„Amikor az olaszok legyőzése után Budapestről visszatértem Milánóba, az Inter öltözőjében Luis Figo, a portugál legenda magához ölelt."
„Valóra vált az álmom azzal, hogy a Giuseppe Meazzában az Inter felnőtt csapatában pályára léphettem. 15-20 ezer néző volt kint a meccsen, állítólag a nevemet skandálták."
„Minden magyar futballistának azt kívánom, hogy élje át azt, amit én, az Old Traffordon telt ház előtt léphessen pályára. Cristiano Ronaldo a becserélésemkor kacsintott, majd megpróbált egy köténnyel átjátszani, de megakadályoztam a cselét:"
Az előbbi három idézet Filkor Attila nyilatkozataiból származik azokból az időkből, amikor a szupertehetségesnek kikiáltott és annak hitt futballista szóba állt a magyar újságírókkal.
Ez sem ma volt, az utóbbi években nem nagyon találunk nyilatkozatot a hányatott sorsú játékostól, aki jelenleg az NB II-es Budafok játékosa. Az ő története más, mint Koman Vladimiré, akinek pályafutását néhány nappal ezelőtt mutattuk be. Most következzen a Filkor-sztori, az a történet, amely a be nem teljesült vágyakról, az olasz nagycsapatok játékospolitikájáról és egy eltékozolt tehetségről szól.
A Sződligetről induló, majd a Vácot, a Goldball FC-t és az MTK-t is megjárt Filkor Attila neve rögtön egy jelentős botrány keretében bukkant fel a magyar sajtóban 2006 nyarán. A sportközvélemény óriási meglepetéssel vette tudomásul, hogy a fiatal magyar futballista Máltáról az olasz Internazionale csapatába igazolt.
Hogy jött a képbe Málta, a Pieta Hotspurs csapata?
Úgy, hogy az olaszoknak innen olcsóbb volt megszerezniük a magyart, mintha az MTK-ból igazolták volna le. A botrány sokáig napirenden maradt, az MTK több perre is ment az ügyben, végül meg is nyerte azt a 150 ezer eurót, amelyet a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) ítélt meg nekik.
Filkor édesapja edzőként azt MTK-ban dolgozott, de 2005-ben eljött a csapattól. Ez volt az az év, amikor
a fia a Manchester Citynél, majd a Tottenham együttesénél járt próbajátékon.
A londoni egyletnek tetszett is Filkor játéka, ám mivel a focista nem rendelkezett játékengedéllyel, az igazolása lehetetlenné vált. Ma már a köd és a múlt homályába vész, hogy ki sértődött meg kire, az akkori MTK-ügyvezető, Domonyai László sincs már a Hungária körúton, de azért az nem véletlen, hogy Filkor egy hétre Máltára dobbantott, hogy egy hét után Milánóban találja magát. A Sándor Károly Akadémián nevelkedő játékost tehát semmiképpen sem szerették volna 18 éves kora előtt elengedni. Akkoriban az akadémián egy-egy játékosba több millió forint nevelési költséget fektettek be, érthető volt az agárdi vezetők lépése. De Filkor az angliai kirándulása után már nem akart Magyarországon maradni.
A játékos felbontotta azt az amatőrszerződést, amely Filkort az MTK-hoz kötötte. Az MLSZ az amatőrszerződés megszegése miatt másfél évre eltiltotta a fiatalt, aki innentől kezdve édesapjával egyénileg készült a rá váró nagy feladatokra.
A dologból idehaza is per lett, amely 4 évig húzódott el, a jogerős ítélet 2010. június 9-én született meg.
Az MTK 116 millió forintot követelt kártérítésként a játékostól, illetve családjától. Később ezt 90, majd 75 ezer euróra mérsékelte a budapesti klub, de az összes keresetét elutasították. Filkor jogi képviselője az a Dányi Szilárd volt, aki korábban az újpesti labdarúgóklub ügyvezetőjeként tevékenykedett. A bíróság azt is kimondta, hogy az MLSZ jogtalanul tiltotta el annak idején Filkort.
