Száz zakó sem töri le a táncoló bokszolót

Száz vereség után is világbajnoki címről álmodik, mindennap órákat készül, és akkor is folytatni akarja a meccseit, ha az edzője vagy a bíró már leállította az egyenlőtlen küzdelmet. A magát közönségkedvencnek mondó Balogh Gábor "Rokkó" ma már fogalom a magyar ökölvívásban.

Egy héttel az után, hogy Erdei Zsolt először kapott ki a profik között, egy másik magyar bokszoló, Balogh Gábor a századik vereségét szenvedte el 1998-ban kezdődött hivatásos pályafutása során. A Rokkónak becézett, nagyközépsúlyú bunyós fölényesen tartja a magyar meccsrekordot, már 107 összecsapás van a háta mögött.

"Az Almássy téren nőttem fel, egy elég dzsumbuj helyen. A fater egyszer látott verekedni, és rögtön mondta, fiam, neked bokszolnod kell" - idézte fel a kezdetet a 38 éves ökölvívó. "A középiskola után azonnal el is mentem a KSI-be, mellette még tudtam dolgozni is, az egyesülettől nem messze, Marika néni hamburgeres büféjében. De csábított a pénz, és amint lehetett, profinak álltam."

A hivatásos karrier nem is indult rosszul, Rokkó az első meccsén döntetlent ért el, a másodikat pedig megnyerte, ezt azonban nyomban egy 15 meccses vereségi sorozat követte, amit azóta is csak elvétve sikerült megszakítani, a 107 meccs alatt összesen 2 győzelem és 5 döntetlen került a vereségek mellé.

A borzasztó mérleg dacára nagyon komolyan veszi a bokszot, mindennap tréningezik, és nem is foglalkozik mással. "Állandóan itt vagyok az edzőteremben, heti öt edzést nyomok. A futás meg a kesztyűzés a lényeg, de erősítek is. Ehhez értek, ezt csinálom már húsz éve, ebből van pénzünk. Ha elmennék dolgozni, akkor nem tudnék rendesen készülni, és ha nem vagyok edzésben, akkor Petrányi (Petrányi Zoltán, Balogh menedzsere - a szerk.) nem visz meccsekre - végül is igaza van."

A profi világ tele van olyan bunyósokkal, akiket virágnyelven felhozó ellenfeleknek neveznek, és többnyire azt a célt szolgálják, hogy általuk javítsák az ígéretesebbnek tartott versenyzők győzelmi statisztikáját. Baloghra is kétségkívül ezt a szerepet osztotta a élet, mégsem tartozik a tipikus megélhetési bokszolók közé, a lelkesedése ugyanis szinte egyedülálló: mindig magabiztosan és nagy győzni akarással lép be a szorítóba, ahol rendszerint óriásit küzd a talpon maradásért. Sokszor vitatkozik a pontozók ítéletével, előfordult, hogy könyörgött a folyatásért a vezetőbírónál, aki a szemöldökéből ömlő vér miatt leállította a meccset, de veszekedett már az edzőjével is, aki a komolyabb verést elkerülendő bedobta a törülközőt a második menetben.

"A pontozók szerintem egy kicsit bolondok, legalábbis van, amikor nem úgy hozzák ki az eredményt, ahogy kéne, ilyenkor közlöm velük, hogy ez nem volt fair. A vezetőbírókkal is szoktam vitatkozni, amikor indokolatlanul technikai KO-t hirdetnek, hiába mondom, hogy jobb vagyok a gyereknél, ne csinálja már. De az sem mindegy, hogyan kapsz ki. Én becsülettel végigbokszolom a meccseket, még a világbajnok Gotthard Hintereggerrel is végigment a hat menet (Gotthard Hinteregger korábban az IBF és a WBO interkontinentális bajnoka volt - a szerk.)."

http://www.youtube.com/embed/_MQ17T5zALc

A Hinteregger elleni 1998-as meccsére különösen büszke. Balogh piros nadrágban

Balogh Gábor állítja, klasszikus kiütéssel még nem is kapott ki soha (a Boxrec adatbázis szerint azért két ilyen is becsúszott, az egyik a ma már nagynevű világbajnok Gennagyij Golovkin bemutatkozó meccsén). "A padlót megjártam már párszor, de gyorsan kitisztulok. Felállok, és nyomom tovább. Dolgozik bennem az adrenalin, meg a büszkeség, hogy nehogy már egy menet után vége legyen. Az a lényeg, hogy emelt fővel jöhessek ki a ringből." Ez a mentalitás többeket a Rocky-filmek főhősére emlékeztet, a Rokkó becenév is innen származik.

