Vágólapra másolva!
Az elmúlt években a labdarúgó NB I-be feljutó csapatoknál gyakori jelenség a "liftezés", vagyis az azonnali kiesés. Azonban nem egyszer előfordult már olyan, hogy az újonc meglepetésre kiharcolta a bennmaradást, és stabil csapatnak tűnt a folytatásban, de egy, vagy két év múlva ismét búcsút intett a legmagasabb osztálynak. Most összegyűjtöttük azokat az eseteket, amikor egy csapat a sikeres első szezon után váratlanul eltűnt az élvonal süllyesztőjében.

Az MTK ingázása a két osztály között

A 2008-as magyar bajnok MTK elmúlt évei igazi hullámvasutzást hoztak. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt félbeszakított másodosztály tabellájának első helyén állt, így ismét feljutott a legmagasabb osztályba, ahol egy évet maradt a csapat, de 2022-ben megint kiesett. A 2020/21-es idényben várakozáson felül szerepelt az MTK, hiszen a téli szünetet a harmadik helyen töltötte, végül pedig meg tudott ragadni az élvonalban, miután a kieső Honvéd és Budafok kettőst megelőzve a 10. helyen zárt. Igaz, a kék-fehérek hasonló visszatérésére volt már példa a korábbiakban is. Mint látható, a szezon végére

jelentősen visszaesett a fővárosi együttes teljesítménye, ugyanis ha csak a tavasszal lejátszott mérkőzések számítottak volna, akkor kiesett volna a csapat.

Nem meglepő, hogy a gyengélkedés Michael Boris állásába került. Egy újonc csapattól jó teljesítmény volt, hiszen kiharcolták az élvonalbeli szereplés jogát, ugyanakkor a klub tradíciójához képest ez nem volt egy sikeres szezon. A hazai környezetben megszerzett pontok és a záró fordulók gyenge eredményei – az utolsó öt találkozón négy vereség – beárnyékolják az együttes szereplését.

Az MTK végül 2022-ben kiesett az NB I-ből, de egy szezont töltött csak a másodosztályban, a mostani kiírást újra az élvonalban kezdte, és a szokásos lendület megint megvolt, ugyanis egyelőre a tabella első felében szerepel az újonc.

Az összetört Torghelle Sándor és Gera Dániel, miután kiesett az MTK Forrás: MTI/Illyés Tibor

Újoncként is lehet gólkirályt adni az NB I-nek

A Lombard Pápa 2004 nyarától újoncként volt résztvevője az NB I küzdelmeinek, és nem is nagyon számoltak talán az élvonalbeli szerepléssel, miután a másodosztályban csak a nyolcadik helyen végeztek tavasszal, ám Bíró Péter Lombardjának székhelyváltoztatása miatt a Haladás versenyjogával élve Pápára költözött az élvonalbeli futball. A játékoskeret zömmel Szombathelyről érkezett, de több ex-siófoki, valamint egyéb futballista is csatlakozott a Tóth Bálint vezette csapathoz. A kezdeti lendület elvesztésével fokozatosan romlottak a Pápa eredményei, a 7. és a 18. forduló között egyszer sem tudott nyerni az újonc. Aztán tavasszal meglepetésre legyőzték a Kaposvárt, majd

az igazi szenzációt az szolgáltatta, amikor a 21. fordulóban 6-0-ra nyertek a Vasas otthonában. Ezen a meccsen Tomas Medved négy gólt is lőtt, végül 18-cal zárta a bajnokságot, amivel gólkirály lett.

A Pápa négy ponttal a már kieső Nyíregyháza előtt végzett a 14. helyen. A Lombard FC Pápa az épp csak elcsípett bennmaradás ellenére a nyáron indulhatott az Intertotó-kupában, ahol a grúz WIT Tbiliszi kiejtésével ment is egy kört, de a selejtező második fordulójában a svéd Göteborg 3-2-es összesítéssel kiejtette a magyar együttest.

A csapat nagy átalakításon ment keresztül, 14 labdarúgó távozott, s ugyan 13 új játékos érkezett, de messze nem tudták pótolni a távozókat. Így nem volt nagy meglepetés a gyenge rajt, bár a harmadik fordulóban még a Ferencváros ellen döntetlent értek el, a bajnokság féltávjánál csupán hat pontot gyűjtve utolsó helyen állt az együttes.

A korábbi válogatott kapus, Szűcs Lajos is Pápára igazolt, de vele is kiesett a csapat az NB I-ből Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ennek ellenére Bíró Péter tulajdonos megpróbálta a lehetetlent, vagyis hogy benntartsa a Pápát. Ezért télen 16 új, köztük válogatott játékosokat igazolt, és Gálhidi György személyében új edzőt is kinevezett. Azonban tavaszra a csapat nem állt össze, és már Zsivoczky Gyula irányításával kiesett az élvonalból.

