Janics Natasa nem árulja el a titkot

Tizennégy évesen már országos bajnokságot nyert Jugoszláviában, 2000-ben pedig az élről visszacsúszva, de Kőbán Ritát megelőzve olimpiai negyedik lett a tavalyi esztendő legjobb magyar sportolónője, Janics Natasa. Az életvidám, magyar dédszülőktől származó kajakozó 2001-től már a magyar válogatottat erősíti, s a 2004-es athéni duplázás után idén - természetesen Kovács Katalinnal egy hajóban evezve - összesen hat aranyat lapátolt össze a poznani Eb-n és a zágrábi vb-n.

- Az 500 méteres távra az edzéseken és a versenyeken jobban figyeltek az olimpia miatt?
- Én mindig arra a távra koncentrálok, amelyiken elindulok, hiszen nem gondolhatok például egy 1000 méteres versenyen az 500-ra.

- A tudásod hány százalékát köszönheted édesapádnak?
- Inkább nem mondanék százalékot, de nagyon-nagyon sokat... Régen nem annyira érdekelt, amit mondott, az egyik fülemen bement, a másikon kijött. Amikor például együtt mentünk 40 kilométert a vízen, folyamatosan beszélt hozzám, s nekem már az első kilométeren elegem volt, ekkora volt a fejem. Nehéz volt, mert ő volt az apukám, és így is tekintettem rá, mondtam, hogy nem bírom, ő megsajnált. Ebből a szempontból ez nem volt jó, de technikailag nagyon sokat fejlődtem. Tavaly kezdtem el gondolkodni azon, amiket mondott, az olimpiáig csak az ő szavai jártak a fejemben.

- Milyen szavak?
- Ezek titkok. Akik számára nem az, nos, nekik személyesen mondtam el vagy fogom elmondani.

- Ezek egyben a siker titkai is?
- Részben, de a jelenlegi edzőm, Kati néni nélkül ezt nem tudtam volna megcsinálni. Van, aki például egyedül edz, amire én nem lennék képes, nekem nagyon jó, ha szigorúak velem. Kati néni edzéseken észreveszi, amikor már fáradtak vagyunk. Néha 2-3 órát is kajakozunk egyfolytában, és összejöhet akár 8 óra is.

- Fáradtan, otthon mit szoktál csinálni?
- Bebújok az ágyba, és alszom egy nagyot reggelig.

- Hogyan érzed, mennyit fejlődtél Sydney után?
- A legtöbbet 2003 után, az olimpia évében - 5 másodpercet.

- Párosban is?
- Azon is érződik. Tudni kell, hogy nem minden páros jó, ahol két világklasszis van, de mi Kovács Katival hasonlóan evezünk. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljesen egyformán, mert van nagyon sok különbség.

- Ha külön-külön megnézünk titeket; miben vagy jobb te, miben jobb ő, mik a legfontosabb különbségek?
- Ez is jó kérdés, de ezek ilyen kis titkok. Ha ezt elmondanám, lehet, Kati legyőzne. Amúgy ő nagyon okos, így kitalálja, mik a különbségek.

- Mit éreztél, amikor Katit az olimpia előtti válogatón legyőzted?
- Büszke voltam magamra, hogy kijutottam az olimpiára. Sajnáltam őt is, de ilyen a sport, és sajnálom, hogy ebben a sportágban egy országból egy számban csak egy versenyző indulhat. Jobb lett volna az olimpiai döntőben összemérni a tudásunkat...

- Hogyan zajlik egy felkészülés éves szinten, most például mikor folytatod az edzést?
- Most jutalmat kaptunk Kati nénitől. Az is motiváció volt, hogy aszerint alakul a pihenőnk, hogy miképp szerepelünk az Eb-n és a vb-n. Októberben vagy novemberben szoktunk kezdeni, és augusztusig-szeptemberig tart a szezon, összesen egy-másfél hónap marad ki. A legtöbben edzésnaplót írnak, ám én ezen nem gondolkodom, korábban írtam, de ma már nem. Edzésekről, érzésekről; felhőket is rajzoltam, picit olyan is volt, mint egy időjárás-jelentés. Kati néni előre tervez, de nekünk soha nem mondja el, mikor és milyen edzéseink lesznek.

- Azt azért csak tudjátok, hánykor kezdődik a nap?
- Néha azt sem, csak bejön, és elkiáltja magát, hogy: "Na mi lesz már, vízre szállás!". Nem mondja végig az edzésprogramot, csak - a bemelegítés után - azt, hogy "4 perc", "3 perc", "rajt", "jó" - ennyit! Télen sok futásból, úszásból, kondizásból állnak a tréningek, nyáron pedig a kajakozás mellett szintén járunk konditerembe, néha futunk is egy kicsit. A téli úszás keményebb egy világbajnokságnál, futás után pedig még fájdalmaim is szoktak lenni... De ezeket megcsinálom azért, hogy kajakozhassak, amit pedig nagyon szeretek.