Keleti Fényben

 

Képes Sport:

Serény munka folyik a tápiószelei Keleti Fény Termelőszövetkezet földjein, az istállókban, s a nagyszerűen működő kertészet melegágyai között. A fiatalok nem maradnak le az idősebbek, tapasztaltabbak mögött. Mindig frissen, vidáman dolgoznak, s ennek egyik magyarázata, hogy mostanában szabad idejük jórészét sportolással töltik.

Barcs Margit, Bató Erzsi és Lesták Margit a röplabdacsapat legjobb játékosai. A kertészetben viszont a kelkáposzta- és karalábé-palántázásban vezetnek

Második éve már, hogy a Keleti Fény fiataljai egyre jobb eredményekkel sportolnak. Még sportkörük sem volt, amikor az országos silóversenyben elnyerték a DISZ által kitűzött díjat : labdarugó-, röplabda- és asztalitenisz-felszerelést. Ezzel kezdődött a sportélet a Keleti Fényben.

1955-ben már megalakították a termelőszövetkezeti sportkört és olyan lelkesedéssel kezdtek az edzésekhez, hogy az eredmény hamarosan megmutatkozott. A labdarugó-csapat már az első évben első helyen végzett a körzeti Traktor-bajnokságban és az idén már a járási bajnokságban szerepel. Itt is jól kezdtek : első mérkőzésüket a Traktor Gépállomás ellen 3:1-re megnyerték, s a járás legerősebb csapatával, a MEZŐKERT-tel szemben csak nagy küzdelem után és minimális gólaránnyal maradtak alul.

A sportkör asztalitenisz-szakosztályának férfi és női játékosai részt vettek a téli versenyeken és jó helyezéseket értek el.

Az idén a női röplabdázók is nagyon szorgalmasan edzenek és arra készülnek, hogy komolyan beleszóljanak a körzeti bajnokság küzdelmeibe.

Az ebédszünet egy óra, de a röplabdacsapat tagjai az ebédszünet felét is röplabda-edzésre használják fel a gazdaság udvarán

A Keleti Fény vezetősége nagy szeretettel segíti a fiatalok sportolását. Tudják, hogy a sport javára válik a termelőmunkának. A legjobb sportoló fiatalok egyben a legjobb brigádtagok is.

Bojtár Sándor

Az életmód változásaival, az életritmus gyorsulásával párhuzamosan változtak a szabadidő eltöltésének szokásai is, bár a magyar társadalomra a korszak során általában jellemző volt a munkacentrikus életszemlélet, így a "dologtalan időtöltést" különösen a paraszti-falusi társadalmakban nem becsülték túlságosan sokra. 1945. novemberi közvélemény-kutatási adatok szerint a budapestiek körében a legnépszerűbb szórakozási lehetőség a mozi volt. Az értelmiségiek körében ezt a színház, az olvasás, a hangverseny és az operalátogatás követte, a kispolgári rétegek pedig a mozi után az olvasást, a színházat és a sportot részesítették előnyben. A munkások esetében a sport, az olvasás és a színház került a második, harmadik és negyedik helyre, ám közöttük igen jelentős volt azok aránya, akik semmit sem jelöltek meg. 1948 márciusában a megismételt felmérés adatai szerint a budapestiek a szabadidőt leggyakrabban olvasással, moziba és színházba járással, rádiózással és baráti látogatással töltötték el.