Huszonöt éve nem volt ilyen magabiztos a futballválogatott

Utoljára az 1986-os világbajnokság selejtezőjében fordult elő, hogy a magyar válogatott első négy mérkőzéséből hármat is meg tudott nyerni egy kvalifikációs sorozatban, hat csoportban az első helyre is elég lenne a négy játéknap után megszerzett kilenc pont. Két korábbi szövetségi kapitány, Mészöly Kálmán és Csank János szerint az Egervári-csapat játékosai mentálisan erősebbek az elődeiknél, és reális esélyük van rá, hogy kijussanak az Európa-bajnokságra.

A 1986-os vb-csapat óta Csank János válogatottja állt a legközelebb ahhoz, hogy kijusson egy nemzetközi tornára, hiszen 1997-ben - csúfos kudarccal végződő - pótselejtezőt játszott Jugoszláviával. A jelenleg Zalaegerszegen dolgozó edző szerint ez a mostani válogatott képes lehet rá, hogy kiharcolja az Eb-részvételt.

"A svédekben bízom, mert nagyon egyszemélyes a csapat, kizárólag Ibrahimovicra épít" - mondta az [origo]-nak. "Az is lényeges, hogy a magyar csapat most hozta magát az utolsó pillanatban, tehát a tudás és a fizikum mellett ütőképes is. Ha nem lesznek túlzott elvárások, akkor ez a társaság meg tudja csinálni, és nem is annyira oldalvízen, hiszen már ott vagyunk a második helyen."

A jelenlegi Eb-selejtezőben Egervári Sándor együttese legyőzte Moldovát, San Marinót és idegenben Finnországot is, Stockholmban azonban kikapott a sorozat első fordulóban. A korábbi háromszoros kapitány, Mészöly Kálmán ennek ellenére hisz a svédek megelőzésében: "Az utóbbi években a svédek rendre legyőztek minket, de most, azt hiszem, ez az átok egyszer és mindenkorra meg fog szűnni. Egy-két poszton én változtatnék ugyan a csapaton, de ezt Egervári Sándor is észre fogja venni. A védekezés a legfontosabb, nem szabad gólt kapni, ebben kell nagyon erősnek lennünk" - vélekedett az egykori Vasas-hátvéd.

A jó rajt még nem elég

1985 óta eddig kétszer fordult elő, hogy négy forduló után még veretlen volt a válogatott, de ez is meglehetősen régen volt: az 1990-es vb-, illetve az 1992-es Eb-selejtezőben. E két eredménysor megítélése azonban teljesen ellentétes volt, hiszen az 1990-es tornát megelőző selejtező első négy összecsapásában benne volt két Málta elleni döntetlen is, ami kifejezetten kínosnak számított.

Az 1992-es Eb előtt viszont négy forduló után optimistán várták a folytatást a magyar drukkerek, elvégre két győzelem, két döntetlen volt a Mészöly-csapat mérlege, az ikszre végződött mérkőzéseken pedig Olaszország és Norvégia volt az ellenfél, utóbbi idegenben. Hamar kiderült azonban, hogy az öröm korai volt, hiszen ehhez a hat ponthoz a hátralévő négy találkozón csupán kettőt tudott hozzátenni a csapat, amely a folytatásban nyeretlen maradt.

Így rajtolt a magyar válogatott a selejtezőkben 1986 óta

Az évszám után a csoportban lévő válogatottak száma, a négy forduló után elért pontok száma, illetve hogy ez az összes megszerezhető pont hány százalékát jelentette, majd ugyanez a teljes selejtezősorozatra levetítve, végül az elért helyezés olvasható.

1988*	5	2	25%	8	50%	3.
1990*	5	5	62%	8	50%	3.
1992*	5	6	75%	8	50%	4.
1994*	5	3	37%	5	31%	4.
1996	5	5	62%	8	50%	4.
1998	5	6	50%	12	50%	2.
2000	6	7	58%	12	40%	4.
2002	5	5	41%	8	33%	4.
2004	5	5	41%	11	45%	4.
2006	6	6	50%	14	40%	4.
2008	7	3	25%	12	33%	6.
2010	6	7	58%	16	53%	4.
2012	6	9	75%

* Az 1996-os Eb-selejtezők előtt egy győzelem 2 pontot ért.

Tizenhárom éve Belgium volt a mérce

A táblázatból jól látható, hogy a Mexikó utáni legjobb szerepléshez, az 1998-as vébé előtti pótselejtezőhöz nem kis szerencse is kellett, hiszen Csank János együttese úgy végzett a második helyen a csoportjában, hogy az összes megszerezhető pont felét gyűjtötte be - volt, amikor korábban ez csak a negyedik helyhez volt elég.

