Vágólapra másolva!
A nyári átigazolási időszak során érthető módon elsősorban azok a transzferek voltak a középpontban, amelyeknél csillagászati összegek cseréltek gazdát, de általában is elmondható, hogy a klubok többsége negatív pénzügyi mérleggel került ki ebből a periódusból. Csak kevés olyan egyesület akadt, amelynek a kasszájába a nyáron több pénzt folyt be játékoseladásból, mint amennyit kiadtak az új szerzeményekért. Érdekes módon nyolc BL-résztvevő is akad közöttük.

Elöljáróban annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a focisták vételárainak megállapítása korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. Jó néhány olyan transzfer akad ugyanis, amelynél nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott labdarúgót mennyiért is adták el, illetve vették meg (ilyenkor használják az angol nyelvben az "undisclosed fee" kifejezést). De még ahol nem is titkolják az összeg mértékét, ott is gyakran megesik, hogy nem egy meghatározott summáról beszélhetünk, hanem a labdarúgó későbbi teljesítményének, és új klubjának eredményeinek függvényében nőhet meg az összeg. Jó példa erre a fiatal walesi Gareth Bale, akit a Tottenham Hotspur szerződtetett a nyáron a Southampton FC-től: a londoniaknak most csak 7,5 millió eurót kellett kifizetniük érte, de a vételár akár ennek a duplájára is emelkedhet attól függően, hogy Bale mennyit játszik, és hogy a Spurs milyen eredményt ér el.

Ezzel együtt persze a legtöbb átigazolásnál legalább nagyságrendileg világos, hogy a futballista mennyibe is került, és ez alapján azért ki lehet számolni, hogy a játékosok adásvételéből pozitív nagy negatív mérlegek került-e ki egy klub. Idén nyáron, és úgy általában is inkább az utóbbi a jellemző, és sokkal kevesebb olyan egyesület van, amely a transzferperiódust követően nyereséget könyvelhet el. A Bundesligában az idén például hat ilyen gárda volt a 18-ből, és a legnagyobb bevételre az Energie Cottbus tett szert, köszönhetően annak, hogy két román játékosát, Vlad Munteanut és Sergi Radut összesen ötmillió euróért eladta a VfL Wolfsburgnak. Mivel a cottbusiak legdrágább nyári szerzeménye, Dennis Sörensen is csak alig került többe egymilliónál, így az Energie hárommillió eurós nyereséggel zárta az átigazolási szezont - más kérdés, hogy a csapat a két román góljai nélkül egyelőre gyengén szerepel. A Hertha BSC is több mint kétmilliót kasszírozott, elsősorban Kevin-Prince Boateng eladása miatt, érte ugyanis a Tottenham több mint hétmillió eurót fizetett ki, de egymillió euró feletti nyereséget könyvelhetett el az 1. FC Nürnberg, a VfL Bochum és az Arminia Bielefeld is.

A Serie A-ban valamivel nehezebb megállapítani a pontos összegeket, mert itt sok olyan transzfer akad, amelynél nem hozták nyilvánosságra a vételárat, de az így is jól látható, hogy elsősorban azon kiscsapatok tettek szert nagy bevételre, amelyek egy-két ászukat jó pénzért eladták a nagy kluboknak, helyükre pedig főleg az alacsonyabb osztályokból igazoltak. Ilyen csapat például a Cagliari, amely David Suazóért 14 milliót kapott az Intertől, Mauro Espositóért pedig négyet az AS Romától, és bár legtöbb új szerzeményüknél nem tudni, mennyiért vették őket, így is valószínűsíthető, hogy több mint tízmillió eurós nyereséget produkáltak. Hasonlóan járt el a Reggina (Rolando Bianchiért 13 milliót, Giandomenico Mestóért pedig 4,5 milliót kaptak) és az Empoli (Sergio Almirónt kilencmillióért adta el) is. Az Udinese még azt is megengedhette magának, hogy hétmillió eurónál is többet fizessen Fabio Quagliarelláért, és négymilliót Antonio Floro Floresért - Sulley Muntari (tízmillió) és Vincenzo Iaquinta (11 millió) eladása miatt az udineiek így is közel hétmilliós nyereséggel zártak.

A fentihez hasonló volt a helyzet a Primera Divisiónban is, a spanyoloknál a CA Osasuna Raúl García, David López, Cuéllar és Valdo eladásából majd 24 millió eurót szerzett, amelyből csak nyolcat költött el, és ha még hozzávesszük, hogy Walter Pandiani és Javier Portillo vételárát nem tudjuk, akkor is nyilvánvaló, hogy a pamplonaiak pénzügyileg remek mérleggel zárták a transzferperiódust. A Racing Santander is alaposan megkérte Nikola Zsigics árát a Valencia CF-től, de az érte kapott 15 milliót másfélmillió híján elköltötték: az RSC Anderlecht csatárát, Mohamed Tchitét például klubrekordnak számító összegért, 7,5 millió euróért vették meg.

