A játékosok örülnek Matthäusnak, az edzők nem értik

Jenei Imre tíz évvel ezelőtti szerepvállalása óta most először fordul elő, hogy nem magyar állampolgár irányítja a magyar labdarúgó-válogatottat. Lothar Matthäus szerződése 2004. január 1-től 2005. december 31-ig szól, de abban az esetben, ha a csapat kiharcolja a 2006-os világbajnokságon való szereplés jogát, akkor azon is Matthäus fogja vezényelni az együttest. A 150-szeres német válogatottsági rekorder kinevezéséről Egervári Sándort, Várhidi Pétert, Garami Józsefet, Lisztes Krisztiánt, Szabics Imrét és Lipcsei Pétert kérdeztük.

Ahogy jött, úgy távozott - írja hétfőn a Vecernje Novosti című belgrádi lap arról, hogy a Partizan Beograd vezetőedzője, Lothar Matthäus vasárnap váratlanul átpártolt a magyar labdarúgó-válogatotthoz.

A lap emlékeztet arra, hogy a tavalyi újévi ünnepek előtt valóságos földrengést okozott a hír, hogy Matthäus, a futballvilág egyik kiválósága a senyvedő szerbiai futball berkeiben kíván tevékenykedni. Ugyanígy rázta meg a Partizant két nappal ezelőtt Matthäus távozásának a híre. Az egyéves "félidő" közepén jelent meg a közvéleményben Marijana Kostic - most már Marijana Matthäus - neve, akik talán a legfontosabb láncszeme annak a sodronynak, amely elhúzta a német szakembert Budapestre. Matthäus nagy munkát hagyott maga után: bejutatta a Partizant a Bajnokok Ligájába, ami előtte senkinek sem sikerült. Megérdemelte, hogy stílusosan és nagy köszönettel távozzék, de nem akarta ezt kivárni, menekülésszerűen hagyta el a klubbot.

A Politika című belgrádi lap szerint "derült égből villámcsapásként" érte a Partizant Matthäus távozásának híre. A sportember budapesti sajtótájékoztatóján egyetlen magyar játékost nevét sem tudta megnevezni, noha hárman is játszanak közülük német klubokban. Nem vette a fáradtságot, hogy megtanulja, a világbajnoksági selejtezőkön milyen csapatokkal fog játszani a magyar válogatott. Matthäus elképesztő közönyt mutatott új munkája iránt, s ezért a magyar közvélemény nem fogja őt olyan tárt karokkal várni, mint a szerb várta.

A Glas Javnosti epés megjegyzésekkel tűzdelt írásában több érvet sorol fel, hogy miért jó és miért rossz Matthäus távozása. Kár érte, mert a német szakember az elmúlt tíz év legnagyobb sikerét érte el a szerbi-montenegrói futballban, bebizonyította, hogy a milyen fontos a fegyelem. Imádták a szurkolók, mágnesként vonzotta a szponzorokat, képes volt külföldi játékosokat becserkészni, megemelte a szerbi-montenegrói trénerek és egészében a szerb labdarúgás értékét, és feleségül vett egy szerb nőt.

Jobb viszont, hogy Matthäus távozott, mert a Partizan mégsem maradt Európában "telelni". A német tréner nem bírta ki a klubigazgató nyomásgyakorlását, nem fogadta el a kritikákat, s azt hitte, azért bírálják, mert külföldi. A lap felrója Matthäusnak, hogy taktikai hibái miatt a Partizan kétszer is alulmaradt a nagy riválissal, a Crvena zvezdával szemben. Egyes játékosoknak "anyja", másoknak "mostohája" volt, túlzottan kritizálta a játékosokat, s miután szerelmes lett, az elfogadhatónál is többet hiányzott az edzésekről.