2006. augusztus 28-án a De Cecco utánpótlástorna elődöntőjében az Inter Primavera csapata tizenegyesekkel jutott tovább a Juventus korosztályos együttese ellen – a tizenegyespárbajban Filkor is eredményes volt. Egy nappal később az Ascoli ellen 3-2-re megnyert döntőben a magyar játékos gólt szerzett, azaz berobbant a milánóiak Primavera csapatába. A magyar közvélemény ekkor szembesült azzal, hogy Filkorral az Inter négyéves szerződést kötött.
Eközben idehaza a Málta-Magyarország (2-1) világbajnoki selejtező okozta földrengés utáni kárfelmérés időszakát éltük.
A vallettai szégyen elsodorta Bozsik Péter szövetségi kapitányt és Détári Lajos másodedzőt. (Meg a fél pályára lépő válogatottat is.)
A máltai döbbenet
Málta-Magyarország 2-1A tényleg döbbenetes vereséget követően felharsant a fiatalokat a küzdőtérre kórus. A szövetségi kapitányi posztot Várhidi Péter vette át, aki 2006 novemberében az A-válogatott meghívóját küldte el Milánóba Filkor Attilának. A Nemzeti Sport vezércikkírója, Szöllősi György „Filkorszak" című jegyzetében azt írta, hogy 2006-ban a magyar labdarúgás legnagyobb eseménye az volt, hogy Filkor két meccsen összesen fél órát töltött az Inter felnőtt együttesében az olasz kupa nyolcaddöntőjében.
Anélkül, hogy lelőném a poént, elmondom már most: hősünk e két kupatalálkozó után soha nem került be az Inter felnőtt csapatába tétmeccsen. És később az AC Milanéba sem.
Toldo – Burdisso, Andreolli, Samuel, Maxwell – Solari, Sztankovics, Maaroufi, Grosso – Mariano Gonzales, Cruz. Ez volt az Inter összeállítása a Messina ellen, ide állt be Filkor Maaroufi helyére a 80. percben. Tíz percet együtt focizott a vb-aranyérmes Grossóval, nagy cimborájával, Dejan Sztankoviccsal és a többiekkel. Filkor elmondása szerint utóbbi, vagyis a szerb futballista tudott pár szót magyarul, ezt megosztották egymással az öltözőben. A csapat Davidnak becézte Filkort – így a futballista, mert a Messina ellen volt egy ígéretes szabadrúgása, amely elakadt a sorfalban. Filkor a felkészülés alatt találkozott Figóval, Materazzival, vagy éppen Vieirával is. A november 29-i visszavágó után azt mondta a Nemzeti Sportnak, hogy a milánói közönség állítólag a Filkor, Filkor nevet skandálta, bár ő ezt nem hallotta, mert a meccsel foglalkozott.
Egy öltözőben ült Crespóval, Ibrahimoviccsal – szinte felfoghatatlan dolgok ezek.
2006. december 10-én az Inter az Empoli otthonában lépett fel bajnoki meccsen. Mancini edző a keretbe tette a magyart, aki végig is ülte a meccset a kispadon – ekkor állt a legközelebb ahhoz, hogy pályára léphessen a Serie A-ban. Amúgy a hétköznapokon az Inter Primavera csapatánál edzett és készült.
„Figóval sokat és sokszor beszélgettem már, habár ritkán edzhetek a felnőtt csapattal" – számolt be milánói élményeiről Filkor. „Massimo Moratti klubelnök személyesen kívánt nekem boldog karácsonyt" – folytatódott a sztori és a fogadkozás, hogy Filkor hamarosan az Inter felnőtt csapatában találja magát. A képbe csak az akkor Debrecenben futballozó Aco Sztojkov rondított bele. A macedón játékos korábban szintén megfordult az Inter Primavera együttesében, a magyar újságírók megkérdezték hát, mire számítson Filkor?
Sztojkov nem kertelt, azt mondta, hogy a fiatal magyart hamarosan kölcsönadja majd a milánói egylet.