Forrás: EPA
Kiárusította sztárjait az Osasuna

A francia pontvadászat adatait vizsgálva ismét nyilvánvalóvá válik, hogy a Ligue 1 a topligák legfőbb játékosimportőre, hiszen a gall élvonal húsz csapata közül 13 is pozitív mérleggel zárta a transzferperiódust a nyáron, elsősorban a külföldre eladott focisták miatt. Itt még a bajnokság első két helyezettje, az Olympique Lyon és az Olympique Marseille is több pénzt szedett be eladásból, mint amennyit kiadott: az OL Florent Malouda, Tiago, Éric Abidal és Alou Diarra, az OM pedig elsősorban Franck Ribéry árából gazdálkodhatott. A Lyonnak úgy lett több, mint 27 milliós bevétele, hogy 36 milliót költött, és új klubrekordot állított fel Kader Keita leigazolásával, akit 16 millióért vettek meg a Lille OSC-től. Utóbbi egyesület a nyár egyik legnagyobb európai bevételét könyvelhette el, hiszen a kassza több mint 32 euróval gazdagodott: Keita mellett még Mathieu Bodmer, Peter Odemwingie, Efsztatiosz Tavlaridisz és Mathieu Chalmé is milliós nagyságrendért kelt el, a legnevesebb új szerzemény, Patrick Kluivert pedig ingyen érkezett.

Hasonló összeggel lett gazdagabb az Ajax Amsterdam, amelynek szurkolói azonban nem nagyon tudnak örülni annak, hogy Ryan Babelért és Wesley Sneijderért sok pénzt kapott a klub, hiszen az amszterdamiak két legjobbjuk nélkül elbukták a BL selejtezőjét. A Bajnokok Ligája résztvevői közül egyébként pozitív mérleggel zárta még az átigazolási időszakot az Olympiakosz, köszönhetően annak, hogy a mexikói Nery Alberto Castillóért a Sahtar Doneck 15 milliót fizetett ki; és érdekes módon a Szpartak Moszkva is kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt, az orosz klubnál a városi rivális CSZKA-val vagy éppen a Sahtar Doneckkel ellentétben egyre inkább bíznak a saját nevelésű focistákban.

Forrás: EPA
Elszámította magát az Ajax

A francia bajnoksághoz hasonló a portugál liga megítélése is, még a sztáregyesületek is viszonylag olcsón igazolnak vagy belső piacról, vagy Dél-Amerikából, és drágán adnak el a topligákba. A nyáron az előző idény mindhárom dobogósa jelentős bevételre tett szert ezzel a módszerrel: a Benfica 18 milliós nyereséget könyvelhetett el (Simao Sabrosa 20 millióért, Manuel Fernandes pedig 15-ért kelt el), a Sporting CP-nél ugyanez az összeg 22,5 millió volt (ami tulajdonképpen két focista, Nani és Ricardo eladásából jött össze), de a csúcsot az FC Porto érte el. A bajnokcsapat Pepét és Andersont összesen 61 millióért adta el, és ehhez képest szinte aprópénz a Hugo Almeidáért és Ricardo Costáért kapott hétmilliót - a Sárkányok nyugodtan költhettek több, mint 17 millió eurót, nyereségük így is meghaladta az 51 milliót, aminél jobban egyetlen európai egyesület sem járt az idén.

A sor végére hagytuk az angol élvonalat, mivel a Premier League több szempontból is kivételesnek számít. Az angol csapatok egyértelműen Európa leggazdagabb klubjainak számítanak, köszönhetően az óriási televíziós bevételnek, amelynek mértéke egyébként éppen a mostani idény előtt emelkedett. Így aztán a Premier League csapatai nem nagyon spórolnak, és még az újonc Birmingham City vagy Derby County is nagy veszteséget engedhetett meg magának. Idén nyáron csak három olyan gárda volt, amely pozitív mérleggel zárta a transzferperiódust: a Wigan Athletic esetében ez nem olyan meglepő, a másik kettő azonban az Arsenal FC és a Chelsea FC volt! A két sztáregyesületnél azonban teljesen eltérő okok miatt alakult így a dolog: míg az Ágyúsoknál Arsene Wenger maximálisan egyetértett a dologgal, sőt, elsősorban az ő szakmai munkája tette lehetővé, hogy Thierry Henry, José Antonio Reyes vagy Fredrik Ljungberg eladása ellenére sem kellett csillagászati összegért új világsztárt igazolni, addig a Chelsea-nél a korábbi évek költekezése után "vettek vissza" a pénzszórásból - igaz, a nyereséghez az is kellett, hogy Arjen Robbenért a Real Madrid (az idei nyár legtöbbet költő klubja) 36 milliót fizessen ki.