Agüero: Riquelme nem hiányzik, Messi nem hibás

Sergio Agüero különleges helyzetben van az argentin válogatottnál, hiszen a szövetségi kapitány, Diego Maradona egyben az apósa is, de az Atlético Madrid csatára szerint Maradonának ugyanolyan a kapcsolata vele, mint a többi játékossal, és ha kettesben vannak, szóba sem kerül a válogatott. Agüero úgy véli, Juan Román Riquelme hiányát elbírja a válogatott, amely sokat bukdácsolt a vb-selejtezők során, de a junior világbajnokságot nyert csatár a sajtóval ellentétben nem Lionel Messit okolja ezért.

- Mire van szüksége az argentin válogatottnak, hogy csapattá kovácsolódjon a világbajnokságig?
- Azt hiszem, a fő probléma az volt, hogy korábban mindig csak pár napot tudtunk együtt készülni. Általában keddre gyűlt össze a keret, és szombaton már játszottunk, ami nem adott sok lehetőséget. A világbajnokság előtt viszont rengeteg időnk lesz arra, hogy alaposan kidolgozzuk az összjátékot, összecsiszoljuk a mozgásunkat. Ha ebből ki tudjuk hozni a maximumot, akkor a játékoskeret adott ahhoz, hogy jól szerepeljünk Dél-Afrikában.

- Az egyik ellenérv az argentin válogatottal szemben a csatárok alacsony termete. Sokak szerint, ha ön, Lionel Messi és Carlos Tévez egyszerre a pályán van, akkor nem tudnak érvényesülni egy fizikálisan erősebb ellenféllel szemben. Ön is így gondolja?
- Nem hiszem. Vannak olyan edzők, akik szeretik, ha van egy magas, erős középcsatáruk, mások pedig jobban kedvelik, ha a két előretolt ék mögött egy irányító futballozik. Minden edző maga dönti el, hogy szerinte mire van szüksége. Tisztában vagyok vele, hogy a válogatottban Martín Palermo kivételével, aki klasszikus center, a támadók alacsony termetűek, de Maradona azt szeretné, hogy inkább a földön járassuk a labdát, sok mozgással, sok passzal futballozzunk. Szerintem például Gonzalo Higuaínnal a támadósorban rengeteg gólt szerezhetünk.

- Milyen a kapcsolata Maradonával, aki nem csak a szövetségi kapitánya, hanem egyben az apósa is?
- Nagyon jó a viszonyunk. Tisztában vagyok vele, hogy amikor a válogatottal dolgozom, akkor nem az apósom, hanem csak és kizárólag az edzőm. Ő is tudja, hogy nagyon tisztelem őt. A labdarúgáson kívül pedig úgy viselkedünk, mint a családtagok. A nemzeti csapatnál olyan a kapcsolatunk, mint a többi játékossal, vagy mint nekem a korábbi szakvezetőkkel, és nem akarom, hogy kivételezzen velem. Természetesen a privát életben is sokat beszélünk a futballról, de inkább általánosságban, nem a válogatottról.

- Tehát amikor együtt vannak családi körben, akkor szóba sem kerül az argentin csapat?
- Soha. Nem kellett megegyeznünk erről, hogy ehhez tartsuk magunkat, természetes, hogy amit a válogatottal kapcsolatban el akar mondani, azt a többi játékos előtt teszi. Erről nem szoktunk kettesben beszélgetni. Ráadásul én Madridban élek, ő pedig Buenos Airesben, így aztán olyan sok időt nem is töltünk együtt.

- Mit gondol, miért szerepel gyengébben az Atlético Madrid a vártnál? A klub az elmúlt években sokat költött új játékosokra, az eredmények mégis elmaradtak.
- Ez sajnos nem újdonság, az Atlético mindig is ilyen volt. Az utóbbi években a klubnak olyan csapata lett, amely képes arra, hogy sorozatban öt meccset nyerjen, aztán a következő négyet meg elveszítse. Így volt ez az érkezésem előtt is, a különbség annyi, hogy most a szurkolók azt mondják: a keret tele van klasszisokkal, minden mérkőzést meg kellene nyernünk. De én másként látom: a spanyol bajnokság nagyon erős, és sok múlik a focisták önbizalmán is. Rossz periódusban vagyunk, de ha meg tudunk nyerni néhány találkozót egymás után, akkor kilábalhatunk a hullámvölgyből.

