Újra a kiesés ellen küzdenek a Stolverkosok

Az előző szezon olyan volt az Everton-szurkolók számára, mintha végre sikerült volna felébredniük egy régóta tartó rémálomból: kedvenceik, akik 1996 óta mindig a kiesés ellen küzdöttek, a középmezőny elején találták magukat, és végül a hetedik pozíciót szerezték meg a Premiershipben. A jelenlegi pontvadászat azonban ismét rémálomszerű a Goodison Parkban, és a liverpooliak ismét a tabella második felében vitézkednek.

A Stolverkosok éveken keresztül a klub hagyományaihoz méltatlanul szerepeltek a Premiershipben, több alkalommal is csak az utolsó pillanatban kerülték el a kiesést, és szinte semmilyen jel nem mutatott arra, hogy ez a tendencia megváltozhat.

Amikor a 2001-2002-es szezon végén David Moyes került a kispadra, sokan csóválták a fejüket, de a viszonylag ismeretlen skót szakember előbb benntartotta a gárdát, majd egy év alatt nyolc pozíciót javított a csapat helyezésén. És ha ez nem lett volna elég ok az optimizmusra, feltűnt a színen a szupertini Wayne Rooney, aki valósággal berobbant be az angol labdarúgásba, és a válogatott történetének legfiatalabb gólszerzője lett.

Nem csoda tehát, hogy a liverpooli szurkolók bizakodva várták a jelenlegi pontvadászatot, szinte el sem tudták képzelni, hogy a gárda ne az európai kupaszereplést jelentő helyezésekért küzdjön majd, de hamar rá kellett döbbenniük arra, hogy a valóság mást mutat. A bajnokság katasztrofálisan kezdődött, és bár az átigazolási időszak utolsó napjaiban négy új focista is érkezett a Goodison Parkba (a nyáron senkit sem igazolt a klub), az eredmények egyáltalán nem javultak.

A nyolcadik és a 11. forduló között négy mérkőzésen keresztül még csak gólt sem tudott szerezni a gárda, és amikor november végén a 14. játéknapon 2-0-s vereséget szenvedett a Bolton Wandererstől, akkor a csapat a 18., kiesést érő helyre esett vissza a tabellán.

Ezt a pozíciót ugyan gyorsan sikerült elhagyni, sőt, néhány hétig úgy tűnt, hogy a liverpooliak kilábalhatnak a hullámvölgyből, hiszen januárban a Birmingham City hazai legyőzését követően a szezonban nem látott magasságig, a 11. pozícióig emelkedett az együttes, de ez csak pünkösdi királyságnak bizonyult: azóta ugyanis nyeretlen a csapat, immár hat mérkőzés óta, és ennek köszönhetően ismét vészes közelségbe került a kiesési zóna. 24 forduló után az Everton a 15. helyet foglalta el, és előnye a 18. Leicester Cityvel szemben mindössze négy pont volt - ami egyáltalán nem nevezhető megnyugtató fórnak.

Radzinski csupán hat találatra volt képes idén Forrás: EPA

Őszintén szólva egyetlen csapatrész sincsen, amely megközelítené az előző idényben nyújtott teljesítményét. A védelem esetében ez többé-kevésbé még magyarázható azzal, hogy az ideális hátsó alakzat csak nagyon ritkán tudott összeállni a rengeteg sérülés miatt. A legnagyobb hiányzó kétségtelenül a csapatkapitány David Weir, aki még a nyáron dőlt ki a sorból, majd felépülését követően játszott négy bajnokin, majd ismét megsérült.

A skót bekk a Chelsea FC elleni találkozón szenvedett térdszalag-húzódást, ami miatt hat hetet kihagyott, majd amikor már a visszatérésére készült, az egyik tartalék bajnokin megint kifordult a térde. Jelenleg úgy tűnik, hogy leghamarabb áprilisban léphet ismét pályára. De a védelemből hosszabb-rövidebb ideig hiányzott a nigériai Joseph Yobo (előbb sérülés, majd az Afrika-kupa miatt) és Steve Watson - utóbbi eddig mindössze 12 mérkőzésen szerepelt, de így is a csapat második legeredményesebb futballistája a maga öt góljával.

Mindez egyben a támadórészleg kritikája is: az Everton FC 25 forduló alatt mindössze 28 gólra volt képes, ami mindenképpen kevés, különösen az előző szezonban nyújtott teljesítményhez képest. Pedig a csatárok közül Rooney és a kanadai Tomasz Radzinski is rendszeresen helyet kap a kezdők között, mindketten csupán két mérkőzést hagytak ki, de a tinisztár így is csak négy, míg Radzinski hat találatra volt képes.

Igaz, a középpályáról sem kapnak sok támogatást, hiszen ebben a csapatrészben nem a kreatív focisták viszik a prímet: Gary Naysmith és Thomas Gravesen ugyan rengeteg labdát szereznek, de csak kevés gólhelyzetet teremtenek, a szélsőjáték (amelynek érdekében pedig a szezon közben leigazolták Kevin Kilbane-t is) erősen akadozik.

A történeti hűséghez mindenképpen hozzátartozik, hogy míg az Evertonnak az előző szezonban több mérkőzésen is szerencséje volt, és Moyes a sorsdöntő pillanatokban rendre nyerőt tudott húzni, addig a jelenlegi pontvadászatban ennek éppen az ellenkezője igaz. Míg az elmúlt idényben a 16 megnyert mérkőzés közül 14 alkalommal egy góllal győzött a liverpooli csapat, addig most az ilyen kiegyensúlyozott találkozókból általában vesztesen kerül ki: a 12 elveszített meccsből hét alkalommal is csak egy találattal bizonyult rosszabbnak ellenfelénél.