„Nagyon rendes tőle (Sztojkovtól – a szerk.), hogy ennyire bízik bennem, én pedig azon leszek, hogy megmutassam, helyem van az Interben" – replikázott Filkor.
2007 kora nyarán az Inter megnyerte a bajnokságot, Filkor azonban végül nem kapott helyet egyetlen Serie A-meccsen sem. A rövid szünetet követően a milánói kék-feketék Angliába mentek az Emirates Kupára. Ott az Arsenal elleni 2-1-es vereséggel végződött mérkőzést Filkor végigjátszotta.
Majd 2007. augusztus 2-án az Old Trafford Stadion 74.000 nézője előtt az Inter 3-2-re nyert a Manchester United ellen. Filkor ezen az összecsapáson csereként kapott lehetőséget, ez volt az a felkészülési meccs, amelyen – a játékos elmondása szerint – Cristiano Ronaldo nem tudta őt befűzni.
Miközben az olaszok Angliában portyáztak, idehaza a Várhidi Péter vezette magyar válogatott a világbajnok olaszok elleni barátságos meccsre készült. Várhidi annak rendje és módja szerint kiküldte a meghívót Filkornak, aki elég kényelmetlen helyzetbe került. A játékos úgy érezte, semmiképpen sem szabad hazajönnie, mert most játszhatja be magát az Inter felnőttbe. Mivel azonban 2007. augusztus 22. hivatalos UEFA-játéknap volt, a meghívás alól nem lehetett kibújni.
Filkor Attila hazajött, és élete legnagyobb, legkatartikusabb mérkőzését játszotta le a magyar válogatottban. A nemzeti csapat 3-1-re megverte az olaszokat. A csereként beállt Filkor 7-es osztályzatot kapott a Nemzeti Sporttól, mert mind a három magyar gól előkészítésében szerepet játszott.
A világbajnok legyőzése
Magyarország-Olaszország 3-1 (0-0)A magyar közönség azonnal pajzsra emelte Filkort, a közvélemény teljes értetlenséggel fogadta, hogy a Milánóba visszatérő magyar nem kapott helyet az Inter csapatában.
A döbbenet csak fokozódott, amikor 2008. január 30-án azt jelentették a hírügynökségek, hogy az Inter Filkort a Serie B-ben játszó Grosseto csapatának adta kölcsön.
(Ekkor képben volt még a Chievo és a Brescia is.)
„Nagyon örülök ennek a lehetőségnek" – mondta a Nemzeti Sportnak Filkor. „Az Inter vezetői belátták, hogy a Primavera csapatot már kinőttem, de felnőttek közé nincs esélyem bejutni. A milánóiakkal megbeszéltem, hogy semmiképpen sem tévesztenek szem elől." A Grosseto a 22 csapatot tömörítő Serie B 15. helyén állt ekkor.
Ezzel a kölcsönadással indult el az az időszak, amely hat éven keresztül tartott, és amely alatt
Filkort előbb az Inter, majd az AC Milan úgy dobálta, mint egy becstelen férfi a megunt szeretőit.
A másodosztályú kalandok megkezdésekor előbb Várhidi Péter, majd a holland Erwin Koeman felejtette el Filkort. A játékos kissé sértetten reagált, a sajtón keresztül üzent Várhidinek. A lényeg abban merült ki, hogyha Várhidi csak azért tette be a nagyválogatottba, mert az Inter játékosa volt (mi másért tette volna?), akkor nagyot hibázott, mert ő a Grossetóból is szívesen menne a nemzeti csapatba.
Következzenek most felsorolásszerűen Filkor Attila kálváriájának állomásai.
8 másodosztályú olasz csapat és egy francia másodosztályú együttes. Ide adta kölcsön (vagy dobálta le) Filkort az Inter, majd 2010-től az AC Milan. A piros-fekete lombard egyesület 2010 nyarán szerezte meg a magyar játékjogát a városi rivális Intertől, de nem azért, hogy az első csapatban szerepet adjon Filkornak, hanem, hogy az első mozdulattal odaadja a Triestinának.
