Mitől lesz drága az éttermi koszt?

Amerikai lingvisztikusok, informatikusok és statisztikusok estek neki az étlapoknak, hogy elemezzék, vajon a szavak megválasztása, a nyelvhasználat kapcsolatban áll-e az árképzéssel? Az eredmény: aki spórolni akar, a szűkszavú éttermeket válassza.

Dan Jurafsky, a Stanford Egyetem nyelvészeti és informatikai professzora szerint minél több az idegen szó egy étlapon, annál húzósabb lesz a számlán szereplő végösszeg. Kutatásuknak „Az ételek nyelve” címet adták – munkájuk során 6500 menüt, 650 ezer ételt elemeztek az Egyesült Államok hét városában, New Yorkban, Bostonban, Chicagóban, Philadelphiában, Washington DC-ben, San Franciscóban és Los Angelesben.

Eszem a zuzád, tubicám Forrás: Thinkstock

Jurafsky és kollégái saját számítógépprogramot írtak, hogy az adatokat feldolgozhassák. A végeredmény még őket is meglepte: az adathalmazból olyan statisztikai adatokat tudtak leszűrni, hogy minél több szóval írják le az ételt, az annál drágább lesz, betűnként átlagosan 18 centtel. Természetesen a divatos kifejezések sem maradhattak ki, a tanyasi, a kézműves szavak ugyanúgy feljebb srófolják az árat, mint az olyan kiegészítő információk, amelyek kitérnek, mondjuk a feldolgozott állat tartási körülményeire.

A kutatás végén kiemeltek néhány tipikus árnövelő szavat. A legjellemzőbb az „egzotikus”, amely, ha a fűszerezéshez vagy alapanyagokhoz kapcsolódott, mérhetően feljebb tornázta az árat. A drága éttermek előszeretettel használtak a menük leírásában szexuális töltetű kifejezéseket: feltehetőleg a randira indulók, étteremben találkozók tudat alatt vevők erre.