Szerény magyar remények az atlétikai Eb-n

Rekord indulói létszámmal, 48 ország 1370 versenyzőjével (739 férfi, 631 nő) számolnak a hétfőn kezdődő göteborgi atlétikai Európa-bajnokság szervezői.

A magyarok eddig 16 aranyérmet nyertek az atlétikai Európa-bajnokságok 1934 óta íródó történetében. Legutóbb, négy éve Münchenben a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Göteborgban akár ismételhettek volna mindketten, ám az athéni olimpiai doppingvétség miatti kétéves eltiltásukat töltik, s csak ősztől térhetnek vissza. A legeredményesebbnek a súlylökő Varjú Vilmos bizonyult az eddigi Eb-ken, aki Belgrádban, majd 1966-ban Budapesten is nyert.

A magyar Eb-aranyérmesek:
1934, Torino: Szabó Miklós, 800 m, 1:52.00 p Kovács József, 110 m gát, 14.8 mp
1938, Bécs: Csák Ibolya, magasugrás, 1,64 m
1954, Bern: Szentgáli Lajos, 800 m, 1:47.1 p Rozsnyói Sándor, 3000 m akadály, 8:49.6 p 4x100 m váltó (Zarándi László, Varasdy Géza, Csányi György, Goldoványi Béla) 40.6 mp Földessy Ödön, távolugrás, 7,51 m
1962, Belgrád: Varjú Vilmos, súlylökés, 19,02 m Zsivotzky Gyula, kalapácsvetés, 69,64 m
1966, Budapest: Varjú Vilmos, 19,43 m
1969, Athén: Németh Angéla, gerelyhajítás, 59,76 m
1974, Róma: Bruzsenyák Ilona, távolugrás, 6,65 m
1978, Prága: Papp Margit, ötpróba, 4655 pont
1998, Budapest: Gécsek Tibor, kalapácsvetés, 82,87
2002, München: Annus Adrián, kalapácsvetés, 81,17 m Fazekas Róbert, diszkoszvetés, 68,83 m