Vágólapra másolva!
Sok mindenre lehetett számítani a Bundesliga rajtja előtt, de arra valószínűleg kevesen gondoltak, hogy fél távnál a Werder Bremen négypontos előnnyel áll majd az első helyen, a VfL Bochum foglalja el majd az ötödik pozíciót, esetleg hogy a Hertha BSC kiesőként telel. Az őszi szezonban tehát több váratlan esemény is történt, ám mindezek ellenére a legtöbben mégis a Bayern Münchent tartják az aranyérem legnagyobb esélyesének, a négypontos hátrány ellenére is.

Az élmezőny negyedik tagja az a Bayer Leverkusen, amely két évvel ezelőtt még listavezető volt, egy évvel ezelőtt pedig a kiesés ellen küzdött - a gyógyszergyáriak szereplése tehát igazi hullámvasúthoz hasonlítható. A legérdekesebb a dologban az, hogy a jelenlegi harmadik helyezést szinte teljesen ugyanaz a játékosállomány hozta össze, amely az előző szezonban kis híján kiesett a Bundesligából: az új szerzemények közül egyedül a brazil Róbson Ponte került be a kezdő tizenegybe.

A legutóbbi pontvadászatban még hatalmas melléfogásnak tartott brazil Franca ezúttal a csapat egyik legjobbja volt, és a többiek is ismét azt a teljesítményt nyújtották, ami alapján a Bayer korábban rendre az élcsapatok között szerepelt. A Stuttgarthoz és a Werderhez hasonlóan itt is szűk volt a keret, Klaus Augenthaler többnyire ugyanazokban a labdarúgókban bízott, igaz, nem is volt oka a változtatásra. A BL-döntős időkben is a stabil csapatszerkezet volt a siker fő záloga, és úgy tűnik, hogy a Bundesligában a jó csapategység különösen fontos.

A három 35 pontos gárda mögött aztán egy kilencegységnyi szakadékot találhatunk, aligha túlzás tehát kijelenteni, hogy az ötödik helynél lejjebb tanyázó gárdák "csupán" az UEFA-kupás helyekért versenghetnek. Mindez elsősorban a Borussia Dortmund számára jelent hatalmas csalódást, és a gyengébb szereplést a klub kasszája is megérezte: éppen a minap lehetett arról hallani, hogy az egyesület nagyobb hitelt vett fel az egyik pénzintézettől. A financiális problémák már a szezon elején is jelentkeztek, amikor a BVB elbukta a BL-selejtezőt, aminek nyomán aztán a vezetőség csökkenteni szerette volna a játékosok fizetését, és ez tovább fokozta a feszültséget a klub háza táján.

Az anyagiak mellett a rengeteg sérülés határozta meg a dortmundiak szereplését: előfordult, hogy tucatnyian voltak a maródiak listáján, ráadásul több kulcsember is hosszú időre kidőlt a sorból. Evanílson, Torsten Frings és Christoph Metzelder még csak pályára sem léphetett a szezon során, Márcio Amoroso sem játszott sokat, és Ahmed Madouni, Dedé, Flávio Conceicao, Otto Addo, Tomás Rosicky, André Bergdölmo egyaránt sokat hiányzott. Így aztán a fiatalok kaptak lehetőséget, akikre nem is lehetett panasz, ám a hatodik helyezés túl kevés az egyesület számára.