Siófokon elmaradt a balhé és a Fradi-siker

Zárt kapuk mögött 1-1-es döntetlent ért el a Ferencváros bajnoki ezüstérmes együttese a névváltozáson átment siófoki Balaton FC otthonában. A 2003/2004-es idény első fordulójában a Békéscsaba 3-1-es győzelmet aratott a Zalaegerszeg ellen, a Haladás 2-0-ra verte a Győrt, míg a Pécs emberhátrányban egyenlített Székesfehérvárott.

Videoton FCF - Pécsi MFC 1-1 (1-0)
Székesfehérvár, 5000 néző
vezette: Hanacsek
Videoton: Tudor - Tereánszki-Tóth, Vochin, Koller - Szalai T. (Szabó T. 76.), Schwarcz, Dvéri, Kunzo (Kóczián 56.), Voicu - Földes (Medved 73.), Hercegfalvi
Pécs: Németh G. - Bajusz, Dienes, Szabados - Sipos, Pest K., Márton (Montovai 70.), Horváth S., Kulcsár - Győri (Szekeres a szünetben), Horváth Gy. (Berdó 57.)
gól: Szalai T. (33., 11-esből), illetve Pest K. (72.)
kiállítva: Szabados (45.)
sárga lap: Koller (40.), Kóczián (60.), Voicu (66.), illetve Szabados (33., 45.), Pest K. (34.), Bajusz (49.)

33. perc: Hercegfalvi átadásával Voicu lépett ki, a 16-oson belül járt, amikor Szabados felvágta. A jogos 11-est Szalai biztosan a kapu jobb oldalába lőtte (1-0).

45. perc: Szabados buktatta Hercegfalvit, s ezért Hanacsek játékvezetőtől megkapta második sárga, s az ezzel járó piros lapját.

72. perc: Berdó beadását a teljesen üresen hagyott Pest 6 m-ről jobbal a bal felső sarokba bombázta (1-1).

Noha a Videoton kezdőcsapatában hat nyáron igazolt játékos kapott helyet (rajtuk kívül Kunzo vagy Tereánszky-Tóth sem volt éppen alapember az előző szezonban, szóval teljesen új felállásban játszott a Vidi) - mégis, az igazi változáson a pécsiek mentek át. Nem állományukat, hanem helyzetüket tekintve, hiszen a másodosztály megnyerése után immár az elsőben kell helytállniuk.

Hogy van különbség, azt alighanem sejthették, mert dicséretes önmérséklettel nem nagyon törődtek a védekezésen kívül mással a meccs elején. S még ezt is megilletődve tették, úgyhogy szükségük volt játékvezetői jóindulatra, hogy ne induljon borzalmasan a pécsi foci újabb élvonalbeli korszaka: az ötödik percben alighanem szabályos góltól fosztotta meg Hanacsek a fehérváriakat.

Kevesen hitték volna, hogy ennek jelentősége lehet, hiszen a Videoton egyértelmű fölénye helyzetekben, majd egy kapufában is megmutatkozott, magyarán érett a gól, miközben a pécsiek nemhogy kapura nem lőttek, még a hazai térfelet is gondosan kerülték. Igaz, Szabadossal a védelemben erősödtek annyit, hogy nem ültek fel a hazaiak előszeretettel bemutatott kényszerítőinek, vagy Dvéri védők mögé lőtt labdáinak. Merthogy monoton próbálkozásaival azért nem hozta rá a szívbajt Mártonékra a Csank-csapat.

Egyetlen ritmusváltás elég volt, hogy kiderüljön: azért a pécsi sem betonvédelem. Voicu remek alakítása után Szalai büntetője a mérkőzés képének megfelelő hazai vezetést jelentett, ami után nem sokkal végre a baranyaiak is eltalálták a fehérvári kaput. Talán, ha előbb kapnak gólt, hamarabb próbálkoznak.

Mindazonáltal igazán nem mondhatni, hogy jól ért véget számukra a félidő, hiszen Szabados második szabálytalansága második sárgáját eredményezte, s legrutinosabb védője nélkül, hátrányban játszva nem sok jó nézett ki a piros-fekete csapatnak a második félidőre. Földes kapufája talán halvány reményt jelentett nekik: legalább a szerencse mellettük van.

Szükségük is volt rá, mert bár a második félidőben nem igazán lehetett markánsan felfedezni a fehérvári emberelőny "következményeit" a pályán, az alkotó fantázia nélkül támadó hazaiak így is elértek két újabb kapufát, s bőven kidolgozták a meccsnyeréshez szükséges helyzeteket. Csak éppen nem rúgták be azokat. A Pécs közben védekezett becsülettel, majd teljesen váratlanul, egyetlen helyzetét gólra váltva egyenlített. Innentől kezdve még elkeseredettebben, de egyszersmind kapkodva ment előre a Vidi, melyben jól mutatkozott be a román Voicu, de kapufánál tovább ő sem jutott, ha meg nem a léc, akkor Németh kapus mentette meg a pécsieket.

Akik így az előzetes jóslatok, s a játék képe alapján is bravúros döntetlent értek el, tegyük hozzá: nem kis szerencsével, hiszen a sóstói kapufákat alighanem cserélni kell a hazai próbálkozások következményeként. Igaz, az meg a Videoton kritikája, hogy egy félidőn át nem élt emberelőnyével, sőt, ezt a félidőt el is veszítette.

Csank János: "Nem nagyon tudok mit hozzáfűzni a látottakhoz. Megtettük, amit kellett, eljutottunk helyzetekig, kapufákig. Csak a gól hiányzott."

Nagy Tamás: "Elismerem, szerencsénk volt, de megdolgoztunk érte. A második félidőben nagyon szervezetten védekeztünk, megvalósították a fiúk, amit kértem."

Somos Zoltán