Magyar sikerek, horrorbukások, extra versenyek a kerékpársportban

Alig három és fél hónapon át tartott a 2020-as szezon érdemi része az országúti kerékpárosoknál, mégis az elmúlt tíz év legemlékezetesebb idényét hozta. Valter Attila, egy kibontakozófélben lévő fiatal magyar generáció úttörőjeként bemutatkozhatott a Giro d'Italián, valamint megnyerte a Tour de Hongrie-t. A három nagy körverseny sem az öregekről szólt: a Tour de France-t egy 21 éves, a Giro d'Italiát pedig egy 25 éves bringás nyerte. A háromhetesek közül egyedül a - rendhagyó módon nem 21, hanem 18 szakaszból álló - Vueltát tudta egy 30 éves versenyző, Primoz Roglic megnyerni. A koronavírus-járvány okozta leállást követő időszak eleje inkább a bukásokról marad emlékezetes, de olyan is volt, hogy a friss világbajnok túl hamar ünnepelte a győzelmet egy nem akármilyen verseny végén.

Egy évtizedes sikersztori kezdete(?)

2009 és 2015 között a magyar kerékpársportnak volt egy olyan szűk tíz éves periódusa, amikor csak két-három nemzetközi versenyt rendeztek hazánkban. Ugyan Lovassy Krisztián révén volt indulónk a 2012-es londoni játékokon (2016-ban Rióban már nem), de az országúti szakágban nem feltétlenül ez jelenti a sikert. Sokkal fontosabbnak tűnik, hogy egy országnak hány olyan versenyzője van, aki az első osztálynak számító World Tourban, vagy az alatta lévő Europe Tourban szereplő csapatok valamelyikében teker.

Mivel Bodrogi László a 2008-as pekingi olimpia után már francia állampolgárként versenyzett, ezért az azt követő 12 évben csupán Szeghalmi Bálint tudott 2011-ben, egy éven át egy World Tour-csapatban lehetőséget kapni (Lampre).

Majd jött 2020-ban Valter Attila és Peák Barnabás, akik a CCC Team, illetve a Mitchelton-Scott együtteseiben bizonyították, hogy valami elindult.

Peák Barnabás (balra) és Valter Attila révén két magyar fiatal is ott lehetett a World Touron Forrás: Tour de Hongrie, Facebook

A Tour de Hongrie 2015-ös visszatérésének kulcsszerepe volt abban a folyamatban, aminek -remélhetőleg még csak - a közepén két tehetséges fiatal is lehetőséget kapott a legmagasabb szinten. A hazai többnapos verseny az országimázs mellett azért is fontos, mert így a legtehetségesebb magyar kerékpárosok egy nemzetközi mezőnyben gyűjthetnek értékes tapasztalatokat és hívhatják fel magukra a figyelmet.

A verseny „újkori" történetében az első magyar összetettbeli dobogós helyezésre a harmadik (amúgy 38.) kiírásig kellett várni: Peák Barnabás úgy lett második, hogy egy bizonyos Tadej Pogacart is sikerült maga mögött tudni. (A 2017-ben harmadik helyen végzett szlovénről még lesz szó) A viadallal együtt egy fiatal generáció is folyamatosan fejlődött, tavaly két hegyikerékpárosból „országútissá" avanzsáló tehetség, Dina Márton és Valter Attila is dobogón zárt.

Amit tavaly a versenyt megnyerő Krists Neilands elvett a magyar rajongóktól a Kékestetőn, azt idén maradéktalanul visszaadta.

Valter Attila úgy tekert fel hazánk legmagasabb pontjára, hogy attól még mindig libabőrösek leszünk, ha rágondolunk.

A 22 éves versenyző a királyetap megnyerésével a sárga trikót is magára húzhatta a hegytetőn. Lengyel Tamás 2005-ös sikere után lett ismét hazai győztese a magyar körversenynek.

