Az ideális talaj és klimatikus viszonyok szerencsére már az 1630-as években találkoztak egy lelkes "borász", Szepsi Laczkó Máté szakértelmével, aki Lorántffy Zsuzsanna udvari papja volt. Ő készítette az első tokaji aszút. A róla elnevezett Mezőgazdasági Szakiskola kollégiuma olcsó szálláslehetőséget nyújt a Sátoraljaújhelyre látogató bortúrázóknak.
A XVI-XVII. században már kialakult az aszúkészítés egységes gyakorlata. Amennyiben az őszi időjárás kedvező, a túlérett szőlő betöpped, azaz aszalódik. A bogyókon megtelepszik a Botrytis cinerea nevű gomba, és nemesrothadást - aszúsodást - idéz elő. Az aszúsodott szőlőszemekben a vízveszteség hatására cukor és a cukormentes extrakt töményedése következik be, és különleges aromaanyagok képződnek. A hagyomány szerint október második felében a furmint és a hárslevelű szőlő fürtjeiről gyűjtik az aszúszemeket. Ez rendkívül időigényes és emberpróbáló munka, a gondos válogatás és az októberi hideg miatt.
Az összegyűjtött szemeket tésztaszerű péppé dolgozzák össze, majd bort öntenek rá, és áztatás után préselik. Ez a must literenként 850 gramm cukrot is tartalmazhat. A kipréselt levet tölgyfahordókban érlelik. Na de hány puttonyos az aszú? Három, négy, öt vagy hat lehet - ahány puttony aszútésztára öntenek egy gönci hordónyi, azaz 136 liter bort. Az érlelési idő mindig két évvel több, mint a puttonyszám. Ez tehát az alapja az aszúbor készítésének.
|
Godó Zoltán Attila pincéje nagyon régi, hagyományos családi pince, felmenői hosszú generációkra visszatekintve foglalkoztak szőlővel és borral, tőlük "örökölte" a bor és a pince szeretetét. A pince lejáratánál egy tábla hívja fel a figyelmet: "Vigyázat, mustgáz!", de szerencsére az évnek ebben a szakában, májusban még/már nem forr a must. A sötét lépcsőlejárón botorkálva fantasztikus látvány fogadja a vándort a pincében. A falakon kétujjnyi vastagon terem a nemespenész, olyan ez, mintha egy nagy bundás szörny bendőjébe érkeznénk. Körben gyertyák fénye világít, ezek biztosítják az alkalomhoz illő különleges hangulatot. Nyolc fok a hőmérséklet, mint az évnek bármely szakában, és a fal mellett katonásan sorakoznak a tölgyfahordók. A közeli hegyek magasabb övezeteiben terem a kocsánytalan tölgy, ami a hordókészítés alapanyaga. A fa jelentősen befolyásolja a bor érését, és hatással van aromájára és színére is. A zempléni tölgy fája közepesen kemény, kopásálló, és csersavtartalma miatt igen tartós.
A környék többi pincéje is hasonló adottságokkal rendelkezik, de ha ez még mindig nem volt elég meggyőző, akkor befejezésül egy idézet Anatole France-tól, aki egy ajándékba kapott tokaji aszú után ezt mondta:
"Milyen boldog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből. Milyen jókedvű, kiegyensúlyozott egészséges nép lakhatik ott! Mily forró szerelem, mennyi kultúra, hűség, barátság, értelem..."
Bodrogi Lilla