Cserháti vártúra legendákkal

Bár korábban egy vártúra keretén belül már írtunk a nógrádi várakról, most ismét "felfedeztünk" két középkori építményt, túránk színhelye ezúttal a Cserhát volt. Hollókő maga a megtestesült méltóság, a felújított vár és az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított falu az ország talán legszebb településeként várja a látogatókat. Tőle mintegy tíz kilométerre található a másik véglet, Buják teljesen elhanyagolt, hatalmas falakkal és alapterülettel rendelkező vára.

Nézze meg képgalériánkat!

A Cserhát térképét akár át is cserélhetjük egy jó autóstérképre, ha Buják várát szeretnénk felkutatni. A szakkönyvekben leírtak annyira felcsigáztak bennünket, hogy úgy döntöttünk, megnézzük a romot, amely légvonalban mintegy 10 kilométerre fekszik Hollókőtől, ám meglepő módon jelzett turistaút nem vezet a várhoz.

A település könnyedén megközelíthető: az M3-as autópályánál Hatvannál letérve Salgótarján felé vesszük az utat, Jobbágyinál nyugat, majd Kisbágyonban észak felé fordulva át juthatunk a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet szomszédságában lévő faluba.

A településen nem lehet eltéveszteni az utat, egyszerűen a honvédségi üdülő felé kell menni, amelynek bejáratánál lévő nagy parkoló szinte hívogatja az utazót. Innen visszafelé elindulva mintegy 100 méter után balra egy jelzetlen erdei út kaptat fel a hegyre - a jószeműek egy korhadt fatáblát még felfedezhetnek, amely a vár felé mutat.

Az út meredek ugyan, de nincs egy kilométer hosszú sem, a végén pedig csodás látvány tárul a szemünk elé. Nemcsak a kilátás fantasztikus, elképesztő méretekről árulkodnak a romok. Néhol 20 méter magasan is állnak a zömök, vaskos falak, hirdetve egy letűnt kort. A vár legkorábbi része, az öregtorony a tatárjárás után épülhetett, az első okleveles említés 1303-ból való.

Forrás: [origo]

1386-ban Mária királynő a Garaiaknak adományozta. Ezt Zsigmond király megerősítette, de 1424-ben nejének, Borbálának adta. 1439-ben a Báthory család lett a földesura, 1528-ban Werbőczy István szerezte meg. 1551-ben ugyan Báthori András megerősítette és kijavította a vár falait, 1552. július 19-én Ali budai pasa elfoglalta. 1593-ban Báthory István országbíró szerezte vissza. A vár 1663-ban ismét török kézre került, miután felrobbantották, az 1683. évi hadjáratokban már jelentősége nem volt. A török kivonulása után a vár rövid időre II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került, majd a szabadságharc bukása után - Magyarország több erősségével egyetemben - felrobbantották.

A romok hatalmasak, a várfalakról pazar a kilátás. Amire ügyelni kell, az ápolatlan környezet miatt veszélyes óvatlanul bebarangolni az egykori várudvart, a méteres gaz ugyanis bárhol gödröt rejthet.

Buják legendája

Nem maradt mesés történet nélkül Buják vára sem, a hagyomány úgy tartja, a török időkben a 90 öl mélységű kútba rejtették az aranyat. A kincsek között volt Báthory Erzsébet aranykocsija (egy aranyhintó, 6 aranylóval, arany szerszámokkal), amelyet a felvidéki Árva várában lakó grófnőhöz vittek, ám a törökök közeledtével a kincseket a várkapitány továbbszállítani már nem tudta. A néphiedelem szerint a kincs a mai napig a kút mélyén van.

Pincési László