Valter úgy tudta megnyerni a viadalt, hogy nem sokkal azelőtt derült ki, hogy a lengyel CCC Team a szezont követően feloszlatja World Tour-csapatát. A fiatal hegyi menőnek az együttes bringásai közül az elsők között lett meg új csapata: az egyik legnagyobb múltra visszatekintő francia Groupama-FDJ ráadásul nem valaki helyett szerette volna Valtert a csapatában tudni, hanem őt magát nézték ki minimum a következő két évre.

Valter Attila, a 2020-as Tour de Hongrie győztese Forrás: Vanik Zoltán, Tour de Hongrie

Már új szerződése birtokában, de még a CCC-ben tekerve készülhetett élete addigi legnagyobb megmérettetésére.

Valter Attila révén a Giro d'Italián a 2007-es Vuelta a Espana után ismét magyar versenyzőnek szoríthattunk háromhetesen.

A mieink kiválósága nem vallott szégyent, összetettben a 27. helyen zárt a 133 célba érkezőből. Sőt, a verseny egyik legnehezebb szakaszán a 9. legjobbként ért fel a Sestriére-i síközponthoz, többek között a korábbi kétszeres Giro-győztest, Vincenzo Nibalit is megelőzve.

Bodrogi után Valter mindössze a második magyar kerékpáros, aki ott lehetett a három nagy körverseny egyikén. A rendhagyó módon nem a Tour de France előtt, hanem azután, és októberben megrendezett viadalon azonnal túlszárnyalta Bodrogi 2002-es Touron elért 62. helyét. Abban, hogy ez csak valami még nagyobbnak a kezdete, okkal reménykedhetünk. Csak néhány fiatal, akik Valter mellett/mögött már szintén bontogatják szárnyaikat:

• Peák Barnabás
• Dina Márton
• Dina Dániel
• Fetter Erik
• Pelikán János
• Filutás Viktor

Ha magyar szponzorok lennénk akkor nem kérdés, hogy fektetnénk ezeknek a fiataloknak a jövőjébe. Ahogyan a Tour de Hongrie jövőjébe is. Eisenkrammer Károly vezetésével egy olyan csapat dolgozik azon, hogy minden zökkenőmentesen menjen abban az egy hétben, hogy akár kétszer is képesek ugyanabban az évben tökéletes színvonalon előkészíteni és megszervezni ugyanazt a versenyt.

A Tour de Hongrie évről évre egyre látványosabb és magasabb színvonalú versenyt hoz Forrás: Vanik Zoltán, Tour de Hongrie

Márpedig idén pontosan ez történt: az eredetileg közvetlenül a szintén lefújt - végül a hírek szerint 2022-ben megvalósuló - Giro d'Italia magyarországi rajtja után május 13-17. közé kiírt viadalt a járvány miatt át kellett tenni egy augusztus 29-szeptember 2. közötti időpontra.

Csak kapkodtuk a fejünket

A jelenleg a World Tour utáni második legnívósabb Pro Series kategóriáért küzdő Tour de Hongrie-nél jóval nagyobb versenyek is új időpontot kaptak 2020-ra. A felforgatott versenynaptárban talán egyedül a szeptemberi világbajnokságnak maradt az eredetihez hasonló dátuma. Ugyanez a helyszínére már nem volt elmondható, Svájc helyett az Olaszországban található legendás imolai versenypálya adott otthont a vébének.

A vébének, ahol a szokással ellentétben csak a felnőttek között osztottak érmeket.

A férfiaknál a mezőnyversenyben a francia Julian Alaphilippe, az időfutamban pedig az olasz Filippo Ganna magabiztosan lett aranyérmes.

Előbbi kategóriában Valter (76.), utóbbiban pedig Peák (38.) és Filutás (51.) képviselhette a magyar színeket.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Blanka Kata Vas (@blanka_vas) által megosztott bejegyzés

A nőknél Anna van der Breggen nyerte mindkét számot, a mezőnyversenyben ott volt a 19 éves Vas Kata Blanka (54.) is, aki hegyikerékpárban és cyclo-crossban is bebizonyította, miért tartjuk az egyik legtehetségesebb magyar sportolónak: U23-as ezüstérem a hegyi-világbajnokságon, U23-as ezüstérem a cyclo-cross Eb-n, negyedik hely a felnőtt világkupa-nyitányon.

