Elmaradt a nagyképű olaszok bulija a kibérelt görög szigeten
Senki sem fogadott volna arra, hogy a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája 1982-83-as szezonjában a nyugatnémet Hamburg lesz a győztes. Az athéni döntőt mégis az Ernst Happel vezette HSV nyerte a szuperfavorit Juventus ellen. A HSV ma a másodosztályban játszik, a hamburgiak mellett csak a Nottingham az az együttes, amely korábban BEK-et nyert és nem tagja hazája élvonalbeli bajnokságának. Mi most az 1983. május 25-i Hamburg-Juventus BEK-döntőt idézzük fel.
1982. július 11-én Olaszország a világbajnoki döntőben 3-1-re diadalmaskodott az NSZK ellen. Azon sokan vitatkoztak, hogy ebben az évben valóban az olasz válogatott volt-e a világ legjobbja. Megoszlottak a vélemények erről.
A világbajnokság utolsó két hetében nyújtott fantasztikus teljesítményének köszönhetően mégis megérdemelten hódították el a címet.
Az elődöntőben nagyon elfáradó németek ellen (a sevillai drámaként ismert meccsen 120 perc után az NSZK 3-3-ra végzett a franciákkal szemben, majd a tizenegyeseket a németek nyerték) a fináléban parádézó itáliai csapatban hat Juventus játékos játszott. Csupa korszakos zseni:
Zoff, Cabrini, Gentile, Scirea, Tardelli és Rossi.
Ráadásul a torinói csapat játékosa volt a kor két támadó klasszisa a francia Michel Platini és a lengyel Zbigniew Boniek. És ha hozzátesszük, hogy ezeket a fantasztikus játékosokat minden idők egyik legnagyobb edzője, Giovanni Trapattoni irányította, akkor biztosnak tűnt, hogy a Juventust a Bajnokcsapatok Európa-kupájában senki nem tudja megállítani az 1982-83-as szezonban.
A Juventus ennek megfelelően magabiztosan jutott el a döntőig. Olaszos stílussal, eredményekkel, egyértelműen tüntette el az útjából a dán Hvidovrét, a Győrt kiejtő belga Standard Liege-t, a címvédő angol Aston Villát, és a lengyel Widzew Lódzot. És a döntőben is a torinói csapat számított esélyesnek.
Az athéni ellenfél kevésbé volt ismert a világ futballjában, mint a Juventus. Ám egy komoly bajnokság, hatalmas múlttal rendelkező, tervszerűen felépített gárdája jutott a másik ágról a döntőbe. A nyugatnémet Hamburger SV.
A kikötőváros csapatát 1887-ben hozták létre, és a Bundesliga előtti időkben háromszor lett német bajnok.
Ugyan az 1963-ban útjára indított Bundesligának alapítója volt, majd folyamatosan meghatározó szereplője, sokáig reménytelenül küzdött a bajnoki címért.
Pedig azokban az időkben is remek játékosai voltak. A HSV-ban szerepelt a legendás Uwe Seeler, az első Bundesliga gólkirály, aki négy világbajnokságon is gólt szerzett az NSZK válogatottjában. Hamburgban ért a csúcsra az angol Kevin Keegan, aki itt játszva nyerte el kétszer az Aranylabdát. Itt védett az a Rudi Kargus, aki az 1976-os Európa-bajnokságon Sepp Maier tartaléka volt, és máig élő rekordot tart a Bundesligában:
23 büntetőt védett ki pályafutása során.
Uwe Seeler 1972-es visszavonulása után kezdett összeállni az igazán világverő keret. Az első komoly nemzetközi siker a KEK megnyerése volt 1977-ben. Annak a diadalnak már részese volt a banánbeadásairól és higgadt tizenegyes-rúgásáról híres Manfred Kaltz, aki 20 éven át szolgálta ezt a csapatot és a később edzőként is óriási sikereket elérő Felix Magath. Utóbbi lőtte a 2-0-ra megnyert KEK-döntő második gólját a belga Anderlecht ellen, Amszterdamban.
A KEK-győzelem után komoly erősítéseket határozott el a vezérkar, ennek köszönhetően került Hamburgba Kevin Keegan, továbbá az a Horst Hrubesch, aki a másodosztályban az Essen mezében máig fennálló gólrekordot állított fel:
egy szezonban 42-szer volt eredményes.
Ugyan a saját véleménye szerint egy széket sem biztos, hogy ki tudott volna cselezni, mégis fantasztikus fejjátéka miatt minden idők legnagyszerűbb csatárai között emlegeti az utókor.
A hamburgi csapat 1979-ben végre beteljesítette szurkolói álmát: először lett Bundesliga-bajnok. Az ennek köszönhető BEK-szereplés a döntőig tartott. Többek között a Real Madridot kiütve jutott oda, ám az 1980-as döntőben 1-0-s vereséget szenvedett az angol Nottingham Foresttől.
