Pisont október végén kapta el a betegséget, ami ledöntötte a lábáról. Elkezdődött a küzdelem a kórral.
„Rendkívül sokat imádkoztam a jóistenhez, nemcsak magamért, hanem az egész világért. Folyamatosan lázas voltam. A köhögésem nem állt le,
nem tudtam pihenni, három napig alig aludtam. Gyakran elkezdtem fulladni, úgyhogy állandóan fel kellett ülnöm. Az ötödik-hatodik napon már azon is elgondolkoztam, hogy kórházba menjek"
– árulta el a Honvéd Facebook-oldalán Pisont, szúrta ki a Blikk.
Azt szerettem volna, hogy ne veszítsem el az öntudatom, tisztában voltam azzal, hogy majd csak kijövök a betegségből. Ehhez idő kell, s abban kértem Isten segítségét, hogy higgadt maradjak,
ne pánikoljak. Hálát kell neki adnom ezért" – fogalmazott a tréner. Hozzátette, a szerettei nélkül nem boldogult volna.
„A családtagjaim önkéntes karantént vállalva segítették a mindennapjaimat. Annyira
gyenge voltam, hogy nem lettem volna képes lemenni a lépcsőn teáért vagy vízért. Szédültem, fájt a fejem. Nagyon nehéz volt ez a tíz nap"
– panaszolta Pisont.
Azt viszont fantasztikus érzés volt, amikor ismét munkába állhatott.
„Két hét karantén után nagyon jó volt visszatérni, újra egészségesnek lenni. Bízom benne, hogy most már minden rendben lesz" – mondta.