A legnagyobb versenyek közül nem csak a Girón és a vébén voltunk érdekeltek: Valter ott lehetett azon a Lombardiai körversenyen, amelyik az öt legrangosabb egynapos viadal egyike. A festői tájakon haladó megmérettetésen Valter végül nem ért célba, de nem bukás miatt. Szemben a 20 éves Remco Evenepoellal, aki egy hídról esett be egy szakadékba.

Szintén a szezon legfélelmetesebb felvételei közé tartozik, ahogyan alig egy héttel Evenepoel bukása előtt a Deceuninck-Quick Step másik bringása, Fabio Jakobsen a lengyel körverseny első szakaszán a kordonban végezte. A holland sprintert honfitársa, Dylan Groenewegen lökte rá a célkapura, életveszélyes állapotba juttatva őt ezzel. A 24 éves sportoló rövid ideig mesterséges kómában is volt, ennek az információnak a tudatában még nagyobb csoda, hogy november végén már ismét felülhetett a kerékpárjára.

Szinte egész augusztusban érződött a versenyzőkön, hogy az azt megelőző négy és fél hónapban nem tekerhettek éles körülmények között. Ez nagyobb bizonyítási vággyal járt, főleg az olyan versenyzők körében, akiknek még nem volt szerződése 2021-re. A kihagyással együtt járt a koncentráció csökkenése is. A versenyzők saját bevallásuk szerint is ez vezetett ezekhez a zaklatott menetekhez.

Sajnos a Tour de France legnagyobb favoritjai közül is jó néhányan belekeveredtek valamibe.

A legrangosabb háromhetes legfontosabb felvezetőversenyén, a Critérium du Dauphinén az Ineos legnagyobb kihívójának számító Primoz Roglic is bukott, mellette a szlovén csapattársa és a tavalyi Tour dobogósa, Steven Kruijswijk, és az előző kiírás negyedikje, Emanuel Buchmann is pórul járt. Kruijswijk esetében ez egy vállsérüléssel is járt, aminek következtében a Jumbo-Visma nem tudta őt elindítani a július helyett ezúttal augusztus végétől szeptember közepéig tartó viadalon.

A tavaly a Tour de France-ot 22 évesen megnyerő Egan Bernal hátproblémái miatt ezúttal nem tudott a legjobbakkal menni Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

A Dauphinét a Tour-címvédő Egan Bernal sem tudta befejezni hátproblémák miatt, de ő ott lehetett Franciaországban, és megkísérelhette megvédeni a címét. A hatból hat hegyi befutóból álló versenyt végül Bernal honfitársa, a kolumbiai Daniel Martínez nyerte - kisebb meglepetésre. Ahhoz képest, hogy még a 14. szakaszt követően is az első hatból négy bringás is Kolumbiát képviselte, a dél-amerikai ország számára hatalmas csalódás lehet a francia kör.

A 23 éves Bernal azon a 17. etapon adta fel, amelyiket Miguel Ángel López fantasztikus teljesítménnyel tudott megnyerni. A Superman becenévre hallgató hegyi menő az utolsó előtti szakaszon nagyon elrontotta az időfutamot, ahol a dobogó alsó fokáról a hatodik helyre csúszott vissza. Rigoberto Uran a nyolcadik helyen zárt, Nairo Quintana pedig új csapatában is csalódást okozva a 17. helyen ért el Párizsba.

Ami a kolumbiaiaknak nem jött össze, az összejött Szlovéniának.

De koránt sem úgy, ahogyan még a 20. szakasz előtt is várhattuk. Roglic az elmúlt négy-öt évben folyamatosan fejlődött, sorra nyerte a versenyeket, erre a teljesítményre idén egy sárga trikóval szerette volna feltenni a koronát. A síugróból a világ egyik legjobb kerékpárosává váló versenyző 36,2 kilométerre volt attól, hogy ez összejöjjön neki. Végül egy számára előzetesen kedvező egyéni időfutamon olyan történt vele, amire egyetlen emberen kívül már senki sem számított.

