Olaszországban nem bíznak az utánpótlásban

A jelenleg is zajló U20-as világbajnokság eredményei alapján a topligás országok közül az olaszok rendelkeznek az egyik legjobb utánpótlással, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy éppen Olaszországban bíznak a legkevésbé a fiatalokban. A közelmúltban a Juventus tehetsége, Sebastian Giovinco panaszkodott emiatt.

A 22 esztendős középpályás a Juventus saját nevelésű játékosa, és a 2007-2008-as idényben kölcsönben szerepelt az Empolinál, ahol kiváló teljesítményt nyújtott. Ennek köszönhetően az előző idényt már Torinóban töltötte, de csak 19 mérkőzésen játszott, majd nyáron a klub szerződtette a brazil Diegót, aki gyakorlatilag ugyanazon a poszton (irányító) futballozik, mint Giovinco. A tehetséges olasz így megint a kispadra szorult, és a csapat edzője, Ciro Ferrara még akkor is csak a cserék közé jelölte, amikor sem Diego, sem pedig Alessandro del Piero nem állt a rendelkezésére - a Genoa ellen inkább Mauro Camoranesit játszatta irányítóként. Nem csoda, hogy Giovinco kifakadt, és kijelentette: "Diegót nehéz kiszorítani a kezdő tizenegyből, talán mert idősebb, vagy mert külföldi. Ha brazil vagy argentin lennék, valószínűleg több játéklehetőséget kapnék. Néha bánom, hogy olasz vagyok."

A nyilatkozat nagy vihart kavart Olaszországban, azonban a számok azt mutatják, hogy Giovinco szavaiban van igazság. A FIFA által felügyelt szervezet, a Profi Futballjátékosok Figyelője (Professional Football Player's Observatory, azaz PFPO) minden szezon után kiad egy jelentést, amely többféle szempontból vizsgálja a nemzeti bajnokságokat. A legutóbbi idényre vonatkozó dolgozat szeptemberben készült el, és eszerint a topligák közül a Serie A-ban van a legkisebb esélye egy saját nevelésű fiatalnak arra, hogy pályára lépjen.

Az UEFA jelenlegi szabályozása szerint az számít saját nevelésűnek, aki 15 és 21 éves kora között legalább három éven keresztül az adott egyesületben futballozott - és a 2008-2009-es idényben a Serie A-ban csak a pályára lépett játékosok 12,8 százaléka volt ilyen. Ez sokkal kevesebb, mint az öt legjelentősebb európai bajnokság átlagértéke (21 százalék), nem is beszélve a saját nevelésű fiatalokra leginkább építő franciákról: a Ligue 1-ben a pályára lépett labdarúgók 30,3 százaléka a klubok utánpótlásából került ki.

Ha egyesületenként vizsgáljuk, még rosszabb a helyzet az olasz sztárcsapatoknál futballozó fiatalok számára. A saját nevelésű labdarúgók aránya a Serie A-ban az előző idényben a Regginánál volt a legmagasabb - a klub pedig kiesett az élvonalból. A Juventusnál 18,7, az AS Románál 16,1, az AC Milannál 14 százalékot tettek ki a saját nevelésű focisták. Pedig a kontinens legsikeresebb egyesületeinél éppen ellentétes a tendencia: a Bayern Münchennél 28,9, a Manchester Unitednél és a Real Madridnál 37,3, az Arsenal FC-nél 39,6 százalék ez az arány, az FC Barcelona pedig azon kevés egyesületek közé tartozott, ahol ez a szám meghaladta a 40 százalékot is.

A saját nevelésű fiatalok kevés játéklehetősége persze nem újdonság az olasz szakemberek számára. Az U21-es válogatott szakvezetője, Pierluigi Casiraghi szerint elsősorban szemléletbeli okai vannak a jelenségnek. "Olaszországban a csapatok többsége az azonnali eredménnyel foglalkozik, nincs idő és türelem ahhoz, hogy egy fiatal bizonyítson. Inkább a rutinosabb játékosokban bíznak" - mondta az edző, és a 2003-ban az U19-es válogatottal Európa-bajnokságot nyert Paolo Berrettini is hasonlóan látja a helyzetet. "Nem lenne sok értelme különféle kvótákat bevezetni. Inkább a hozzáálláson kellene változtatni, és a sztárkluboknak is be kellene látniuk, hogy a fiatal focisták is merítési lehetőséget jelentenek."

A fentiek fényében különösen meglepő lehet a PFPO jelentésének egy másik adata, amely szerint a Serie A-ban a légiósok aránya sokkal kisebb, mint Angliában és Németországban. Ebben a két ligában az előző szezonban több külföldi futballista lépett pályára, mint hazai, ellenben Olaszországban a légiósok aránya "csak" 39,6 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a nagy klubok utánpótlásából kikerült játékosok nem tűnnek el a süllyesztőben, mint mondjuk Angliában, ahol ugyan hamarabb kap lehetőséget egy fiatal, ám gyorsan alacsonyabb osztályú klubban találhatja magát. Itáliában nagy részük a Serie A-ban folytatja pályafutását, így sokszor az a labdarúgó, aki valamelyik sztárklubnál nem jutott feljebb a tartalékoknál, egy másik gárdában bizonyít.

www.global-soccer.eu