Elrajtolt az NB II: Fradi volt, Fradi lesz?

Szombaton története első másodosztályú mérkőzését játszotta a Ferencváros labdarúgócsapata, amely az Üllői úton a Jászapáti együttesét 1-0-ra verte. A 107 éves klub történetének legmélyebb válságát éli át, nincs befektető, nincs pénz, ennek ellenére a csapat tudott erősíteni. Összeállításunkban áttekintjük a zöld-fehér együttessel kapcsolatos legfrissebb híreket, az MTK és a Honvéd példáján keresztül bemutatjuk, hogy a másodosztály után is lehet élet, s megnézzük, egy komoly futballkultúrával rendelkező ország bajnokságában (Serie A), hogyan is zajlanak a kizárások már évek, évtizedek óta.

Az egyik legpatinásabb magyar klub, az MTK is megjárta a másodosztályt 1994-1995-ös szezonban. A kék-fehérek kiesése hatalmas meglepetésnek számított, hiszen az előző évben a negyedik helyen végzett a Gellei Imre vezette csapat, melytől játékosállománya alapján szurkolói joggal vártak el még eredményesebb szereplést az új bajnokságban. A válogatott játékosokat - Híres, Pölöskei, Horváth Cs., Jován, Hámori - is felvonultató együttes ehhez képest úgy lett utolsó, hogy a riválisok a bajnokság vége felé botlásaikkal fordulóról fordulóra tálcán kínálták neki a lehetőséget bentmaradásra.

Ekkor esett meg a Hungária körúton egy futballtörténeti kuriózum is: az MTK a Sopron elleni mérkőzés az első percében úgy került hátrányba, hogy ellenfél még hozzá sem ért a labdához - a kezdőrúgás után Turbék hazaadása gurult el Piel kapus talpa alatt.

Az NB II-es évad nemcsak megújulást hozott, de egy fényes sikerkorszak kezdetét is jelentette, ebben az időben érkezett ugyanis a csapathoz Várszegi Gábor, akinek jóvoltából a klub Magyarországon egyedülálló anyagi pozícióba került. A csapat már a másodosztályban szinte teljesen kicserélődött, és Bicskei Bertalan irányításával nagy fölénnyel nyerte a bajnokságot, hogy aztán megkezdődjön az igazi nagybevásárlás.

Csak a csatárposzton például rövidesen öt olyan támadót - Csertői, Füle, Hamar, Kenesei, Orosz - is keretében tudhatott a klub, akik mindegyike biztos kezdő lehetett volna bármely másik magyar csapatban, de ekkor érkezett többek között Illés, Kuttor és Babos is a Hungária körútra.

Idény közben Bicskeit Kisteleki István, majd Kistelekit Garaba Imre váltotta a kispadon, az MTK pedig újoncként az ötödik helyen végzett. Az áttörést az 1996-1997-es szezon hozta meg, Garami József vezetésével 15 meccset nyert zsinórban az MTK, ami a magyar bajnokság 1945 utáni történelmében példátlan sorozat.

Az általában Babos - Kuttor, Lőrincz, Szekeres - Farkasházy, Molnár Z., Illés, Halmai, Zsivóczky - Orosz, Kenesei összeállításban szerepelt csapat utcahosszal megnyerte a bajnokságot, begyűjtötte a Magyar Kupát, a Bajnokok Ligájában, majd az UEFA-kupában pedig két-két körön jutott túl.

Az MTK azóta még kétszer ünneplehetett bajnoki címet (1999, 2003), és bár ma már nem Várszegi Gábor a klub tulajdonosa, az öt évvel ezelőtt létrehozott, s az ország első számú utánpótlás-nevelő bázisának számító agárdi Sándor Károly Futballakadémia azóta is sikeresen működik, az onnan kikerülő fiatalokra építve pedig az MTK továbbra is meghatározó erőt képvisel a magyar mezőnyben.