Vágólapra másolva!
Július 20-án nyolcvanöt éves, Sir Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, aki elsőként jutott fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre, és meghódította a Déli-sarkot is.

1919-ben Aucklandban született. Első világháborús veterán apja újságszerkesztőként dolgozott, de összekülönbözött a kiadóval, ezért vidékre költözött, és méhésznek állt. Fiát nagyon szigorúan fogta. Edmund naponta két órát utazott az iskolába, az időt olvasással ütötte el. A szégyenlős fiúnak nehéz sora volt, ezen tulajdonsága egész életében elkísérte: már ünnepelt hegymászó volt, amikor 1953-ban megkérte leendő nejének kezét - azaz csak meg akarta kérni, a lánykérést végül anyósa bonyolította le.

Nagyon ügyetlen sportoló volt, így egyelőre csak könyvei fölött gubbasztva ábrándozott a kalandokról. Tizenhat éves korában, egy osztálykiránduláson látott először havat, és nagy örömére szolgált, amikor kiderült, hogy alkata és kitartása révén alkalmas a hegymászásra. Közepes tanuló volt, ki is maradt az iskolából, és apjának segített a méhészkedésben. A második világháború idején a légierőnél szolgált, de megsebesült és leszerelték. Ekkor vette fejébe, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét, az addig emberi láb nem érintette Mount Everestet. A Harmadik Saroknak is nevezett csúcs tartotta magát: az Északi-sarkot 1909-ben, a délit 1911-ben elérték, de a Csomolungma meghódítására indított 15 expedíció mind kudarcot vallott. Hillary mindent e célnak rendelt alá, s a nagy alkalom 1953-ban következett el számára.

A John Hunt vezette brit expedíció igen alapos szervezés után március 10-én indult útnak. A csúcs megmászására kijelölt Hillary úgy döntött, Tenzing Norgay serpa társaságában hajtja végre a végső csúcstámadást. A 8500 méteren felállított kilences táborból töltött éjszaka után május 29-én reggel fél hétkor, mínusz 27 fokban, kitűnő időjárási körülmények közt indultak, s öt órával később, egy keskeny hógerinc tetején ketten egyszerre léptek szó szerint is a világ tetejére. Gyönyörködtek a panorámában, fényképeztek, s négy (brit, ENSZ-, nepáli, indiai) lobogót tűztek ki. Visszatérve élete valószínűleg első és utolsó, szűkszavú káromkodásával vezette le feszültségét: "Elintéztük a kurafit" - mondta a többieknek. A nagy hírt - persze már szalonképes formában - titkos rádióüzenetben tudatták Londonnal, hogy elsőként II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé.

A Mount Everest meghódítása hatalmas szenzáció volt, hasonlót csak a tizenhat évvel későbbi Holdra szállás keltett. Az egyszerű aucklandi méhészfiú mai értelemben vett világsztár lett. A hőst lovaggá ütötték. (Tenzingnek csak a György-érdemérem jutott.) Néhány évig csak utazott, élménybeszámolókat tartott és ünnepelték, ahol csak járt. Becsületére legyen mondva, nem szédítette meg a csillogás: mindig szerényen nyilatkozott, a diadalt a csapat és nem egymaga érdemének tulajdonította.

Újabb hegymászó expedíciókat vezetett, összesen 11 hatezer méteren felüli csúcsra ért fel a Himalájában, 1958-ban traktorokkal szelte át az Antarktiszt, Amundsen és Scott után harmadikként érte el a Déli-sarkot. Az ötvenes-hatvanas években fél tucatszor járt a Himaláján, 1960-ban nagy hírverést kapott expedícióval próbált (hiába) a titokzatos hegyi ember, a jeti nyomára bukkanni, 1977-ben a Gangeszen hajózott fel annak forrásáig. Fia, Peter is elismert hegymászó lett, apja nyomdokaiba lépve két alkalommal is feljutott a Mount Everestre.

Forrás: MTI
Sir Edmund Hillary


Sir Edmund Hillaryt számos megtiszteltetés érte és még több kitüntetés birtokosa, 1985-től öt éven át hazája indiai nagykövete volt, és az ő arcképe díszíti az új-zélandi ötdolláros bankjegyet. Csak az zavarja, hogy az egykor oly titokzatos Csomolungma mára szemétlerakodó teleppé vált, ahol olykor sorba kell állni a feljutásra várva, sőt öt és fél ezer méteres magasságban már internet-kávézó is nyílt a hegyoldalon.