Szenzáció után jöttek a viharfelhők

A szebb napokat is megélt Siófok 2002 nyarától újra az első osztályban szerepelhetett. A Balaton-parti együttes Csank János vezérletével az év meglepetés csapata címet is kiérdemelte, ugyanis óriási szenzációt okozott, hogy újoncként a csapat 5. helyen zárta a 2002/2003-as bajnokságot. Az első év sikerei ellenére a klub anyagi stabilitása megbillent, mivel az akkori főtulajdonos már nem tudta támogatni a klubot. A 2003/2004-es idényt már Balaton FC néven kezdte meg az együttes, a kispadra pedig Csertői Aurél ült le.

A csapat öt fordulóval a vége előtt még élen állt, még a Ferencváros otthonában is tudott 2-0-ra nyerni, azonban az Újpest (3-2), az Debrecen (5-3) és az MTK (3-1) elleni vereségekkel nem csak a bajnoki címről, hanem a dobogóról is lecsúszott,

és végül a negyedik helyen fejezte be a bajnokságot.

Ezt követően a viharfelhők gyülekezni kezdtek a balatoni együttes körül, a sikeres két szezon ellenére a klub anyagilag teljesen ellehetetlenült, és néhány évre megszűnt a profi labdarúgás Siófokon.

A másodosztályban eltöltött két év után, 2007-ben a Siófok a Nyugati csoport bajnokaként ismét feljutott az első osztályba, ahol újoncként szoros véghajrában kiharcolta a bennmaradást a 13 helyen.

A következő szezonban a Fehérvár elleni 1-0-s győzelemmel kezdett a sárga-kék mezes együttes, de ezt követően jött zsinórban 6 vereség, összesen pedig 10 nyeretlen meccs. 2009 februárjában Aczél Zoltán vette át a csapat irányítását, de ő sem tudta megmenteni az együttest, amelynek kiesése az utolsó előtti fordulóban vált biztossá, miután 5-3-ra kikapott Zalaegerszegen.

A Siófok a legutóbbi búcsúja óta az élvonal közelébe sem tudott férkőzni Forrás: mtkbudapest

Anyagi nehézségek és pontlevonás Békéscsabán

A Békéscsaba 2002-ben a feljutott az élvonalba és látszólag minden rendben volt a csapat háza táján, az őszi szezon azonban rémálomszerűen indult. Tavasszal viszont egészen más arcát arcát mutatta az együttes, ehhez kellett egy edzőváltás is, Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost. A remek tavaszi menetelésnek köszönhetően végül bent maradt az újonc, ráadásul a tavaszi tabellán második lett a ZTE mögött.

Az élvonalban maradáshoz persze szerencse is kellett, hiszen mivel a Honvéd és a Dunaújváros jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában, és végül a 10 helyen zárt a csabai csapat.

A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a "lilák", jobban is indult, mint az előző szezon, ám a 2003/2004-es idény végére elfogyott a lendület, csupán osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a REAC ellen. Ezt követően

fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére, aminek teljes széthullás lett a vége. Az adósságban fuldokló klubot 15 pontos pontlevonással sújtotta az MLSZ, ami miatt beütött a totális csőd.

A 4 ponttal záró csabaiak a pontlevonás ellenére is nagyon simán estek ki. A békéscsabai futballban aztán vészhelyzet alakult ki a nyáron, ugyanis az NB I-ből kiesett gárda még az NB II-ben sem kapott engedélyt az indulásra.

Volt egyszer egy nagycsapat...

A Veszprém 1988-ban feljutott az első osztályba, és újoncként meglehetősen simán harcolta ki a bennmaradást a 16 csapatos NB I-ben, ugyanis az 1989/90-es idényben a hatodik helyen zárt, majd a következő évben sikerült felülmúlni ezt a bravúrt is azzal, hogy ötödik lett a csapat, mindössze három ponttal elmaradva a dobogótól.

Ez máig klubrekordnak számít, de a legjobb újonc-helyezések között is előkelő helyen szerepel.

Persze, akkoriban nem akármilyen csapata volt a jelenleg NB III-ban a feljutásért küzdő klubnak, hiszen Csík Ferenc, Mónos Tamás, Petres Tamás és Rugovics Vendel személyében válogatott játékosok alkották a csapat gerincét.

