A legutóbbi idény megint csak jól kezdődött a számára, hiszen nem csak az Arsenalban, hanem a válogatottban is ontotta a gólokat. A címeres mezben 2006 őszén hat mérkőzésen öt találatot ért el (ebből négyet Európa-bajnoki selejtezőn), klubjában pedig az év végén nyolc gólnál járt a Premier League-ben.
Az év elején aztán előbb a Charlton Athletic ellen duplázott, majd a Manchester United elleni rangadón ért el győztes találatot - utóbbi azonban pürrhoszi győzelem volt. A gólöröm közben ugyanis lábközép-csonttörést szenvedett, és emiatt az idény hátralévő részét ki kellett hagynia.
Legszebb öröm a gólöröm
Így "csak" 11 góllal zárta a pontvadászatot, ami azonban több volt, mint az előző két szezonban elért találatainak száma, arról nem is beszélve, hogy a házi góllövőlistán megelőzte Thierry Henryt - ami hét éve senkinek sem sikerült az Arsenalnál.
A francia csatár nyári eladásával, Van Persie az Ágyúsok első számú csatárává lépett elő, és ennek megfelelően is kezdte a bajnokságot. Rögtön az első fordulóban betalált a Fulham FC ellen, nyolc mérkőzés után már öt gól állt a neve mellett, az Arsenal pedig valósággal szárnyalt a vezérletével.
Nem válogatnak az eszközökben a hátvédek, ha meg kell állítani a szélvészgyors hollandot
A lehető legrosszabbkor jött tehát az újabb sérülés, amit a válogatott színeiben szedett össze a Szlovénia elleni Eb-selejtezőn: öröm az ürömben, hogy az előzetes várakozások szerint Van Persie-nek csak egy hónapot kell kihagynia, vagyis optimális esetben november közepén már ismét ott lehet a pályán.