Hozzáállása miatt a közönség is nagyon kedveli, szerinte ezért tartozik a legfoglalkoztatottabb bokszolók közé. "Volt olyan időszak, amikor minden héten volt meccsem külföldön. Mindegy, hogy nem nyertem, a közönség szereti a bunyómat, így el tud adni a menedzserem."

A honoráriuma az ellenféltől függően változó, de átlagosan száz eurót kap menetenként. Ezt a pénzt akkor is kifizetik neki, ha nem megy végig a meccs, vagyis nem a nagyobb díjazás miatt küzd a végsőkig. "Viszont ha nem lennék jó, vagy ha feladnám a meccseket, akkor nem hívnának a következő gálára" - mondja.

Balogh a meccsek révén bejárta már fél Európát, de elsősorban a hazai szurkolók lelkesednek érte, előfordul, hogy minden találatát ovációval fogadják, vagy kórusban skandálják a nevét, különösen, amikor jellegzetes örömtáncát is előadja egy-egy meccse után. "Olyankor csinálom, amikor nagyot bokszoltam, vagy ha nagyon őrjöngenek a nézők, akkor az ő kedvükért is. Közönségkedvenc vagyok" - jelenti ki.

Nemrégiben került sor a századik meccsére, ahol különösen nagy ünneplést kapott. "Mindenki itt volt a meccsen, az összes zsivány és gengszter, éjszakai menő. Be is mondták, hogy ez Rokkónak a századik meccse." Aztán a debütáló Vári Gergő négy menetben jobbnak bizonyult a jubiláns bunyósnál.

Bár már harmincnyolc éves, egyáltalán nem gondolkodik a visszavonuláson, és az sem foglalkoztatja, hogy mihez kezd majd utána. "Adottság kérdése, hogy ki meddig bírja, én jól bírom. A múltkor is bokszoltam egy legalább tíz kilóval nehezebb gyerekkel, akinek a saját súlycsoportjában második-harmadik menetes KO-i voltak, de engem nem bírt leütni. Mások egy ilyen meccs után hónapokig hallani sem akarnak a bunyóról, én meg örülök neki, hogy jön a következő. Úgy teremtettek meg, hogy nekem elég egy hét is regenerációra. Ilyenkor pihenek, sétálgatok a szigeten az asszonnyal. A meccsek előtt meg szoktak vizsgálni az orvosok, de sosincs semmi probléma, csak a szememet kellett már összevarrni, de az alap a bokszban."

Azt mondja, még egy-egy nagyobb verés után sem érzi úgy, hogy most egy időre elment a kedve a bunyótól. "Ilyenre még nem volt példa, mert hajt a vérem. Büszke vagyok rá, hogy több mint száz meccs után, harmincnyolc évesen még mindig itt vagyok, és hallanak rólam."

Amikor a céljairól kérdezzük, meglepően ábrándos válasszal rukkol elő. "Jó lenne végre megnyerni egy komoly bajnoki címet. Nem olyan távoli cél ez, ha éjjel-nappal készülök rá, meg lehet csinálni. Ez úgy van, hogy egy rosszabbtól ki tudsz kapni, de egy jobbat is meg tudsz verni - csalóka dolog ez a boksz. Ha mondjuk egy felhozó meccsen egy bajnok az ellenfelem, és sikerül megvernem, akkor egyből felkerülök a ranglistára."

Felvetjük azt is, ennyi vereség után nem tervezik-e a menedzserével, hogy most már megpróbálnak találni egy verhető ellenfelet. "Tudod, sokat számít a pénz, és az az igazság, hogy az olyan meccsekben van pénz, ahol erős az ellenfél. Vannak, akiket le tudnék győzni, de én inkább mindig a pénzt választom. Ha egyszer talpra állok, akkor majd máshogyan lesz."