Rangos góverseny, Európa-bajnokokkal

A hétvégén kerül sor az I. Duna Go-kupára, ahol indul az ifi Európa-bajnok ifjabb Balogh Pál (2002, CZ) és Mérő Csaba (1996, RO), valamint Pocsai Tibor, aki szintén kontinenselső volt (1988, DE).

A gó több mint 3000 éves keleti eredetű szellemi sport, a világon több mint 40 millió ember űzi, és ennek a sportnak van a legtöbb igazolt versenyzője is. Magyarországon, egyes források szerint, már a világháború előtt is űzték, de szélesebb körben az egykori Eötvös-klubból terjedt el a 70-es évek folyamán.

A játékot versenyszerűen 19x19-es táblán játsszák, és fő célja a területszerzés. A kisebb táblák (13x13 vagy 9x9) a kezdők bevezetésére szolgálnak, hisz azon gyorsabb egy partit lejátszani, és így a szabályok nagyon hamar elsajátíthatók. A nagy táblaméretből adódóan sokkal komplexebb, mint a sakk, és sokkal nagyobb szellemi kapacitást kíván. Lényegét tekintve azonban ugyanúgy egy kétszemélyes logikai társasjáték.

A góban, ellentétben a sakkal, a fekete játékos kezd. Ez a keleti eredetnek köszönhető, hiszen ott a kultúra miatt a színek felcserélődtek. Míg a sakkot fekete és fehér bábukkal, addig a gót fekete és fehér kövekkel játsszák. A góban minden bábu szerepe és ereje ugyanakkora, nincsenek olyan esetek, mint a sakkban a vezér és a paraszt közötti erőkülönbség.

A parti során az a játékos nyer, aki több pontot gyűjt össze. A pontok gyűjtése két módon lehetséges: az egyik, hogy területet szerzünk, foglalunk a táblán, a másik pedig, hogy foglyokat ejtünk. Minél nagyobb a tábla mérete, annál fontosabbá válik a területszerzés. A játék stratégiai ereje ebben is megmutatkozik.