Szép napja volt a magyar focinak

Szokatlanul üdítő élményben volt része azoknak, akik szombaton úgy döntöttek, megnézik a pályára lépő két magyar válogatott mérkőzéseit. Előbb az U19-esek győzték le a kiváló utánpótlásukról (is) híres portugálokat, amivel tizenegy év után kiharcolták a részvételt a csehországi Eb-döntő nyolcas mezőnyében, majd este a nagyválogatott pazar második félidei játékkal kerekedett felül az Európa-bajnok görög csapaton, sikeressé téve Erwin Koeman szövetségi kapitány bemutatkozását.

Magyar válogatott mérkőzése után ritkán látható jeleneteknek lehettünk szemtanúi szombat délután a fehérvári Sóstói Stadionban. Játékosaink fülig érő szájjal táncoltak és ugrándoztak, míg a gyerekkoruk óta sikerekhez szokott portugál tinédzserek magukba roskadva ültek vagy feküdtek a gyepen. A szélsőséges érzelmek oka: Sisa Tibor együttese a litvánok, majd a Ciprus elleni döcögősebb játékot követően az előbbieknél jóval nagyobb játékerőt képviselő Portugáliát ki-ki meccsen 1-0-ra legyőzve bejutott a csehországi Eb nyolc résztvevős döntőjébe. Márpedig ez tizenegy éve nem sikerült az U19-es csapatnak.

A hosszabb távú reményekre azonban nemcsak a szombati teljesítmény, hanem az együttes mindeddig törtetlen fejlődése adja az alapot. Noha labdarúgásunk elittől leszakadása az utóbbi időben már korosztályos szinten is szembetűnő volt, most végre úgy látszik, felnövőben van - sőt, már szombati sikerével már le is érettségizett - egy olyan generáció, amely kivezetheti a magyar focit az általános kilátástalanságból. Németh Krisztiánék ugyanis két évvel ezelőtt már kijutottak a 17 éven aluliak Európa-bajnokságára, most pedig közel ugyanazzal a csapattal bebizonyították, hogy az azóta eltelt - és a magyar tehetségek pályáját tekintve rendszerint kritikus -időben is tartották a lépést a kontinens legjobbjaival.

Nem véletlen, hogy a válogatott hősei, Németh Krisztián, Koman Vladimir és Gulácsi Péter is az összeszokottságot és a csapategységet hangsúlyozták [origo]-nak adott nyilatkozatukban.

Sisa Tibor szövetségi edző szerint folyamatosan javult magyar csapat teljesítménye a hazai selejtezőtornán, sőt a védelem a végére olyan jól összeállt, hogy Portugáliának nem is volt igazi helyzete egy a hajrában adódott zicceren kívül, amiért külön dicséret illeti a válogatott kapusát, Gulácsi Pétert, hiszen úgy kellett az utolsó pillanatban egy óriási barvúrt bemutatnia, hogy előtte alig volt a játékban.

A diadalban vállalt saját szerepét ugyanakkor rendkívül szerényen ítélete meg a mester. "Az edzőnek egy százalék jár, de én ezt az egy százalékot még felosztanám még szétosztanám a klubedzők és a szülők között, amiért ilyen legényeik teremnek. Hála Istennek olyan játékosaink vannak, mint a tarthatatlan Németh Krisztián, vagy Koman Vladimir, aki bárkinek, bárhova odarúgaja a labdát, és még sorolhatnám. Öröm ezeknek a srácoknak az edzőjének lenni."