Abban a fináléban a későbbi győztes döntő hősei közül már játszott Kaltz, Jakobs, Hieronymus, Milewski, Magath és Hrubesch.
Az 1980-as Európa-bajnokságon aranyérmes német válogatottnak négy hamburgi is tagja volt: Kaltz, Magath, Memering és Hrubesch. Utóbbi szerezte a döntő mindkét német gólját.
Mondható, hogy tervszerű építkezés zajlott Hamburgban. Igaz pont a legnagyobb értéket, Keegant nem lehetett ott tartani a vesztes BEK-döntő után, de az Aranylabdás helyére egy szintén Aranylabdás érkezett. Sőt az angolnál sokkal nagyobb sztár. Talán kevesen tudják, hogy
a legendás Franz Beckenbauer is játszott két szezont itt.
1980-tól 1982-ig. 13 Bayern Münchennél megélt gyönyörű és sikeres, majd három New Yorkban töltött kétes értékű év után jött vissza a Bundesligába. Érkezésekor még csak 35 éves volt, tehát nem levezetni jött ide. Ám nem lett olyan meghatározó játékos, amilyen egész pályafutása alatt volt. Ha nem lenne tiszteletlenség a német labdarúgás császárával szemben, azt kellene mondani: megbukott Hamburgban. Két év alatt összesen 28 bajnokin lépett pályára. És öt nemzetközi kupameccsen.
1982-ben az UEFA Kupa negyeddöntőjében a Neuchatel Xamax ellen akkora hibákat követett el, hogy le kellett cserélni.
Minden idők egyik legnagyobb focistájának tulajdonképpen ott ért véget páratlan pályafutása. Igaz, Beckenbauer még búcsúzóul bajnok lett a Hamburggal, és az utolsó mérkőzésen ismét a pályán varázsolt, de ebben a csapatban már nem ő volt a sztár. A Hamburg második bajnoki címét hozó szezon után, 1982-ben a Császár távozott, így nem lett BEK-győztes azzal a csapattal is.
1981 nyarán a korbácsos jugoszláv edző, Branco Zebec helyére érkezett az Ernst Happel. Az osztrák irányításával ért be a több éves tudatos munka Hamburgban.
Vele érte el a már említett második Bundesliga bajnoki címet a csapat, majd vele lépett a BEK-győzelemhez vezető útra.
Nehéz út volt ez. Már az első fordulóban kellemetlen utazás várt a HSV-re, mert Kelet-Berlinbe kellett menniük. Ugyan a keletnémet futball nagyon le volt maradva a nyugatnémettől, ám az ilyen találkozásokból az előbbiek az egészséges rivalizálásnál lényegesen nagyobb cirkuszt csináltak. Nem egyszerű presztízsharc volt ez számukra, hanem politikai, ideológiai ütközet. Ezért utálták a Bundesliga csapatai, ha az NDK bajnokságának képviselőjével hozta össze őket a sors. A rettegett állambiztonsági szervezet, a Stasi csapatának a Dynamónak az otthonában meg is szenvedett a Hamburg a döntetlenért, de otthon már tudatosította NDK-s ellenfelével, hogy ki a jobb. A második kanyarban már könnyebb dolga volt, a görög Olimpiakoszt kettős győzelemmel búcsúztatta.
Majd a szovjet válogatottal egyenlő Dinamo Kijevvel került össze.
A kor legjobb keleti csapatának otthonában 3-0-ra nyert és tulajdonképpen ekkor jelezte, hogy komoly tervei vannak. Otthon ugyan kikapott a szovjetektől, de az elődöntőbe jutása egy pillanatig sem forgott veszélyben. Ott pedig a spanyol bajnokkal, a Real Sociedaddal találkozott. Idegenben döntetlen, otthon egygólos siker, így jött össze az athéni Juventus-Hamburg BEK-döntő.
A torinói csapat annyira biztos volt a sikerben, hogy korábbi elnöke, a milliárdos vállalkozó, Giovanni Agnelli a győzelem ünneplésére az athéni döntőt követően kibérelt egy görög szigetet. Minden elő volt készítve, már csak azt a 90 percet kellett sikerrel végigjátszani.
A korábban már említett 1982-es világbajnokságon négy olyan hamburgi játékos volt a német keretben, aki kezdett ezen a BEK-döntőn: Kaltz, Hieronymus, Magath és Hrubesch. Kaltz az olaszok elleni vb-döntőn a kezdőcsapat tagja volt, míg Hrubesch akkor érkezett, mikor már nagy volt a baj. Akkor a szőke tank nem tudott segíteni, az 1983-as BEK döntő után viszont már boldogan ünnepelt társaival. A szűk egy évvel korábban,
40 évesen a győztesek közé tartozó Zoff-kapus, aki csak azért hosszabbította meg pályafutását egy évvel, hogy ezt a trófeát is begyűjtse, ezúttal csak nézhette a német örömöt.
