Vágólapra másolva!
A Pakson megrendezett III. Marx György emlékverseny győztese, Almási Zoltán a bledi olimpiai ezüstérmes csapat egyik legjobbja volt. Ötszörös bajnok, a májusban Kazincbarcikán bajnokságon holtversenyben végzett Gyimesi Zoltánnal, de ezüstéremmel kellett beérnie. A Pakson jó teljesítményt nyújtó, alapos megnyitáselméleti felkészültségét sikerrel kamatoztató tornagyőztessel Balatonlellén beszélgettem. Az interjút sokszor szakította félbe Zoli mobiljára érkező hívás, gratuláló SMS.

- Mennyire zavarja, hogy a FIDE július 1-től érvényes ranglistáján hivatalosan a magyar rangsorban már csak az ötödik lesz, Gyimesi Zoltán és Berkes Ferenc is megelőzte?
- Ezzel én nem igazán foglalkozom, Gyimesi Zoli is gratulált elsőségemhez, de az SMS-ben azért leírta, hogy október 1-ig előttem lesz a rangsorban. Én pontosan tudom az erőviszonyokat, és remélem, hogy már a következő listán helyreáll a világ rendje.

- Legmagasabb pontszámával, a 2676-tal a 2003. januári listán még az első húszban volt. Mi volt az oka a pontvesztésnek? Csak a versenyek hiánya?
- Elsősorban a versenyínség, de be kell vallanom, hogy egyszer-kétszer bizony nem apróztam el a vesztést, húsz pont felett is hullajtottam. Csak egy-két embernek sikerült berobbannia a 2700 pontosok közé, s ők sem jutnak igazi lehetőséghez. Régen jóval több volt a körverseny, én is fiatalabb voltam, lehet, hogy érdekesebb voltam a szervezőknek. Sokat inflálódott az Élő-pontszám, valamikor még 2655-tel a húszban lehettem, most már mindez jóval kevesebbet ér.

- Balatonlellén a barátai, a sakkozók nagy örömmel fogadták. Már első este sokáig tartott az élménybeszámolója. Örül a népszerűségnek?
- Nem tagadhatom, hogy igen. Örömmel tölt el, hogy nemcsak a barátaim ünnepelnek. Kimondottan jólesik a pár kedves szó, a baráti kézszorítás.

- Beszéljünk Korcsnojról.
- Témánál vagyunk, tényleg zseniális az öreg. A sakktáblánál még mindig kellemetlen ellenfél. Az életkora miatt azonban sokszor a partik közben már nem tudja magát kontrollálni, annyira belemélyül a játékba. Mindenképpen zavaró, hogy a nehéz pillanatokban izgatottan dobol az asztalon, vagy éppen a kávéstermosszal bíbelődik, a csokoládét bontogatja. Sok időt töltöttünk együtt a Hotel Thelenaban, elsősorban az étkezések idején. Sok, általam még nem ismert új sztorit hallottam tőle. Élő legenda, akit még mindig hihetetlenül bosszant a vereség, ha a játszmában esélyt hagy ki. Az első körben többször is szerencséje volt, ezen kellemesen elviccelődött, de Berkes Fecó elleni veresége, vagy ellenem a sorsdöntő játszma elvesztése után már kevésbé volt humoros. Mindenkinek el kell ismernie, hogy még mindig nagyon jól játszik, a hihetetlen rutinnal nem könnyű felvenni a versenyt, nagyon is oda kell figyelni a partira, nem lehet könnyelműsködni. A versenyt követő fogadáson láthatóan élvezte a népszerűséget, szellemes interjúkat adott, imádja, ha körülrajongják. Ezt megértem, 74 éves, hihetetlen eredménylistával.

- Nézzünk egy kicsit előre, feladatok, a további versenyprogram.
- Egy hónap múlva kezdődik Göteborgban a sakkcsapat Európa-bajnokság. Én fogom vezetni a magyar válogatottat, és mindent megteszünk azért, hogy kiköszörüljük a magyar sakkozáson esett csorbát, a calviai sakkolimpia 31. helyét.

- A 2003-as plovdivi Eb 20. helyére sem lehetünk "büszkék".
- Akkor én nem játszottam... De térjünk vissza a göteborgi Eb-re. Én biztos vagyok abban, hogy a csapat sokkal jobban fog szerepelni. Jobbak lesznek a körülmények. A startlistán nem leszünk az első tízben, valahol a 15. hely környékén jegyeznek majd bennünket. Szuper lenne, ha az első hat között végeznénk. Úgy értékelem, hogyha első tízben végeznénk, azt is jó eredményként könyvelhetnénk el. Magamtól azt várom, hogy nyerjek Élő-t, ez függ majd az ellenfeleimtől is, szeretnék egy jó versenyt játszani az első táblán. Ha jól megy a csapatnak, akkor erre reális az esélyem. Göteborgban is jók lesznek a feltételek. Én észak-párti vagyok, nem szeretem a meleget, svéd kocsim van, a kutyám is Északról jött. Az Eb után rögtön Mainzban játszom. Az orosz Szvidlerrel nyolcjátszmás párosmérkőzést a Fischer-Random Chess szabályai szerint, a rendezők ezt hivatalosan világbajnokságnak tekintik. Ezután még nincs semmi konkrétum, illetve a következő idényben is szerepelek a Bundesligában.

- Külön készül a párosmérkőzésre?
-Ha lenne időm, akkor biztosan. Azért a Fischer-sakkban kijön, hogy kinek van általában tehetsége, ezért nem vagyok elveszett ember. Ha összegyűjtenék a játszmáimat, és azokat gondosan elemeznék, akkor rájönnének, hogy tudok én nagyon jól játszani. Sok jó állást rontottam már el, kihagy a figyelmem, koncentrációs hiba. A legnagyobb baj, hogy sokszor még el is vesztettem a sokat ígérő pozíciókat, és ez rányomta bélyegét az egész versenyre.

- Miként ítéli meg az argentínai világbajnokság esélyeit?
- Arról a versenyről keveset tudok. Még a lebonyolítás sem tisztázott. A győztes játszik Kramnyikkal? Így nem szeretnék véleményt mondani. Mindenesetre lenyűgöző Topalov játéka, "féltáblás" áldozatokkal veri az ellenfeleit. Jó ötlet volt, hogy "megtiltották" a döntetlent a szófiai versenyen, ezt a taktikát én is alkalmaztam Pakson, minden partit kijátszottam, amíg volt értelme.

- A paksi torna záróünnepsége előtt meglátogattuk a Sakkolimpiai Emlékművet. Milyen érzésekkel nézte érmes olimpikonjaink fantasztikus névsorát, és 2002 Blednél már az ön neve is szerepel.
- Jóleső érzés volt, és örömmel láttam, hogy van még hely bőven az oszlopon.

Verőci Zsuzsa