A jövő elkezdődött

Tadej Pogacar a Tour 9. szakaszán egy óriási hajrát bemutatva tudott nyerni.

Lance Armstrong 1993-as etapsikere óta nem volt olyan fiatal szakaszgyőztes a világ leghíresebb kerékpárversenyén, mint az akkor 21 éves és 351 napos szlovén szupertehetség.

Ezután hiába a Sky/Ineos helyét átvevő módon a három hét során a versenyt szinte végig kontrolláló Jumbo-Visma hatalmas munkája, Pogacar csak nem akart leszakadni honfitársától, Roglictól az összetettben.

Tadej Pogacar az utolsó előtti szakaszon fordította meg a Tourt Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

A 15., hegyi befutós szakaszon ismét lehajrázta Roglicot, újabb értékes másodperceket ellopva riválisától, megszerezve második részsikerét. A 20., mindent eldöntő időfutamra úgy érkezett meg a két bringás, hogy szinte senki nem adott esélyt az 57 másodperces hátrányból induló Pogacarnak. Ő azonban máshogy gondolta: valami félelmetesen tekert a La Planche Des Beilles Filles-re felfelé, így az utolsó pillanatban megszerezte az összetett első helyét.

Amit fontos leszögezni, hogy ezt nem a jó időfutammenőnek számító Roglic rontotta el (ötödik lett a szakaszon), hanem Pogacar ment szenzációsan. 36,2 kilométeren 81 másodpercet adott a második leggyorsabb Tom Dumoulinnek.

Tadej Pogacar lett minden idők második legfiatalabb Tour-győztese.

A Champs-Élysées-re 21 évesen és 364 naposan érkezett meg, ahol a sárga trikó mellett a hegyek királyának járó pöttyös, valamint a legjobb 25 éven aluli versenyzőt illető fehér trikó is az övé lett. Ezzel a legendás Eddy Merckx után másodikként zárt az élen három kategóriában a viadal történetében.

Az élet Roglicot is kárpótolta valamelyest, négy szakaszgyőzelmet aratva megvédte címét a Vueltán, valamint a Liége-Bastogne-Liége megnyerésével immáron nem csak Tour, de Monumentum-győztese is van Szlovéniának. Igaz, utóbbihoz kellett az is, hogy az október első vasárnapján megrendezett egynaposon a friss világbajnok Alaphilippe túl korán örüljön az első helyének...

Mi is pontosan úgy reagáltunk a francia hibájára, mint Pogacar...

A Giro d'Italia Valter Attila helytállása mellett néhány szintén új arc megismeréséről marad emlékezetes.

A versenyt úgy kezdtük el, hogy Nibali mellett Simon Yatest és Geraint Thomast tartottuk a legesélyesebbnek. Míg a 36 éves olasznak a formája nem volt megfelelő, addig Yates koronavírusos lett, Thomas pedig bukás miatt volt kénytelen feladni.

Az utolsó nap milánói időfutama úgy kezdődött meg, hogy Tao Geoghegan Hart és Jai Hindley azonos idővel álltak az élen. Ilyenre korábban nem volt példa.

A brit és az ausztrál párharcából végül Geoghegan Hart jött ki győztesen. Az Ineos pedig Thomas kiesése után egységesebb volt, mint valaha: az időfutam-világbajnok Ganna négy, a rózsaszín trikó mellett a fehéret is elhódító Geoghegan Hart két, a venezuelai Jhonatan Narváez pedig – szökésből – egy szakaszt nyert a sztárcsapatnak.

Tao Geoghegan Hart nagy meglepetésre nyerte meg a Giro d'Italiát Forrás: AFP/Luca Bettini

A Girón felfedeztük még a portugál Joao Almeidát, aki 22 évesen, élete első háromhetesén a 3. szakaszon magára vehette a rózsaszínű trikót, amit csak a kerékpársport egyik legendás emelkedőjén, a Passo Dello Stelvión veszített el, 15 nappal később.

