Dúsgazdag futballsztárok után rohan a sportvilág

Az elmúlt másfél évtizedben robbanásszerűen megnőtt a sztárigazolások száma. Dollár- és eurómilliók röpködnek egy-egy világklasszis labdarúgó neve mellett, ez nemcsak az átigazolási díjakat, de a fizetéseket is érinti. Tudta, hogy David Beckham pályafutása során már több, mint száztízmillió angol fontot tehetett zsebre? Hogy Nicolas Anelkáért már 84,8 millió fontot adtak csapatai? Ezen adatokhoz képest aprópénznek tűnhet Dzsudzsák Balázs kétmillió eurós eindhoveni szerződése, vagy Huszti Szabolcs 800 ezer eurós éves keresete. A többi csapatsportág ráadásul fényévekkel le van maradva...

2004. februárjában a világsajtó arról cikkezett, hogy a női kézilabdázás történetében Grit Jurack lett a legdrágább játékos. A német válogatott jobbátlövőjéért 170-190 ezer euró között fizetett a dán Viborg a német Lipcsének, s a klasszis kézis éves fizetése 200 ezer euró (azaz 50 millió forint) volt.

Hasonló összegekért szerződött a Slagelséhez a napjaink egyik legjobb átlövője, a montenegrói válogatott Bojana Popovic is, aki jelenleg a Viborgban évi 500 ezer euró körül keres. Az ugyancsak viborgi Lunde ikrek, Katrine és Kristine 250-250 ezret tehetnek zsebre, Gabriela Rotis (Slagelse) 120 ezer eurót kap.

A legfrissebb sztárigazolás a román Vilcea beállósa, Ionela Stanca lehet, akiért 180 ezer eurót kínált a dán FCK (Anja Andersen leendő csapata), sőt, a játékost havi 15 ezer euró fizetéssel kecsegtették. A játékos azonban még nem döntött, hiszen nem elég, hogy jelenlegi klubja marasztalja, de a nagy rivális Rulmentul Brasov is bejelentkezett egy komoly ajánlattal.

A férfimezőnyben a magyar élcsapatok közül az MKB Veszprém és a Pick Szeged bír a legnagyobb költségvetéssel, előbbi 440 millióból gazdálkodhat, utóbbi - tavalyi adatok szerint - 330 millióból. Ha ezek a klubok egy válogatott klasszist szeretnének megszerezni vagy megtartani, akkor havi 10 ezer eurós fizetéssel kell számolniuk, ez éves szinten 25-30 milliós forintot jelent.

Szegeden a csúcs átigazolási összeg 65 millió forint volt, 1999-ben ennyit kapott a Pick Nagy Lászlóért a Barcelonától. A magyar válogatott átlövő sokáig a világ legdrágább játékosának számított, hiszen évekig nem adtak ekkora összeget kézilabdásért.

"Mit kérhetnénk Andjelkovicért vagy Puljezevicsért? Jelen állás szerint 3-400 ezer eurót, de kevés esély van arra, hogy bárki is bekopogtatna értük, hiszen a sportágra nem jellemző az, mint a futballra" - nyilatkozta Lele Ambrus, a Pick Szeged ügyvezetője a közelmúltban a Délmagyarországban.

Külföldön persze más a helyzet. A topklubok (akár a német Kiel, akár a spanyol Barcelona vagy Ciudad Real) évi 7-8 millió euróból gazdálkodhatnak, azaz háromszorosát költhetik el, mint a magyar élcsapatok.

Egy ilyen topköltségvetésből egy komolyabb futballigában labdába sem rúghatnának, ennek ellenére a világ legjobb kéziseit egy klubban tarthatják.

Amíg egy magyar bajnok, válogatott játékos 500-600 ezer eurót ér, addig a világ legjobbjának tartott irányító, a San Antonióban játszó, s a Zagreb által csábított Ivano Balic vételára már hétszámjegyű. A jelenlegi átigazolási csúcsot egyébként Chema Rodriquez tartja, akit 800 ezer euróért szerzett meg a Ciudad a Valladolidtól.

Ivano Balic

S hogy egy topkerestről is legyen fogalmunk, spanyol források szerint az egykori Veszprém-kapus, a spanyol válogatottal olimpiára készülő Sterbik Árpád éve 310 ezer eurót keres nettó, plusz lakást és kocsit kap a Ciudad Realtól. A német csúcstartó Johannes Bitter, a világbajnok válogatott kapusa 25 ezer eurót (azaz 6,5 millió forint) vissz haza havonta.