Csank a légiósok közti különbséget emelte ki, amikor arra kértük, hasonlítsa össze a jelenlegi válogatottat az ő egykori csapatával. "Nálunk az idegenlégiósok nem Európa elit bajnokságaiban játszottak, hanem Belgium jelentette a mércét - ebből a szempontból a mai csapat veretesebb. Itt most szélesebb a válogatási lehetőség, mint akkoriban volt."

Hat csoportban vezetni lehetne ennyi ponttal

A mostani kezdés azért is biztató, mert a begyűjtött kilenc ponttal a többi csoport közül csak az A-t és a G-t nem lehetne vezetni, előbbiben Németország 12, utóbbiban Montenegró tíz ponttal első. A magyar együttesen kívül kilenc ponttal áll még Oroszország, Franciaország, Norvégia és Spanyolország is, igaz, utóbbi két válogatott csupán három meccset játszott, vagyis eddig százszázalékos a mérlege.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar csapat még nem játszott a csoport legerősebb tagjával, az eddig minden meccsét megnyerő Hollandiával, ugyanakkor az egész kvalifikációs sorozat talán leggyengébb csapat, San Marinót már fogadta. Utóbbinak azért van jelentősége, mert a második helyezettek rangsorolásakor a hatfős csoportokban (így a miénkben is) az utolsó helyezett elleni eredmények nem számítanak. Ugyanígy a csoporton belül pontazonosság esetén az egymás elleni eredmény a döntő, vagyis a miniállam elleni 8-0-s különbség inkább csak az önbizalom szempontjából volt fontos.

Az E csoport állása:

1. Hollandia 12 pont/4 mérkőzés (12-2)
2. Magyarország 9/4 (12-4)
3. Svédország 6/3 (9-4)
4. Moldova 6/4
5. Finnország 0/3 (2-6)
6. San Marino (0-19) 0

Szabics és Priskin elszürkült

A San Marino ellen mesterhármast szerző Szalai Ádám a finnek ellen is eredményes volt, öt találkozó után négy gólja van a válogatottban - ráadásul mindegyiket tétmérkőzésen szerezte.

"A feje elég tiszta a fickónak, a fizikuma is nagyszerű, de a dicséreteket is jól kell kezelnie: az nem rossz, ha felsőfokú jelzőket kapnak a játékosok, de nem is jó, ha ezt nem tudják a helyén kezelni. Ezen kívül kell egy kis szerencse, illetve, hogy a sérülések elkerüljék" - foglalta össze Csank, hogyan tartósítható a Mainz-csatár sikere.

Csank mellett a közelmúlt tapasztalatai is óvatosságra intenek Szalaival kapcsolatban. Az elmúlt évtizedben több olyan hazai csatárígéret akadt, aki hasonlóan kezdte válogatott karrierjét, majd beleszürkült a mezőnybe. Szabics Imre például első három meccsén öt gólt ért el, rögtön a debütálásakor kettőt vágott Luxemburgnak egy barátságos mérkőzésen, majd a Lettország elleni Eb-selejtezőn is duplázott, és San Marinónak is beköszönt, szintén tétmeccsen. A folytatás azonban már nem volt ilyen jó: a jelenleg a Sturm Grazban légióskodó támadó további tizenhét alkalommal szerepelt a válogatottban, de már csak négy újabb gólra volt képes.

Priskin Tamásnak a negyedik válogatott találkozójáig kellett várnia ugyan az első gólra, ám ezután elkapta a fonalat, és sorozatban öt meccsen volt eredményes. Kanada, Ciprus, Montenegró és Moldova ellen egyszer-egyszer talált be, Lettország ellen pedig duplázott (ezek közül azonban csak a moldávok elleni összecsapás volt tétmeccs). Azóta mindössze egy gólt ért el a nemzeti csapatban, pedig már 28 válogatottságnál jár, és ezt az adatot csak kevéssé árnyalja, hogy a legutóbbi tíz alkalomból kilencszer csereként lépett pályára.

"Mentálisan erősebbek"

A sztárolás veszélyét ugyancsak megemlítő Mészöly mindennek ellenére nagyon bízik Szalaiban: "Fiatal kora ellenére egy elég kemény iskolát járt végig, alkalmas mindenre, fejben is rendben van, és ez nagyon nem mindegy. A legnagyobb baj, ha valaki leereszt, mert úgy érzi, hogy ő már nem tudom, kicsoda. De Szalai esetében ettől nem félek, nagyon jó kezekben van, a családi és szakmai háttere is kiváló. Olyan gólt, mint amit a finneknek lőtt, csak egy olyan pali tud megcsinálni, aki nagyon topon van."

Csank és Mészöly szerint a mai generációról általánosságban is elmondható, hogy mentálisan erősebb, mint a korábbiak voltak, az önbizalom pedig a tudásban gyökerezik. Mint Mészöly megjegyezte: "Kevés olyan védőjátékosunk volt a közelmúltban, aki olyan dinamikával oda tudott érni a 94. percben, mint Elek Ákos a Dzsudzsáknak adott gólpassza előtt."