Vágólapra másolva!
Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt január 19-én!

1974-ben ezen a napon lemondott Miguel Munoz, a Real Madrid edzője. A királyi klub hat nappal korábban a CD Castellóntól 2-0-ra kapott ki, és ez volt az az eredmény, ami után bedobta a törülközőt a mester. A Real messze várakozáson alul szerepelt az idő tájt, 18 fordulót követően csak a tabella hetedik helyén szégyenkezett. Önmagában a castellóni vereség már nem is okozott meglepetést, mert Pirriék abban a szezonban ugyan még veretlenek voltak otthonukban (öt győzelem, négy döntetlen), de elhagyva Madridot még nem tudtak nyerni (négy döntetlen, öt vereség).

Miguel Munoz csapata Bilbaóban, Valenciában, Elchében, Vigóban és Castellónban is veszített, így hiába volt az októberi, barcelonai 0-0, Santiago Bernabéu elnök - ugyan fájó szívvel, és csak a szépre emlékezve - elfogadta a szakvezető lemondását. Munoz a Real legsikeresebb edzőjeként 14 év után hagyta ott a királyi klubot, ez idő alatt kilenc bajnoki címet, két országos kupát nyert, de kétszer a BEK-et és egyszer a Világkupát is elhódította csapatával. Természetesen össznépi találgatás kezdődött arról, hogy ki lesz a Real új mestere, és a legtöbbször elhangzó név Don Revie volt. Az angol mester akkor már 13 éve irányította a Leeds Unitedet, kiváló eredményeket tudhatott magáénak, így ideális jelöltnek tűnt a posztra.

Végül azonban Santiago Bernabéu a klub egykori remek játékosát, a 49 esztendős Luis Molownyt nevezte ki. (Revie nem sokáig bánkódott az elmaradt szerződés miatt, hiszen az év nyarán elfogadta az FA ajánlatát, és angol szövetségi kapitány lett.) Molowny 1946 és 1957 között futballozott a blancóknál, később irányította a válogatottat is, de élete egyik legnagyobb vágya teljesült azzal, hogy edzőként is szolgálhatta a Real Madridot. Debütáló mérkőzésére másnap, hazai pályán a tabella hatodik helyén álló Granada CF ellen került sor.

Dévényi Zoltán