Élő:
Vágólapra másolva!
Ha a spanyol bajnokság tabellájára pillantunk, az első helyen nincs meglepetés, hiszen a hagyományokat és a klubok játékoskereteit figyelembe véve szinte magától értetődik, az FC Barcelona neve szerepel a táblázat élén. A második helyezett kiléte viszont óriási meglepetés: a 15. forduló után az az RCD Espanyol áll a dobogó második fokán, mely tavaly épphogy bennmaradt az első osztályban, és a nyáron sem erősített jelentősen. Miguel Ángel Lotina gárdája azonban eddig fényesen bizonyítja, hogy nemcsak nagy nevekből lehet jó csapatot építeni.

A bajnokság előtt az RCD Espanyollal nem lehetett éppen jó színben festeni a klubot, hiszen a legutóbb a bajnokság 16. helyén zárt együttes kerete augusztus elejéig szinte nem változott, így az volt várható, hogy az újonnan kinevezett edzőnek, Miguel Ángel Lotinának nem lesz könnyű dolga, ha bent akarja tartani az együttest.

Azóta történt egy s más a klubnál, ami gyökeresen megváltoztatta a barcelonaiak helyzetét, és egészen a bajnokság élmezőnyébe, a dobogóig repítette a kék-fehéreket. Először is az átigazolási időszak utolsó heteiben sikerült néhány meghatározó játékost szerződtetnie a klubnak. Egyikük sem világklasszis, általában fiatal, nemzetközi szinten kevéssé ismert játékosokról van szó, akikről Lotina úgy gondolta, képes őket motiválni, és beépítenie a jövő lendületes, sikerre éhes Espanyoljába.

Az új fiúk közül a legfiatalabb arra a posztra érkezett, ahol egy futballistának a legnagyobb rutinra van szüksége - a kapuba. A kameruni Kameni mindössze húszesztendős, ennek ellenére egyáltalán nem számít tapasztalatlannak, hiszen több mint három éve (!) alapembere hazája válogatottjának. A nyáron kesztyűjét szögre akasztott Toni helyett szerződtetett Kameni eddig nemhogy nem okozott csalódást, de posztján a bajnokság egyik legjobbjaként tündököl: több büntetőt is hárított, és bravúrjaival nem egy mérkőzésen mentett pontot vagy pontokat csapatának.

Egy sorral előrébb, a védelemben is komoly mozgás volt a nyáron, ami nem is csoda, hiszen az előző bajnokságban rengeteg, összesen 64 gólt kapott a csapat. A hátsó alakzatból Carlos García, az olasz Moreno Torricelli és a francia Grégory Vignal is távozott, érkezett viszont a Real Madridtól kölcsönkapott Óscar Minambres, az AS Monacóval Bajnokok Ligája-döntőt vívott argentin Hugo Ibarra, a Paris-SG-től szerződtetett Didier Domi, valamint a Girondins Bordeaux-tól a szintén argentin Mauricio Pochettino. Egyelőre úgy tűnik, Lotina új védelme remekül megállja a helyét, hiszen az eddig lejátszott 15 bajnoki mérkőzésen mindössze kilenc gólt kapott, ami a FC Barcelonával és a Real Madriddal holtversenyben a legkevesebb a mezőnyben.

A középpályán és a csatársorban nem zajlottak ilyen forradalmi változások a nyári szünetben, hiszen előbbi csapatrészbe csak az egykori betises Ito, a támadósorba pedig két igazi vándormadár, az egyaránt sok spanyol klubot megjárt Dani García és Emilio Amavisca érkezett. Tulajdonképpen a csapat támadójátéka nem is javult fel látványosan az előző szezonhoz képest, hiszen a 14 találkozón szerzett 16 találat nem számít soknak, mivel kilenc gárda is többször volt eredményes az RCD Espanyolnál. A remek szereplés kulcsa tehát egyértelműen a védelem és annak meglehetősen ritkán változó összetétele.

Lotina ugyanis elég hamar rátalált az általa ideálisnak gondolt négyesre, és az Ibarra, Alberto Lopo, Pochettino, David García kvartett tagjai remekül megértik egymást, ami nem is csoda, mivelhogy tulajdonképpen csak a jobbhátvédnek kellett beilleszkednie, hiszen Pochettino korábban már éveket töltött a barcelonai klubnál.

A középpályán a két szélső, Ito és Óscar Serrano helye biztos, a másik két poszton Iván de la Pena, Ferrán Corominas, Alex Fernández és a brazil Fredson váltják egymást. Elöl a csapatkapitány és házi gólkirály, Raúl Tamudo sérülése ellenére sincs különösebb gond: többnyire Dani és az argentin Maxi Rodríguez kezd (utóbbi játékos már hétszer volt eredményes a bajnokságban, a Real Betis ellen mesterhármast szerzett), és egy gólt általában szerez valamelyikük, ami a remek védekezésnek köszönhetően többnyire elég is a győzelemhez, de legalább a döntetlenhez.

Az Espanyol ugyanis ebben a bajnokságban még egyetlen mérkőzésen sem kapott egynél több gólt, igaz, kettőnél többet is csupán egyszer, a már említett Betis elleni találkozón szerzett a gárda. A szurkolók közül persze nyilván senki sem bánja, hogy elmaradnak a gólparádék, ha a csapat továbbra is így menetel. Amennyiben Lotina együttese tartani tudja a saját maga által diktált ördögi tempót, könnyen lehet, hogy jövőre hosszú idő után ismét nemzetközi kupamérkőzéseket rendeznek majd az Olímpico Luis Companys stadionban. És a fanatikusok legmerészebb álmaiban nem Intertotó- vagy UEFA-kupa-találkozók szerepelnek...