Se nem vad, se nem rizs: a vadrizs

Hívják kanadai, vagy indián rizsnek (Zizania aquatica) is, pedig a rizzsel (Oryza sativa) csupán rokonok, mindketten az Oryzeae nemzetség-csoport tagjai. Felhasználási területük, lehetőségeik is hasonlóak. 

Ez az Észak-Amerikában és Ázsiában őshonos, de ma már leginkább termesztett, nem pedig vad fűféle viszont nem csak a tányéron, de a tápanyagtáblázatban is rendkívül mutatós. Ráadásul ez is gluténmentes, mint valódi rizs-rokonai.

B-vitamin, niacin és riboflavin tartalma magas, ráadásul teljesértékű fehérjeforrás, tartalmazza az összes aminosavat. Élelmi rost, fehérje és kalóriatartalma a barna rizshez hasonló.

Vadrizs vörösáfonyával és mandulával. Forrás: Táfelspicc

Elkészítés

Ahogy a barna rizshez hasonlóan hosszabb a főzési ideje is. Kétszeres mennyiségű vizben feltéve 40-50 perc alatt fő puhára, a szemeket borító fekete maghéj felpattoghat. Állaga készre főve is harapható marad, nem tapad, nem válik ragacsossá. Aki kedveli a pergős rizst, és a kellemes, kölesnél enyhébb gabonaízeket, próbálkozhat vele bátran. Ez a sajátos ízvilág különösen illik savanykás gyümölcsökhöz, friss zöldfűszerekhez, gombákhoz, tejszínhez is, viszont még éppen elég semleges ahhoz, hogy bármihez felhasználjuk, amibe amúgy fehér rizst használnak, hiszen a vadrizs tápanyagértékei sokkal jobbak.

A receptekhez a hosszú főzési idő miatt előfőzött rizst használtunk betétnek, vagy alapnak, ezt a kisérletezéshez is ajánlani tudjuk.

Receptek a hajtás után.