- Mit tart a saját erősségének és gyengeségének? Miben kell még fejlődnie?
- Minden nap rengeteget tanulok, de még mindig van miben előrelépnem. Amikor idekerültem, semmit sem tudtam a spanyol bajnokságról, és az akkori edzőm, Javier Aguirre csak lassan épített be a csapatba. Ha egyből bedobott volna a mély vízbe, valószínűleg csak ártott volna. A mostani mestertől, Quique Sáncheztől is sokat tanulok. Ami az egyéni dolgokat illeti, azok jönnek maguktól, az ember mindig tudja, mit kell tennie.

- Nagyon fiatalon, mindössze 18 évesen igazolt az Atléticóhoz. Nehéz volt az átállás az argentin ligából Európa egyik legjobb bajnokságába?
- Igen, nem volt egyszerű. A Primera Divisiónban a világ minden részéből vannak válogatottak, nagyon magas a színvonal. Minden csapatban remek futballisták játszanak, valamennyi mérkőzés nagyon nagy csata. Argentínában más a helyzet, ráadásul a játékstílus is sokkal nyitottabb, kevésbé fegyelmezett. Ráadásul otthon csak akkor vizes a pálya, ha esik az eső, Spanyolországban viszont mindig fellocsolják. A csapatok sokkal szervezettebbek, Argentínában viszont több a szabad terület a pályán.

- Már évek óta Spanyolországban él, mi hiányzik a legjobban Argentínából?
- Nagyon megszerettem a spanyol ételeket, például a paellát, de még mindig igyekszem sok argentin húst enni, mert otthon máshogy készítik el az ilyen típusú ételeket. Szerencsére Madridban is vannak nagyon jó boltok, ahol lehet argentin húst kapni.

- Gondolja, hogy a fia, Benjamin, aki Maradona unokája, szintén focista lesz?
- Nem, bokszoló lesz belőle! Csak vicceltem: remélem, hogy ő is focizni akar majd. Természetesen apaként és futballistaként is jó lenne, ha érdekelné a sport, de ha játékos lesz, biztosan én leszek a menedzsere!

- Mit gondol Lionel Messi sikereiről?
- Maximálisan megérdemelte őket. Tavaly minden címet elhódított, és fantasztikus teljesítményt nyújtott. Manapság rengeteg kiváló futballista van, mint például Xavi, Andrés Iniesta vagy Cristiano Ronaldo, de Lionel megmutatta, hogy ő a legjobb.

- Gondolja, hogy Messi elérheti azt a szintet, mint Maradona vagy Pelé? Egyáltalán, elképzelhető ez manapság? Vagy túl korai lenne ezt megítélni?
- Manapság más a helyzet, mint régen, mert rengeteg klasszis futballista van: Ronaldo, Messi, Kaká, Xavi, Iniesta, és még sokakat említhetnék. Diego viszont egyedül volt, az idő tájt rajta kívül talán csak két-három kiemelkedő játékos volt. De az biztos, hogy jelenleg Messi a legjobb.

- Egyetért azzal, hogy Messi nem elégedett, mert a válogatottban nem azt a teljesítményt nyújtja, mint klubjában?
- Az ő nevében nem tudok nyilatkozni, de a válogatott viszonylagos gyengélkedése nem az ő hibája, a csapatot 11 játékos alkotja, ráadásul más a címeres mezben játszani. A klubcsapatoddal mindennap együtt edz az ember, tisztában van az összes csapattársa mozgásával, tudja, hogy mikor merre fog menni a labda, mikor mi következik. A válogatottnál más a helyzet, én sem tudom mindig, hogy például Tévez merre indul be, mert még nem tudtunk igazi csapattá válni. De a vébé előtt lesz 40 napunk, ami elég időt ad majd Maradonának, hogy kiküszöbölje ezeket a problémákat.

- Nem hiányzik a válogatottból egy olyan kreatív középpályás, mint Juan Román Riquelme?
- Ebben van igazság, de Messi is tud a középpályáról indulni, vagy Pablo Aimart is említhetném, mint megoldást. Minden attól függ, hogy Maradona mit tart a legjobbnak.

Forrás: World Soccer

www.global-soccer.eu