Természetesen lehet szidni, kárhoztatni a két olasz óriáscsapatot, de ők csak azt csinálták, amit arrafelé szokás: volt egy fiatal játékosuk, aki nem volt képes arra, hogy tagja legyen a felnőtt keretnek – ezért kölcsönadták.
Aztán tovább és továbbpasszolták. Ez a játékospolitika arrafelé egyáltalán nem szokatlan, de aki ebbe a spirálba bekerül, az nagyon nehezen tud belőle kitörni.
Filkor ekkorra már teljesen megszakította minden kapcsolatát a magyar újságírókkal. Mivel olaszországi hányattatásairól soha senkinek nem nyilatkozott (ahogy édesapja egyszer fogalmazott, nem igényelte a nyilvánosságot), a magyar sajtó csak a meglehetősen gyakori klubváltásairól adott hírt. A cikkek kommentfelületein a magyar szurkolók hamar eltemették, nem tartották komoly játékosnak, csak egy olyan tucatembernek, akit ide-oda dobál a két milánói klub.
„Az volt a baj, hogy az Internek vagy a Milannak nem lehetett nemet mondani. Amikor pedig igent mondtam, azonnal megkezdődött a kölcsönadás.
Éveken át futballoztam olyan csapatokban, amelyeknek a játékosai az öltözőben nem is köszöntek a másiknak. Teljesen egyedül voltam odakint, de bíztam magamban és abban, hogy egyszer majd az Inter berak egy bajnoki meccsre is.
Nem sikerült, de azt tudni kell, hogy a magyarokat mindig a sor végére állítják odakint" – így értékelte helyzetét az egyik utolsó megszólalásában Filkor Attila. Aki pályafutása során 118 Serie B-s meccset és 13 francia másodosztályú találkozót játszott le. Majd hazatért Magyarországra.
Az Újpest tárt karokkal várta 2015-ben, de a 2015-16-os szezonban mindössze 7 meccsen tudott pályára lépni a lila-fehéreknél, mert szinte állandóan sérüléssel bajlódott. A következő szezont Gyirmóton töltötte, Urbányi István hívta, de innen megint külföldre akart menni. A kisalföldi csapattól közös megegyezéssel távozott.
2017 januárjában az MLS-ben szereplő kanadai Vancouver Whitecaps együttesénél járt próbajátékon, de ez a látogatás is vesszőfutás volt a számára.
A kanadai csapat az Oxford United utánpótlás együttese, és a Cardiff City U23-as csapata elleni felkészülési meccsére sem tette be, majd bejelentette, hogy nem tart igényt a magyar játékos szolgálataira.
A csapat nélkül vergődő Filkor ekkor fogadta el az NB II-ben szereplő Budafok ajánlatát, és most is a budapesti együttes játékosa. Filkor Attila, aki 2007. augusztus 22-én a világbajnoki aranyérmes Grossót forgatta meg a Puskás Stadionban, aki a vb-aranyérmes olasz válogatott ellen játszotta élete legjobb meccsét, még mindig csak 30 éves. Tehetsége alapján még most is ott lenne a helye a magyar válogatottban, amelynek legutóbb 2007. november 21-én volt a tagja. Azaz 11 és fél éve, 19 és fél évesen.
„Amióta az eszemet tudom, a világhírnévről álmodozom – mondta a középpályás 2006-ban a Nemzeti Sportnak. – Frázisként hangozhat, de tényleg mindent a labdarúgásnak rendeltem, s rendelek alá. Nagy játékos akarok lenni, olyan, aki rendszeresen hatvan-nyolcvanezer néző előtt futballozik. Nem vagyok beképzelt, valóban hiszek abban, amit mondok.
Vallom, dicsőséget szerzek még a magyar futballnak, s mindent megteszek, hogy egyszer majd én vegyem át az Aranylabdát az Európa legjobb labdarúgói számára rendezett gálán. Albert Flórián után én szeretnék lenni Magyarország második futballistája, aki e címmel büszkélkedhet."
Nem csak rajta múlt, hogy nem sikerült. De legalább labdát még kap – Budafokon.