Vágólapra másolva!
A spanyol bajnokság élcsapatainak háza táján elég nagy volt a mozgás a nyári szünetben: a Real Madrid, a Barcelona és a Valencia egy sor játékost igazolt, de a középmezőnybe igyekvő gárdák zöme is erősödött. A kivétel (a Deportivón kívül) a Real Betis, mely csupán három játékost (és egy edzőt) szerződtetett a holtidényben. Az összeszokottság nem vált a zöld-fehérek előnyére a rajtnál: a csapat három forduló után mindössze egy ponttal állt, az Espanyol ellen pedig megalázó vereséget szenvedett hazai pályán.

A Real Betis csupán a kilencedik helyen zárta az előző bajnokságot, ami mind a szurkolók, mind a vezetők elképzeléseit jelentősen alulmúlta. A gárdának ugyanis ezáltal nem sikerült kvalifikálnia magát egyik európai kupasorozatra sem, ami elsősorban a klub pénztárosának okoz fejtörést. Van olyan is, aki profitált a kudarcból: a csapatot az előző bajnokságban vezető Víctor Fernández ugyanis a Luigi del Nerit hamar elküldött, Bajnokok Ligája-címvédő FC Porto edzője lett.

A portugál klubnak nem kellett kivásárolnia Fernándezt, hiszen augusztusban a tréner már munkanélküli volt, miután a Betis mindenható elnöke, Manuel Ruíz de Lopera (hatalmára jellemző, hogy a csapat stadionját is saját magáról nevezte el) még júliusban menesztette a mestert.

Először tehát edzőt kellett keresni a csapat mellé, és viszonylag hamar sikerült is megtalálni, ráadásul gyakorlatilag házon belül: ebben a bajnokságban ugyanis az a Lorenzo Serra Ferrer vezeti a csapat edzéseit, aki eddig is a klubnál dolgozott, az utánpótlásképzést felügyelte. Korábban már többször is volt a felnőttcsapat edzője, így sem őt nem kellett bemutatni a játékosoknak, sem a futballistákat az ősz mesternek.

A játékoskeretben nem voltak ilyen forradalmi változások: Mingo, Ito és Joey Gudjonsson távozott, komoly veszteség tehát nem érte a csapatot, hiszen az előző szezonban egyikük sem számított állandó kezdő játékosnak. Az érkezési oldalon még ennél is kevesebben szerepelnek: először visszajött kölcsönből (a másodosztályú Xereztől) a csapat harmadik számú kapusa, Antonio Doblas. Ez még nem számít jelentős erősítésnek, igaz, nem is a kapusposzton voltak gondjai a zöld-fehéreknek az előző szezonban, Toni Prats ugyanis megbízható teljesítményt nyújtott.

A problémák elsősorban a csatársorban adódtak: a szurkolók kedvence, Alfonso Pérez Munoz már nem tudja azt a teljesítményt nyújtani, mint a '90-es évek végén, a többiek (Dani, Ismael, Tote és Casas) pedig még a futottak még kategóriába is csak nehezen voltak besorolhatók. Muszáj volt tehát egy támadót igazolni, és hála a Valencia olasz bevásárlókörútjának, sikerült is.

A bajnok és UEFA-kupa-győztes fehér-feketék ugyanis két itáliai csatárt is szerződtettek a nyáron, hiszen Marco di Vaio és Bernardo Corradi is a Mestallába költözött. Rajtuk kívül a csapat házi gólkirálya, Mista is érinthetetlennek bizonyult, így a negyedik ék, a brazil Ricardo Oliveira feleslegessé vált (annak ellenére, hogy ez előző bajnokságban nyolc gólt szerzett). A Betisnél láttak fantáziát az egykori Libertadores-kupa-gólkirályban, így Oliveira Sevillába került.

A korábbi sikerek persze nem biztos, hogy garanciát jelentenek a sikeres szereplésre, hiszen korábban többek között Martín Palermo is csődöt mondott a Lopera stadionban. Igaz, brazil támadóval még nem próbálkoztak a zöld-fehérek....Oliveirán kívül még két labdarúgót szerződtetett a klub: Paolo Castellini az olasz másodosztályú Torinótól érkezett, a legutóbbi szezont pedig az élvonalbeli Bresciánál töltötte. Az átigazolási időszak utolsó napján pedig sikerült még egy brazil támadót megszerezni: Luis Eduardo Schmidt, művésznevén Edú az élvonalból kiesett Celta Vigótól érkezett.

Az első bajnoki lejátszásának pillanatában Edú még nem számított a Betis játékosának, a másik két új szerzemény viszont a kezdő csapat tagja volt a Numancia elleni idegenbeli mérkőzésen. Az 1-1-es végeredmény nem okozott túl nagy csalódást a klub háza táján, hiszen egy feljutó ellen, idegenben nem rossz a döntetlen, a szurkolók jobban bíztak abban, hogy az Espanyol elleni hazai nyitányon a csapat megszerzi első győzelmét.

Akár ünnepi is lehetett volna tehát a következő vasárnap este a Manuel Ruíz de Lopera stadionban, ehelyett szörnyű rémálommá vált: a három gólt szerzett argentin Maxi Rodríguez vezérletével az Espanyol 4-1-re győzött a Betis otthonában, a zöld-fehérek kilátástalan játéka láttán a második félidőt a harmincezer néző füttykoncertje közepette szenvedte végig a házigazda, és parádézták végig a vendégek.

A következő fordulóban az Osasuna vendégeként sem sikerült a pontszerzés, három játéknap után tehát egy ponttal áll a csapat a tabella hátsó felében, ráadásul a javítás sem ígérkezik egyszerű feladatnak: a negyedik fordulóban az Athletic Bilbao látogat Sevillába, ötödik meccsükön pedig a Riazorba hivatalosak a zöld-fehérek, a Deportivóhoz.