Vágólapra másolva!
A javarészt felfrissüléssel, pihenéssel töltött szombati nap utolsó eseményeként Sisa Tibor szövetségi edző a Slavia Praha egykori strahovi stadionjában tartott edzést a csehországi Európa-bajnokságon szereplő U19-es válogatottunknak. A magyar csapat vasárnap Németország ellen lép pályára, a két százszázalékos csapat egymás között dönti el a csoportelsőség kérdését.

Korosztályos válogatottunk az 1984-es, a Szovjetunióban aratott Eb-győzelem óta nem szerepelt ilyen remekül kontinenstornán, az elmúlt huszonnégy év során az ötödik helyezés volt a legjobb eredményünk. U20-as világbajnokságra eddig összesen háromszor jutottunk ki, a legutóbb 1997-ben - jövőre azonban ott leszünk az egyiptomi vb-n.

Az U18-as, 2002-től U19-es kontinenstornák történetében háromszor is aranyérmet nyert a magyar válogatott: 1953-ban, 1960-ban és 1984-ben. Az első alkalommal Sebes Gusztáv és Mándi Gyula, a következő sikernél Hoffer József, 24 éve, a Szovjetunióban Bicskei Bertalan irányította a csapatot.

A három korosztályban a magyar futball olyan későbbi meghatározó csillagai szerepeltek, mint Tichy Lajos (1953), Farkas János, Ihász Kálmán, Káposzta Benő, Menczel Iván, Mészöly Kálmán (1960), valamint Petry Zsolt, Vincze István, Kovács Kálmán, vagy éppen Keller József - aki most Sisa Tibor szövetségi edző segítőjeként vesz részt a csehországi Eb-n (1984).

1955-ben és 1956-ban csak csoportgyőzteseket avattak, a magyar csapat mindkétszer megnyerte a sajátját. 1959-ben, Albert Flóriánnal, Ihász Kálmánnal, Solymosi Ernővel, Sóvári Kálmánnal, Menczel Ivánnal a soraiban, harmadikként zárt.

Ugyancsak harmadik lett 1975-ben, Svájcban, Rákosi Gyula irányításával. Különösen a csatársor volt erős: Májer Lajos, Bodonyi Béla és Becsei Péter alkotta. Egy évvel később, - szintén Rákosi Gyula szövetségi edző kezei alatt - hasonlóan erős csapat formálódott. A hazai rendezésű Európa-bajnokságon csak a szovjetek elleni döntőben vérzett el a magyar legénység. Egy évvel később erre a két csapatra (az 1975-ös bronz- és az 1976-os ezüstérmesre) épült a tunéziai világbajnokságon résztvevő gárda.

Az 1984-es, megint a szovjetek elleni, ezúttal azonban megnyert moszkvai finálé óta az ötödik helyezés volt a legjobb - egészen mostanáig. 1992-ben az 5-8., 1993-ban az ötödik, 1995-ben a hatodik, 1996-ban az 5-8., 1997-ben az 5-8. helyen végzett a magyar csapat, hol, Ziegler János, hol Piski Elemér, hol pedig Ubrankovics Mihály irányításával.

Tizenegy év után újra világbajnokságon

U20-as világbajnokságra háromszor jutott ki együttesünk. Először 1977-ben, Tunéziában (később sokáig vitatták, hivatalos FIFA-torna volt-e, a világszövetség mai álláspontja szerint igen). Az uruguayiaktól és a hondurasiaktól vereséget szenvedő, a marokkóiakat legyőző csapat csoportjában a harmadik helyen végzett. A keretben későbbi A-válogatottak sokasága kapott helyet: Bodnár László, Szántó Gábor, Toma Árpád, Kékesi Rezső, Péter Zoltán, Híres Gábor és Varga István.

1985-ben, a Szovjetunióban is vb-résztvevő volt együttesünk, amely az egy évvel azelőtti ifjúsági Eb-győztes keretre épült. A magyar válogatott csoportjában Tunéziát 2-1-re legyőzte, Kolumbiával 2-2-es, Bulgáriával 1-1-es döntetlent játszott. Három csapat is négy pontot szerzett, és a mi gólkülönbségünk megegyezett a bolgárokéval. Sorsolás következett - amely során a szerencse Bulgáriának kedvezett, mi pedig veretlenül kiestünk...

A magyar válogatott legutóbb 1997-ben vett részt junior-világbajnokságon. Malajziában mindhárom csoportmérkőzését elveszítette, mentségére legyen mondva, hogy az ausztrálokon és a kanadaiakon kívül ellenfele volt a későbbi győztes, a Riquelmével, Aimarral, Samuellel, Cambiassóval, Leo Francóval felálló argentin válogatott is. A magyar csapat keretében több, későbbi A-válogatott játékos (Rabóczki Balázs, Komlósi Ádám, Balog Zoltán, Kabát Péter, Ferenczi István, Füzi Ákos) is szerepelt.

Forrás: MLSZ