Vágólapra másolva!
Műkorcsolyázóink állandó szereplői a téli olimpiáknak, bobosaink is megmutatták már magukat a nagyvilágnak, szánkóban azonban még várat magára a premier. Lehet, hogy csak 2010-ig kell várni a magyar debütálásra, Pulai Imre és Seregi Gergely ugyanis azt tűzték ki célul, hogy bekerülnek a Vancouverben induló párosok közé. A 41 éves, 2000-ben Novák Ferenccel kenu 500 méteren olimpiai bajnoki címet szerzett Pulai és a tíz évvel fiatalabb Seregi a sérülésekkel, a pályahiánnyal, az anyagi gondokkal dacolva készül a történelmi tettre, így lehet egy 38 fokban született álomból jeges valóság.

"Muszáj kockáztatni. Van egy szlovén társunk Apostol nemzetközi csapatában, akinek 700 csúszásra volt szüksége, hogy lejöhessen a férfi rajtból. Mi 250 után lejöttünk. Nem szabad félni, mert az mindent elront" - mondja Pulai.

"Sumák a nyugodtabb kettőnk közül, ő stabil időket megy. Én meg izgága vagyok, tízből ötször borulok, és vagy nagyon jó időt megyek, vagy nagyon rosszat" - veszi át a szót Seregi. "A párosban viszont Sumák a főnök, ő van felül, ő kormányoz, én meg alul az egyensúlyért felelek. Nekem kell lekövetnem azokat a jeleket, amiket a lábával, vagy a vállával ad. A felállást nem mi döntöttük el, hanem a vizsgáztatók, ők jobban értenek hozzá. Mivel mindketten elég nagyok vagyunk, így a sebességünk is jóval nagyobb, mint más párosoknak, de a nagy súly miatt kormányozni is nehezebb.

Párosban versenyezni intim dolog. Nincsenek titkaink, mindent megbeszélünk egymással, mindent tudunk a másikról, egy évben 280 napot vagyunk egy szobában, van, aki a saját feleségével sem tölt ennyit. Mások vagyunk, de éppen ezért működik a párosunk, én mindig dörmögök, morgok, veszekszem, nem lehet hozzámszólni, Imi pedig ezt csendesen viseli, és rámhagyja, hadd mondjam a magamét. Neki Sigulda a kedvenc pályája, nekem Igls, neki a hosszú, nyújtott, nekem meg a rövid, szűk kanyarok fekszenek".

Bár párosban szeretnének indulni Vancouverben, egyesben is csúsznak, mivel pontokat kell gyűjteniük ahhoz, hogy legyen esély az olimpiai részvételre. Ehhez persze utazgatni kell, az utazáshoz pedig pénz, ez az, ami jelenleg a legnagyobb akadály, a MOB-tól ugyanis szeptember óta nem érkezett meg a szánkó szövetségnek évente megítélt 2,9 millió forint. "Szponzort keresünk" - tárja szét a karját Gergő. "Iminek szerencsére vannak szponzori bevételei, amit a szánkózásra fordít, de mivel évente 4 és 6 millió forint közötti összeg elmegy az edzésekre, utazásokra, ruhákra, étkezésre, és a szövetség fenntartása a 2,9 millióból egyet elvisz, így saját zsebből is rendesen bele kell tenni."

Az idei Világkupa-sorozatban, ami november végén kezdődött, eddig mindössze egy versenyen tudtak rajthoz állni a magyar szánkósok, Iglsben Seregi a 40. helyen végzett 63 indulóból, amivel egy ponthoz jutott. A pontozás hasonló, mint a Forma-1-ben, az első helyezett 100 pontot kap, a második 85-öt, és a 40. helytől lefelé 1 pont jár.

Ne nézzük le Seregi egyetlen pontját, ugyanis előtte más magyar szánkós még nem szerzett pontot világeseményen, ráadásul ezt a helyezést úgy érte el, hogy mindössze tízszer indult a férfi rajtból, ami borzasztóan kevés. Pulai is indult az ausztriai viadalon, de nem jutott tovább a kvalifikációs napon, ahol a legjobb időhöz képest 3,5 másodpercen belül kell lenni, ő azonban egy századdal kicsúszott a tűréshatárból.

