Vágólapra másolva!
Az előző szezonnal ellentétben ezúttal nem történt meglepetés a bajnoki címet illetően a Bundesligában: a várakozásoknak megfelelően a Bayern München végzett az élen, mégpedig meglehetősen nagy fölénnyel, és az élmezőnyben is többé-kevésbé azok a klubok végeztek, amelyeket előzetesen oda várták. Talán csak a Borussia Dortmund gyengélkedése volt váratlan, bár ez is sejthető volt, és a BVB végül megúszta a teljes blamázst, a kiesést, amelyet az újoncoknak is sikerült elkerülniük.

Az UEFA-Intertotó-kupa maradt a Borussia Dortmundnak és a Hamburger SV-nak, de a szezon elejéhez képest ez mindkét együttes számára kedvező végkifejlet. Főleg a dortmundiak érezhetnek így, hiszen fél távnál még a kiesés réme is fenyegette a BVB-t: a katasztrofális anyagi helyzet a focisták teljesítményére is rányomta a bélyegét, és a fanatikus szurkolótábor is kezdett a csapat ellen fordulni.

Tavasszal azonban remekül elkapta a fonalat a gárda: a saját nevelésű védő, Christoph Metzelder felépülése nagyon sokat jelentett, hiszen így végre akadt egy olyan labdarúgó, aki a pályán is fanatizálni tudta társait, és a Feyenoordtól kölcsönvett Euzebiusz Smolarek is remekül bevált, ráadásul Tomás Rosicky és Jan Koller teljesítménye is alaposan feljavult. Ezzel együtt nagy a valószínűsége, hogy a sztárok közül a nyáron többen is távoznak majd, és a dortmundi híveknek egy ideig hozzá kell szokniuk, hogy kedvenceik nem a bajnoki címért harcolnak.

Hamburgban egy edzőcsere hozta meg a fordulópontot: Klaus Toppmöllerrel csak szenvedett az együttes, azonban az amatőrcsapat éléről érkezett Thomas Doll vezérletével sokkal jobbak lettek az eredmények, és még az UEFA-kupába való kijutás sem volt elképzelhetetlen. Ez végül csak álom maradt, de a következő idényben valószínűleg ez lesz a célkitűzés, és a vezetőség a pénzt sem fogja sajnálni: erre utal az Ajax Amsterdam válogatott focistájának, Rafael van der Vaartnak leigazolása.

A legnagyobb visszaesést a szezon közben kétségtelenül a VfL Wolfsburg produkálta: a Farkasok fantasztikusan kezdték az idényt, 13 forduló után még az élen álltak, de még a téli szünetet is a negyedik pozícióban töltötték, hogy végül meg kelljen elégedniük a kilencedik hellyel. Az előző idényhez képest ugyan még ez is előrelépést jelentett, de a céloktól alaposan elmaradt az együttes, és lehet, hogy emiatt Eric Geretsnek távoznia kell. A középmezőnyben való szereplés a wolfsburgiak számára kevés, Hannoverben, Mainzban, Nürnbergben vagy Bielefeldben viszont maximálisan elégedettek voltak ezzel.

A Hannover '96 például a két évvel ezelőtti feljutása óta sohasem végzett ilyen előkelő pozícióban, a másik három gárda pedig újoncként őrizte meg élvonalbeli tagságát, ami már önmagában bravúrnak számít. A nürnbergiek ráadásul annak is örülhettek, hogy csapatukból került ki a gólkirály Marek Mintál személyében, aki így azt a bravúrt hajtotta végre, hogy két év alatt az első és a második vonalban is a legtöbb gólt szerezte. Kaiserslauternben és Mönchengladbachban viszont a bennmaradáson kívül másnak nem nagyon örülhettek a szurkolók, előzetesen ugyanis mindkét gárda jobbat várt saját magától, jöhet tehát a fogadkozás, hogy majd legközelebb.

A három kieső közül a VfL Bochum kiléte jelentette a legnagyobb meglepetést, elvégre az együttes az előző idényben kiharcolta a nemzetközi porondon való szereplést, de Peter Neuruer együttese nem tudta kiheverni legjobbjai (Vahid Haszemjan, Frank Fahrenhorst, Paul Freier) eladását. A Hansa Rostock elsősorban ősszel, az SC Freiburg pedig tavasszal nyújtott pocsék teljesítményt, amelyet a szezon másik felében már nem tudott ellensúlyozni. A rostockiak kiesése egyben azt jelenti, hogy az egységes Németország létrejötte óta először fordul elő, hogy az élvonalban nem lesz keletnémet együttes.