Ki mondta, hogy rossz a magyar foci?

A 2-1-es máltai Eb-selejtezős vereség után összegyűjtöttük az utóbbi 10 év legnagyobb magyar futballkudarcát, egyszersmind megkérdeztük olvasóinkat, miképp vélekednek labdarúgásunk jövőjéről. Többen kifogásolták, hogy bár világversenyen 20 éve nem vettünk részt, mégsem tettünk említést az 1986-os vb óta elért sikerekről. Egyáltalán, vannak ilyenek? Elővettük a nagyítót, és valóban találtunk egy-két olyan meccset, amire pár pillanatig büszkék lehettünk. Azért csak pár pillanatig, mert a fellángolásokat szinte minden esetben egy újabb nagy pofon követte. Elsőként - a klubfutballt egyelőre kispadra ültetve - a válogatott szívdobogtató meccseit gyűjtöttük össze, a legjobb 10-et pedig sorrendbe is tettük.

Az új évezred első hónapjaiban a barátságos meccseken is csak remikre voltunk jók: Paraguay ellen idegenben (1-1), Lengyelország (0-0), Szaúd-Arábia (2-2), és Ausztria (1-1) ellen vendéglátóként. Az év aztán meglepően jól zárult, vb-selejtezőn 2-2-t értünk el Itália ellen (a duplázó Horváth Ferenc tán azóta is ezzel a meccsel álmodik), míg Litvániát 6-1-re kiütöttük idegenben.

Hihetetlen, de 2001-ben szinte egyetlen említésre méltó meccset sem ért el az egykor olimpiát és vb-ezüstöt nyert magyar fociválogatott, egy Grúzia (4-1 vb-selejtezőn), illetőleg Macedónia (5-0 barátságoson) elleni győzelmet erős lenne bravúrnak nevezni, bár 2006-ban talán még ennek is örülnénk. Ami a kvalifikációs végeredményt illeti, fejlődésről szó sem volt, végül még Grúzia is megelőzött minket, Itália csoportelső lett, Románia pedig második.

2002 augusztusáig kellett várni az első tapsra, a spanyolokkal itthon ikszeltünk (1-1), majd végre tétmeccsen is kijött a lépés, persze szó sincs világra szóló győzelemről, de a svédországi Eb-selejtezős döntetlen (1-1) után mindenki reménykedni kezdett... Pláne úgy, hogy 2003-ban a lengyelektől is pontot loptunk (0-0) és a letteket itthon megütöttük (3-1), de aztán jöttek a menetrendszerű kijózanító pofonok, úgymint: hazai vereség a svédek és a lengyelek ellen, idegenbeli bukta Lettországban. S hogy végül hányadik lett a csoportjában Gellei Imre csapata? Negyedik - a svéd, lett, lengyel trió mögött.

Torghelle elintézte a németeket 2004-ben

2004-ben egy igazi futballhőssel, Lothar Matthäusszal vághattunk neki a németországi vb-selejtezőnek, a cél - a magyarfocis állóvizet kicsit megkavaró kapitány szerint - egyértelmű volt, a csoportgyőzelem. Az aranylabdás tréner optimizmusát alátámasztotta két egészen kiváló eredmény, Skóciát 3-0-ra, míg a vb-ezüstérmes Németországot 2-0-ra verte a válogatott idegenben. Érdekesség, a Matthäus-csapat még oda-vissza verte Máltát (4-0, 2-0), a "nagyok" ellen azonban nem ment, így maradtunk a "szokásos" negyedik helyen, előttünk Horvátország, Svédország, Bulgária, mögöttünk Izland és Málta.

2005-ről lehetetlen jót mondani (gólt rúgtunk az argentinoknak és a franciáknak, legyőztük Antigua-Barbudát), az idei Bozsik Péter-éra pedig élénken él még az emlékezetekben: Ausztriát 2-1-re vertük tesztmeccsen, majd jött a norvég, a török és a máltai csapat elleni Eb-selejtezős kudarc, közte egy meglepő idegenbeli bosnyák-veréssel.