"Leszakad az arcod az utolsó kanyar végén"

Az ausztriai pálya lassúnak mondható a vancouverihez képest, Iglsben 120 km/h a maximum, bár minden viszonylagos, Gergő ugyanis 105-tel bukott egyszer, szerencsére nem törte össze magát. Az ötkarikás játékokra épült pályával kapcsolatban, ahol a legdurvább részen 157 km/h-t is mértek ("Leszakad az arcod az utolsó kanyar végén" - így Gergő), a Nemzetközi Szánkószövetség elnöke is aggodalmát fejezte ki, és kérte az olimpiai szervezőket, hogy a lehető legtökéletesebb jeget biztosítsák a kanyarokba be-, illetve kimenet.

A jég felületén, hőmérsékleten, tisztaságán nagyon sok múlik, van olyan pálya, ahol reggel 130-cal lehet repeszteni, de az esti hidegben még ezt is fölül lehet múlni 10 km/h-val. Hogy a vancouveri pálya tényleg brutális, azt mutatja, hogy a magyarok egyedül csúszva, a gyerekrajtból indulva is 110 km/h-s sebességet értek el. A férfi rajtba nem is engedték fel őket, de örültek annak is, hogy egyáltalán engedélyt kaptak.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Pulaiék egyébként óriási dolognak tartják, hogy két hétig ott lehettek a tesztelők között, bár ők a visszajelzésekből is azt érzik, hogy a többiek tisztelik őket, hogy ekkora lelkesedéssel vetik magukat a szánkózásba. "Iminek nagy respektje van a mezőnyben, és a NOB-nak is jó reklám, hogy egy nyári sportban olimpiai címet elérő sportoló egy téli sportban is kipróbálja magát. A királyok közül Imi a kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös olimpiai bajnok Armin Zöggellerrel ápol jó viszonyt, én meg a lettek egyik legjobbjával, Martins Rubenisszel vagyok jóban. Odajönnek, elmondják, mit kellett volna máshogy csinálni, jó fejek és segítőkészek. Nagyon sokat jelentett számomra, amikor ezeknek a versenyzőknek az edzői azt mondták, örülnek nekünk, hogy mi is ott vagyunk velük" - mondja Seregi.

Magyar bajnokság két indulóval

Ha megjön a várva várt pénz, akkor a két fiú elutazik az Iglsben rendezendő román bajnokságra, ahol megrendezik a külön magyar bajnokságukat. Az nem kérdés, hogy a párost ki fogja nyerni, mivel csak ők csúsznak, egyesben viszont öldöklő csata várható.

A nagy álom azonban az olimpia, ahol egyesben 45-en, párosban 25-en állhatnak majd rajthoz. Mivel úgy tűnik, hogy a pénzhiány miatt elúszik a mostani szezon, marad a 2009 október 15. és 2010. január 15. közötti kvalifikációs időszak. Az akkor esedékes hét Világkupa-viadalból öt lesz Európában, egy Salt Lake Cityben és egy Naganóban, Seregiék négyen szeretnének elindulni, és minimum negyven pontot kéne összegyűjteniük ahhoz, hogy legyen esélyük bekerülni a 25 páros közé.

A helyzetet bonyolítja, hogy nem elég párosban pontokat gyűjteni, az is kell, hogy Pulai egyesben legalább egyszer bekerüljön a középdöntőbe, azaz továbbjusson a kvalifikációs napról. A motivációval és az elszántással nincs gond, a szoba ajtaján ott egy matrica, amely a vancouveri pályát ábrázolja, ez mindig emlékezteti a fiúkat arra, hogy a mi a cél.

"Ha kijutunk az olimpiára, és ott utolsók leszünk, akkor is ugyanolyan boldogok leszünk, mint az első helyezett. Magyarországon valamiért csak az érmeket, a dobogós helyezéseket értékelik az emberek. Ha egy jónevű kajak-kenus vagy, és nem nyersz, ne adj isten dobogóra sem férsz fel, akkor már leköpködnek. Imiért és magamért szeretnék ott lenni, ha nem jövőre, akkor 2014-ben, Szocsiban. Mindent feláldoztam a szánkó miatt, egy hosszú kapcsolatom is véget ért, Sumák pedig 25 év kenuzás után váltott, és 41 éves fejjel hatodik olimpiájára készül. Ha most nem sikerülne, és rendben lesznek az anyagiak, akkor nekimegyünk még egy olimpiai ciklusnak. 2014-ben álomszerű lenne bekerülni a legjobb 15 közé párosban..." - osztja meg vágyait Gergő.

Pulai és Seregi, avagy Sumák és Ombre. Az első magyar szánkópáros, amely olimpiára készül.