A két pazar idény után aztán kezdett kirajzolódni, hogy a veszprémi focira komoly hanyatlás vár, ugyanis az 1991/92-es idényben még épphogy megúszta a csapat az osztályozót, de a következő évben már utolsóként kiesett az NB II-ből. A bakonyi klub azóta sem tudott visszajutni az első osztályba.

Villámlátogatás az NB I-ben

Az 1926/27-es szezonnal ért véget a Budapest-hegemónia. Ekkor indulhatott először vidéki együttes a bajnokságban: a tíz csapatból kettő volt vidéki. A szegedi Bástya a hetedik helyen végzett, ám a szombathelyi labdarúgás történetének legelőkelőbb helyezése ehhez a bajnoksághoz fűződik: a Sabaria a Ferencváros, az Újpest és a Hungária mögött negyedik lett. Nos,

amilyen gyorsasággal tűnt fel a csapat, olyan hamar is tűnt el a süllyesztőben.

A Szombathelyi AK-ból lett Sabaria az 1927/28-as idényben megismételte az előző évi bravúrt és ismét negyedik lett. Ebben az esztendőben már a Bocskai (Debrecen) és az Attila (Miskolc) is ott volt a legjobbak között, ám utolsóként kiestek. Akárcsak a Sabaria a következő évben, így az újonc csodája csak két évig tartott, sőt a szombathelyi csapat pár év után meg is szűnt.

A szombathelyi Sabaria FC csapata 1927-ben Forrás: magyarfutball.hu

Másodszor már nem jött össze a csoda az Olajbányásznak

A Nagykanizsa 1999-ben visszajutott az NB I-be, és a Zalaegerszeg ellen mutatkozott be ismét az élvonalban. A gól nélküli döntetlen ellenére tízezrek látogattak ki a stadionba, majd a következő fordulóban hatalmas meglepetést okozva 4-0-ra nyert az Olajbányász csapata Vácon. A jó rajt feldobta a csapatot és a szurkolókat, majd azonban egyre több vereség következett. Az őszi szezont Székesfehérváron zárta az együttes, ahol a Gázszer is nyert.

A gyenge szereplés miatt eluralkodott a gyászhangulat, ráadásul anyagi problémák is tetézték a gondokat. 2000 januárjában tartozások miatt több játékos is bejelentette távozását. Keszei Ferenc edző is lemondott, akinek Balogh Attila vette át a helyét. Az új vezetés névhasználati támogatást is szerzett, így Nagykanizsa-LINAIR FC néven szerepelt a klub.

A súlyos problémák ellenére a csapat kiharcolta a bennmaradást, miután a gyengélkedő Vasas otthonában 4-1-re nyerni tudott. Ez a zaklatott első év tükrében igazi bravúr volt.

A 2000/2001-es év elején bejelentették, hogy a LINAIR céggel kötött egy éves szerződés lejárt, így Nagykanizsa FC lett a klub hivatalos neve. Ezúttal is jelentős volt a távozók és az érkezők száma.

Egy idény után kiesett a Nagykanizsai Olajbányász SE az NB I-ből Forrás: Nagykanizsai Olajbányász SE

Az MLSZ a szezon előtt kiírt egy kvalifikációs bajnoki sorozatot. A 16 csapatot megfelezték 8-8-ra, az első és csak a legjobb 12 folytatta tavasszal az NB I-ben. A csoportok 7. és 8. helyezettjei az NB II-ben folytatták. MTK, Újpest, Vasas, Videoton, Debrecen, Pécs, ZTE és a Nagykanizsa alkotta az egyik csoportot, márpedig ebben az erős mezőnyben nem sok esélyük volt a kanizsaiaknak. A Videoton elleni 2-0-s vereséggel kezdett a Nagykanizsa, aztán döntetlen a ZTE-vel, majd ahhoz az MTK-hoz látogatott, amelynek Vlaszák Géza védte a kapuját, érdekesség, hogy édesapja, idősebb Vlaszák Géza pedig pont a kanizsai kispadon ült. A meccs után az ifjabb Vlaszák örülhetett, ugyanis az MTK 6-0-ra nyert. A bajnokság előrehaladtával a csapat sorra bukta el a meccseit, és egyre kilátástalanabb lett a Nagykanizsa sorsa. Bár az addigra már kiesett Pécs ellen még volt némi esély a bennmaradásra, de egy lelkileg megviselt társaság lépett pályára a Mecsekalján, a hazaiak pedig már az első félidőben 3-0-ra vezettek, s végül 3-1-re nyerni is tudtak. Az utolsó mérkőzésre Kanizsán került sor, ám a Mezei György vezette Vasas simán győzött 4-0-ra, így kiesett a kanizsai együttes az élvonalból.