek szerepelnek a menün, de nincs egy méteres lista arról, mit lehet enni. Szezonálisan változó ételek szerepelnek majd az étlapon, vagy lesz egy alap menü egy napi vagy heti kínálattal?

Most alakítjuk ki az új menüt, amiben mindenki megtalálja a magának valót: lesznek gluténmentes, diétás, vega fogások, és szerepelni fognak az étlapon az allergének is. Szeretném, ha eljutnánk odáig, hogy legyen egy napi ebédmenünk, mert nagyon fontos az, hogy délben is már legyenek itt emberek, és megtöltsék a helyet. Hogyha meg tudjuk nappal tölteni helyet, akkor nagyobb az esély rá, hogy esténként is tele lesz mindig.

De a napi menü nem tojásleves lesz vagy borsófőzelék?

A napi menübe szerintem belefér az is, hogy legyenek magyar ételek is. Ahogy mondtam, a dél-amerikai ételeket a magyar embereknek szokniuk kell, azok azért elég fűszeresek, és máshogyan, mint a magyar ételek. Nem fogjuk azt mondani, hogy: figyelj, mostantól neked minden nap latin-amerikai ételt kell enned ebédre. Nem fog menni. Nekem se megy. Kétszer-háromszor tudok enni itt egy héten, pedig én a bolíviai nagymamám konyháján edződtem.

Megkóstoltam itt az empanadát, nagyon ízlett. Ez a nagyi receptje?

Igen.

És megkaphatom?

Igen – nevet –, és közre is adhatja.

András valóban el is küldte nekem, és közre is adjuk Carmen nagyi empanadajának leírását. Lapozzon, és készítse el!