A Flandriai körverseny elhozta a jövő nagy párharcának eddigi talán legemlékezetesebb párharcát.

Mathieu van der Poel és Wout van Aert a cyclo-cross versenyekkel együtt már 79 alkalommal csapott össze egymással. A belga van Aert 26 éves, a holland van der Poel pedig 25 éves, így ezt a párharcot remélhetőleg még jó sokáig láthatjuk majd az országúton is.

Mathieu van der Poel (balra) és Wout van Aert rivalizálása hosszú ideje tart, és még nagyon sok ideig adhat nekünk beszédtémát Forrás: BELGA via AFP/Kristof Van Accom

Az október 18-i flandriai körön velük tartott a mezőny egyik legérdekesebb bringásának tartott Alaphilippe is. Azonban a sors egy kísérő motoros képében úgy szerette volna, hogy ez egy van der Poel-van Aert párharc legyen a végén. A világbajnokot 35 kilométerrel a vége előtt ütötték ki a versenyből. Az izgalmas, feszült pillanatokat hozó hajrában végül van der Poel legyőzte a nála kicsivel jobb sprinternek tartott van Aertot.

Pogacar és Evenepoel mellett Van Aert tűnik a 2020-as évek bringásainak prototípusának.

Mindketten erősek, jól mennek hegyre, kiválóan teljesítik az időfutamot, ha kell, kilométereken át vezeti(k) a mezőnyt, és remekül sprintelnek. A belga kerékpáros augusztus elején két teljesen különböző profilú egynapost nyert meg: előbb a Strade Bianchén, majd a Milánó-San Remón tudott diadalmaskodni.

Sokak szerint pár éven belül van Aert akár egy háromhetest is képes lehet megnyerni. Azonban jövőre még inkább van der Poel és a tavaszi klasszikusok jelentette kihívást kellene eredményesen megvívnia. Nem úgy Pogacarnak, aki egy, az ideinél nehezebb útvonalon szeretné megvédeni Tour-elsőségét. Azonban ehhez Roglicnak is lesz egy-két szava, aki a sárga trikó megnyerése után szűk egy héttel már a Fujin gyűjtené be az olimpiai aranyérmet.

Primoz Roglic a Vueltán már nem engedte ki a kezei közül a győzelmet: a piros trikó mellett négy szakaszt is megnyerve maga mögé utasította a legnagyobb kihívójának számító Richard Carapazt Forrás: AFP/Oscar Del Pozo

Ha jövőre minden jól alakul, akkor könnyen lehet, hogy akár négy magyar is ott lehet a tavaszi Girón.

Valter - immáron francia csapatban tekerve - jó eséllyel pályázik a Tour-indulásra is, Peák pedig értékes segítőként járhatja majd a tavaszi klasszikusokat - a Fléche Wallone-on és a Liége-Bastogne-Liége-n idén már bemutatkozhatott. Mellettük az Ivan Basso és Alberto Contador támogatásával fémjelzett, immáron olaszként bejegyzett Kométa-Xstra tagjaként további két honfitársunk is bemutatkozhat a legjobbak között.

Dina Márton és a nyáron itthon edzés közben elütött, ezért a teljes őszt kihagyni kényszerülő sprinter tehetség, Fetter Erik is simán ott lehet az olasz háromhetesen, ha együttesük megkapja az induláshoz szükséges szabadkártyát. Ez persze nem kedvez a Giróval egy időben, május 12-16. között megrendezésre kerülő Tour de Hongrie-nak, de szerintünk a szervezők sem bánnák, ha ez összejönne.

Tekintve, hogy az Ineos-fölény - a bravúrosan megmentett Giro ellenére - eltűnni látszott az idén, ezért van remény arra, hogy egy még emlékezetesebb és kiegyenlítettebb szezon következzen, mint amilyen a 2020-as volt. Immáron teljes hosszában, az összes fontos versennyel a naptárban.