Tavalyhoz képest visszaesett a Fulham

Az előző szezonban a Fulham FC a Premier League egyik legkellemesebb meglepetését okozta azzal, hogy a tabella első felében végzett, és ilyen előzmények után a klub hívei rendkívül optimisták várták a 2004-2005-ös pontvadászatot. Elvégre a játékoskeret sokak szerint még erősebb lett, a csapat pedig visszatérhetett korábbi otthonába, a Craven Cottage-re - azonban a történtekkel csak az egyesület gazdasági vezetője lehet elégedett, hiszen a Fulham FC 1997 óta először profittal zárt egy idényt.

A londoni egyesület tulajdonosa, Mohamed al-Fayed a korábbi években milliókat költött annak érdekében, hogy a csapata minél előkelőbb helyen végezzen a tabellán, ám a sztáredző, Jean Tigana vezérletével rendre a középmezőny végén végzett a londoni gárda.

Ehhez képest az előző idényben Chris Coleman valósággal csodát tett, hiszen a kilencedik pozícióig vezette együttesét, márpedig a Fulham FC korábban sohasem végzett ilyen előkelő helyen a legmagasabb osztályban. A nyáron aztán az alapemberek közül csak Sean Davis távozott, érkezett viszont Andy Cole, Tomasz Radzinski, Pape Bouba Diop és Claus Jensen, vagyis a keret még erősebb lett, ráadásul a gárda visszaköltözhetett korábbi otthonába, a Craven Cottage-re.

Hiába voltak azonban a biztató előjelek, az együttes gyengén kezdte a bajnokságot, és hamar kiderült, hogy ebben a szezonban nem a tabella első felében kell majd keresnünk a Fulhamet.

A csapat ugyanis a negyedik fordulót követően a 13. helyen találta magát, és ennél feljebb azóta is csak egyszer kapaszkodott, akkor is csak rövid időre: amikor a 11. és a 12. fordulóban a gárda egymás után két mérkőzést is megnyert, egészen a 12. pozícióig nyomult előre, de egy újabb vereséget követően azonnal visszaesett a 13. helyre, sőt hamarosan még hátrább csúszott a táblázaton.

A londoniak 31 forduló után a 14. pozíciót foglalták el, és bár egy elmaradt mérkőzésük is volt, egyre inkább fenyegette őket az a lehetőség, hogy a bajnoki hajrában aggódniuk kell a bennmaradás miatt - márpedig erre még a gyengébb szezonkezdet után sem gondoltak a szurkolók.

Az alapvető probléma a Fulhamnél a hátsó alakzattal van, hiszen a támadórészleg viszonylag jól teljesít. A 30 mérkőzésen szerzett 36 találat tűrhető mennyiségnek számít, mint ahogyan az is, hogy a házi gólkirály Andy Cole tizenegy gólnál tart - a veterán csatár tehát teljesíti, amiért szerződtették, bár kissé aggasztó jel lehet Coleman számára, hogy a legutóbbi mérkőzés előtt három bajnokin keresztül egyetlen alkalommal sem volt eredményes a csapat.

Ugyanakkor az Everton FC eggyel kevesebb rúgott két góllal is a negyedik helyen tanyázik - a liverpooliak ugyanis 15-tel kevesebb gólt kasszíroztak, mint a Fulham! Hiába áll a gárda kapujában a holland Edwin van der Sar, aki hétről hétre megbízhatóan teljesít, az együttes rendkívül sok gólt kap; már hét olyan összecsapást is játszott a szezonban, amikor három vagy annál több alkalommal kapitulált a védelme, és csak a két sereghajtónak, a West Bromwich Albionnak és a Norwich Citynek rosszabb a gólkülönbsége.

A szakvezető dolgát persze az sem segítette, hogy a csapatot jelentős sérüléshullám sújtotta, amely leginkább az alaphelyzetben legerősebbnek tartott csapatrészt, a középpályát viselte meg. Ebből a négyesből olyan alapemberek hiányoztak hosszabb ideig, mint a csapatkapitány Lee Clark, aki a 21. fordulóban léphetett először pályára; a két francia, Sylvain Legwinski és Stead Malbranque; valamint a nyáron igazolt dán Jensen - 29 mérkőzés alatt egyikük sem szerepelt húsznál több összecsapáson, és arra is csak a legutóbbi fordulóban volt példa, hogy egyszerre mind a négyen pályára léphessenek.

Miközben a zöld gyepen nem éppen a várakozásoknak megfelelően alakultak a dolgok, azon kívül annál inkább kielégítően változott a klub helyzete - ami persze részben az előző idény remeklésének volt köszönhető. Az egyesület tulajdonosa, Al-Fayed ugyanis a minap bejelentette, hogy a klub a 2003-2004-es idényben félmillió font profitot termelt - márpedig amióta az övé az egyesület (azaz 1997 óta), erre nem volt példa.

A milliárdos a jelek szerint a jövőben is hasonló gazdaságpolitikát szeretne folytatni, ami azt jelenti, hogy Coleman az elkövetkezőkben sem számíthat arra, ami Tigana idejében még általános volt, vagyis hogy a Fulham tízmilliókat költsön új focistákra.

2001 nyarán a londoni klub 17,6 millió euróért vette meg Steve Marlet-t, 10,3 millióért Van der Sart, és összesen 48 millió eurót költött - a következő idény előtt viszont új focisták vásárlására valószínűleg csak akkor lesz lehetőség, ha eladnak valakit. Ez utóbbira a legnagyobb esélye talán Luis Boa Morténak és Malbranque-nak van - a portugált a Newcastle United már januárban vitte volna, de akkor nem engedték el, nem sokkal később pedig 2008-ig meghosszabbította szerződését a Fulhamnél.