Itt van a győztes gól szerzője, Felix Magath:
Ahogy csak nézte a 41 éves kapuslegenda amikor Felix Magath a döntő 8. percében futtából, éles szögből, bal lábbal gyönyörű gólt lő neki. Az 1977-es KEK-döntő után az Európa-bajnok, kétszeres vb-ezüstérmes zseni az 1983-as BEK-döntőben is betalált.
Ez volt a mérkőzés egyetlen gólja.
A Juventus hiába vonultatott fel támadáshoz nagyon értő korszakos zseniket, képtelen volt a szervezett Hamburg kapujába találni. Az egy évvel korábbi vb hősét Paulo Rossit le kellett cserélni, és ő is úgy vélekedett, hogy nem érdemeltek győzelmet:
Nem hagytak bennünket játszani. Gyakorlatilag csak a németek voltak a pályán."
A győztes csapat edzője, Happel a mérkőzés után a következőket mondta:
A legapróbb részletekig megterveztünk mindent. Az első félidőben támadásban voltunk jobbak, a másodikban bebizonyítottuk, hogy védekezni is tudunk."
Hamburger SV- Juventus 1-0 (1-0)
1983.május 25. Athén, 80.000 néző. Vezette: Rainea (román)
HSV: Stein- Kaltz, Jakobs, Hieronymus, Wehmeyer- Rolff, Milewski, Groh, Magath- Bastrup (von Heesen), Hrubesch.
Juventus: Zoff- Gentile, Brio, Scirea, Cabrini- Bonini, Tardelli, Boniek, Platini- Rossi (Marocchino) , Bettega.
Gól: Magath (8.)
A Juventus ezzel a vereséggel együtt hét BEK/BL-döntőt bukott el. Viszont a Hamburg elleni kudarc után két évvel először hódította el a kupát a tragikus eseményeket, 39 halottat hozó brüsszeli döntőben a Liverpool ellen.
A Hamburger SV sokáig nem ünnepelhette a világra szóló sikerét.
Ugyanis a Bundesliga még nem ért véget. Ott pedig szerette volna megvédeni a címét. A BEK-döntő előtti szombaton csak döntetlent játszott Kaiserslauternben, így két mérkőzéssel a zárás előtt pontszámban utolérte őt az üldözője, a Werder Bremen. Úgyhogy az athéni ünneplés után hazatért, és három nappal később 5-0-ra lemosta a Dortmundot. Majd a záró fordulóban nyert Gelsenkirchenben, így jobb gólkülönbségének köszönhetően 10 nappal a BEK-győzelem után megnyerte a Bundesligát is.
Története során harmadszor. A mai napig utoljára.
A BEK-ben címvédőként a számára első párharcot rögtön elbukta a román Dinamo Bucuresti ellen.
A gyönyörűen felépített vár gyorsan omladozni kezdett. A Bundesligában két év múlva már csak ötödik lett, három év múlva hetedik. Két éve pedig búcsút mondott a Bundesliga első osztályának. Az első BEK-szezon, 1956 óta a legrangosabb európai klubtrófeát elhódító csapatok közül a Nottingham Forest mellett a Hamburger SV a másik olyan együttes, mely jelenleg nem hazája első osztályában szerepel.
A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.
origo.hu
Megfejtették az évszázados rejtélyt: kiderült, hogyan épültek a piramisok
origo.hu
A világ legszexibb golfozónőjének egy egzotikus szépség lett a legújabb riválisa - képek
borsonline.hu
Külföldre menekült a forgatás után a Házasság első látásra sztárja: "Le kellett ezt zárjam magamban és itthon nem ment"
mandiner.hu
Az ukrán haditengerészet megsemmisítette Oroszország utolsó cirkálórakétákkal felfegyverzett hadihajóját
metropol.hu
Házasság első látásra – Gyöngyi Csabival közös képpel jelentette be: „Megtaláltam a nagy Ő-t!”
magyarnemzet.hu
Manfred Weber álma: így néz ki a sorkatonaság Európában
origo.hu
Szoboszlait lefotózták új barátnőjével
origo.hu
Megállítottak egy motorost a Balatonnál, olyan beszélgetés jött, amitől a rendőrök is elképedtek - fotók
origo.hu
Elképesztő, váratlan bejelentés az amerikai katonákról
origo.hu
Kirúgták Újpestről a bulizós magyar válogatott focistát
origo.hu
Újabb lépés a tragédia felé: a franciák átléptek egy átléphetetlennek hitt határt
origo.hu
