Futball-Eb 2008: a pályázók kislexikona

Tizennégy országot érintő hét pályázat érkezett az Európai Labdarúgó Szövetséghez a 2008-as kontinenstorna lebonyolítására. A magyarok mellett Oroszország, valamint Skócia Írországgal, Ausztria Svájccal, Görögország Törökországgal, Horvátország Bosznia-Hercegovinával, illetve az észak-európai - finn, dán, norvég, svéd - négyes adna otthont a viadalnak.

Tervezett helyszínek:
Horvátország:
Eszék (jelenleg: 19 220, sikeres pályázat esetén tervezett: 30 ezer férőhely)
Rijeka (jelenleg: 12 ezer, tervezett: 30 ezer)
Split (jelenleg: 34 374, tervezett: 40 ezer)
Zágráb (jelenleg: 45 ezer, tervezett: 60 ezer)

Bosznia-Hercegovina:
Szarajevó (jelenleg: 37 500, tervezett: 50 ezer)
Mosztar (jelenleg: 15 ezer, tervezett: 30 ezer)
Zenica (jelenleg: 20 ezer, tervezett: 30 ezer)
Banja Luka (jelenleg:15 ezer, tervezett: 30 ezer)

Költségvetés:
Nincs nyilvánosságra hozott pontos költségvetés, Horvátország a turizmusból befolyó bevételekből próbálja fedezni a kiadások jelentős részét, míg a bosnyákok külföldi bankoktól várnak anyagi segítséget. Mindkét országban remélik, hogy sikeres pályázat esetén a külföldi befektetők segítségével felgyorsul az infrastruktúrális fejlődés, és beindul a gazdasági növekedés.

Futballtörténelem:
A Horvát Labdarúgó Szövetség 1912-ben alakult, de 1942-től beolvadt a jugoszláv szervezetbe. Horvátország 1992 óta újra teljesjogú tagja a FIFA-nak, míg az UEFA-ba egy évvel később sikerült bekerülnie. A bajnokság élvonalában 12 csapat szerepel, az alapszakasz után hat-hat együttessel felső-, illetve alsóházi rájátszásra kerül sor.

Bosznia-Hercegovinában 1908-ban alakult meg a szövetség, de a horvátokhoz hasonlóan az II. világháború után szintén a jugoszláv szervezet részévé vált. A FIFA és az UEFA is 1992-től ismeri el újra a bosnyák szövetséget, de a tagok listájára csak 1996-ban, illetve Európában 1998-ban kerültek fel. Az első osztályú mezőnyt 20 csapat alkotja.

Kiemelkedő eredmények:
Horvátország: a válogatott bronzérmet szerzett az 1998-as, franciaországi világbajnokságon. Bosznia-Hercegovinának nincs kiemelkedő futballsikere.

Klubélet:
Horvátországban 1315 nyilvántartott klubban 93 848-an futballoznak. A profi játékosok száma mindössze 375. A kiemelkedő klubok közé tartozik a Dinamo Zagreb, a Hajduk Split, az NK Rijeka és az Osijek. Bosznia-Hercegovina 720 regisztrált egyesületében 60 721-en játszanak, közülük 550-en profi szerződéssel. A legjobb csapatok: Zeljeznicar Sarajevo, Leotar Trebinje, Siroki Brijeg és a Sarajevo.

Közelmúltbeli sportesemények:
Zágráb és Szarajevó volt 1970-ben a férfikosárlabda-világbajnokság vendéglátója. Az 1984-es téli olimpiát Szarajevóban rendezték. Splitben 1981-ben úszó-vízilabda, 1990-ben atlétikai Európa-bajnokságot bonyolítottak le, s a legutóbbi férfi kézilabda Eb-nek is Horvátország adott otthont.

Politikai helyzet:
A délszláv háború egyik államot sem kímélte, de az 1990-es évek közepe óta lassú fejlődés tapasztalható. Horvátország nemzetközi megítélése a reformokra törekvő kormánykoalíciónak köszönhetően kedvező. Bosznia-Hercegovinában a lakosság jelentős részét a bosnyákok és a szerbek teszik ki, de nagy létszámban élnek itt horvátok is. A vallási sokrétűségből - mohamedán, ortodox, római katolikus - adódó incidensek elkerülése érdekében mintegy 40 ezer külföldi katonából álló SFOR vigyáz a rendre. Mindkét ország hosszú távú politikai célja, hogy a NATO, illetve az EU tagja legyen.

A pályázat mellett, illetve ellen szól:
Mellette: politikai konszolidáció a térségben; az Eb felgyorsítaná a háború utáni újjáépítést.

Ellene: első jelentkezés (a végcél a 2012-es rendezés); politikai bizonytalanság; alkalmatlan stadionok.