A CAS-határozat továbbra is megakadályozza az orosz sportolókat abban, hogy a következő két olimpián, illetve világbajnokságokon országuk zászlaja alatt induljanak és lejátsszák tiszteletükre a himnuszukat.
Az oroszok a 2021-re halasztott tokiói nyári, valamint a 2022-es pekingi téli játékokon sem indulhatnak nemzetük képviseletében, mint ahogy a 2022-es, katari labdarúgó-világbajnokságon sem.
Továbbá 2022. december 16-ig nem jogosultak nagyobb sportesemény megrendezésére, sem arra ajánlatot tenni.
A TASZSZ összegzése szerint a korábban elnyert
vb-házigazda tisztétől meg kell válnia Oroszországnak röplabdában, sportmászásban, sportlövészetben, strandfutballban, jéglabdában és rövidpályás úszásban.
A hírügynökség, amely számos orosz sportvezető kritikus, olykor dühös reakciójának ad hangot a CAS-döntés miatt, pozitív példaként említette ugyanakkor, hogy semmi akadálya nincs a jégkorongozók elit-világbajnokságának, amelyet 2023-ra kapott meg Szentpétervár.
Igaz viszont, hogy - és ezt a sportág nemzetközi szövetsége (IIHF) pénteken megerősítette - immár nem jöhet szóba "tartalékrendezőként" Oroszország 2021-ben, amikorra bejelentkezett arra az esetre, ha a politikai vitába keveredett Fehéroroszország és Lettország közös vébéje meghiúsul.
Szentpétervár ugyanakkor a CAS-döntés után is gazdája marad a következő két évben esedékes labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseknek, és a 2022-es Bajnokok Ligája-döntőnek is.
A moszkvai értékelés további pozitívumként említette, hogy megőrizhetik tisztségüket a nemzetközi szövetségeket elnökként vezető orosz sportdiplomaták,
így például a vívóknál Aliser Uszmanov, a sportlövőknél Vlagyimir Liszin, a sakkozóknál Arkagyij Dvorkovics, a bokszolóknál pedig Umar Kremljov.
A külön is megszólaltatott Dvorkovics sajnálattal állapította meg, hogy ha adott esetben egy orosz sakkozó játszana a világbajnoki címért, a nemzeti zászlót nem használhatná, ugyanakkor leszögezte, hogy a sakkolimpiára semmilyen korlátozás nem vonatkozik.