Milyen az élet: minneapolisi vendéglátónk, Charley, a St. Paul Pioneer Press nyugdíjas sportrovatvezetője Brooks legjobb barátja volt. Brooks egyébként a hetvenes években három országos főiskolai bajnoki címhez segítette edzőként a Minnesota University hokicsapatát, majd a Lake Placid-i olimpiai aranyat követően több NHL-alakulatnál is edzősködött, de nem túl nagy sikerrel. Élete utolsó nagy eredménye a 2002-es Salt Lake City-i olimpián elért ezüstérem volt, az Egyesült Államok válogatottjának edzőjeként.
Nos, Brooks életnagyságú szobrát a minap avatták fel St. Paul főterén, egy saroknyira az Xcel Energy Centertől, s a járókelők éjjel-nappal fényképezkednek az állam leghíresebb fiának emlékműve mellett.
Déltájban az Xcel Energy Center sajtóközpontjában egyszerre szálltunk be a liftbe Scotty Bowmannel, minden idők legeredményesebb hokiedzőjével, aki kilenc alkalommal vezette csapatait Stanley-kupa-diadalra. A 71 éves mester már visszavonult, most éppen Floridából érkezett, barnára sülve - talán ezért nem is tudott a kanadai válogatott minapi székesfehérvári kalandjáról. "Ó, maguk magyarok? Budapestről jöttek?" - csillogtatta földrajzi tudását, majd őszintén gratulált, amikor megtudta, hogy legjobbjaink csupán egyetlen góllal, 5-4-re maradtak alul a világbajnokkal - na jó, a nevében világbajnokkal - szemben.