Vágólapra másolva!
Az olasz futballban a La Gazzetta dello Sport osztályzatai valóságos szentírásnak számítanak, és ha egy futballistát a szaklap értékelése alapján az idény legjobbjának választanak meg, az óriási elismerést jelent. Márpedig a 2006-2007-es pontvadászatban a "rózsaszín újság" szerint a Serie A legjobbja a Fiorentina román csatára, Adrian Mutu volt, aki a jelek szerint egy meglehetősen viszontagságos életutat követően végre megtalálta számítását.

Mindez nem nagyon utalt arra, ami a következő szezonban történt: az 1997-98-as idényben ugyanis az Arges valósággal lenyűgözte a román labdarúgás szerelmeseit teljesítményével. A pitesti együttes első hét mérkőzésén még csak pontot sem veszített, és végül a két fővárosi óriás, a Steaua és a Rapid mögött harmadik helyet szerezte meg a bajnokságban.

A csapat legnagyobb sztárja a 19 mérkőzésen 21 találatot elérő, és ezzel gólkirályi címet szerző Constantin Barbu volt, de Mutu is hozzátette a maga részét a kiváló eredményhez, hiszen 21 mérkőzésen lépett pályára, és négy gólt szerzett. Ráadásul ebből kettőt a Steaua ellen, a bukaresti sztárklubnak otthon és idegenben is bevette a hálóját, ami azért már ráirányította a közvélemény figyelmét.

A bronzéremnek köszönhetően az Arges kiléphetett a nemzetközi porondra, és az UEFA-kupában előbb a Dinamo Bakit, majd az Istanbulsport verte ki, a törökök ellen Mutu mindkét összecsapáson eredményes volt, megszerezve első találatát az európai kupaszíntéren - ám ezt követően a Celta Vigo alapos leckét adott a románoknak, a spanyol csapat hazai pályán 7-0-ra győzte le Mutuékat.

Az ifjú támadónak a bajnokságban azonban kiválóan ment a játék, hiszen fél szezon alatt hét találatig jutott: mesterhármast szerzett az FC Onesti ellen, de ami talán még fontosabb, győztes gólt ért el a Dinamo Bucuresti ellen. A fővárosi klubnak sem kellett több, még a pontvadászat közben szerződtette az ifjú titánt, aki tavasszal így már a Dinamóban szerepelt, és a bajnokság második felében további néggyel növelte góljainak számát.

A fentiek alapján nem tűnt többnek, mint egy rendkívül tehetséges fiatal csatárnak, az 1999-2000-es idényben azonban olyan teljesítményt nyújtott, ami jelezte: ennél azért többre képes. 1999 őszén ugyanis ellenállhatatlanul futballozott, vezérletével a Dinamo fél idény alatt szinte behozhatatlan előnyre tett szert a pontvadászatban, és ez nagy részben Mutunak volt köszönhető, aki 18 mérkőzésen pontosan 18 gólt ért el!