Tour de Hongrie a Balaton körül

Idén 825 km-t kell végigtekerniük a legnagyobb hazai kerékpárverseny indulóinak, 55 km-rel többet, mint az elmúlt évben. A Tour de Hongrie hét nap alatt 101 településen halad át. Újdonság, hogy a versenyzők megkerülik a Balatont is.

2004. 07. 27.
1. szakasz, Balatonföldvár-Balatonfüred (156 km)
BALATON NAGYDÍJ - AZ IGAZSÁG PILLANATAI

A magyar tenger mindig is fontos állomás volt a Tour de Hongrie történetében, rajt vagy befutó helyszíne volt egy-egy Balaton-parti város, mégis új színt hoz a versenybe ez a balatoni szakasz. Többek között azért, mert a mezőny a rajt előtt komppal kel át a Balatonon, s a déli parton Balatonföldvárról rajtol, majd megkerülve a tavat, Balatonfüreden ér célba - ez a befutó lesz az Észak Dél mellett nevű rendezvény egyik legfontosabb pillanata.

"Már évek óta biztattak, mutassuk meg a Tour de Hongrie-t a balatoni nyaralóknak, idén már elég erősnek érzem a versenyt ahhoz, hogy egy ilyen komoly megmérettetésen is részt vegyünk, az északi parton a zsúfolt, szűk utakon ugyanis nagy kihívás a viadal biztonságát megőrizni" - avatott be bennünket a kulisszatitkokba Eisenkrammer Károly.

A balatoni szakaszon már hatalmas csatákra van kilátás. A rövidke emelkedők ugyan nem jelentenek komoly gondot a jól felkészült kerékpárosoknak (ők "egyszusszanásos" hegyeknek nevezik az ilyen dombokat), ám a szökéssel próbálkozó versenyzőknek kedvező terepet kínálnak. Ugyanakkor az erős sprinterek csapatai igyekeznek majd egyben tartani a mezőnyt, hiszen az a céljuk, hogy a nagy sebességre képes versenyzőjük a célegyenesben az első sorokból indíthassa meg döntő támadását. Mindez összességében nagy tempót ígér, ezen a szakaszon eljönnek az igazság pillanatai, kiderül majd, kik azok, akik nem készültek fel megfelelően az egyhetes viadalra, a szigorú szintidők miatt többen elbúcsúzhatnak a versenytől.

Összességében ez a szakasz sprintbefutót ígér, a balatonfüredi célhoz vezető utolsó nyolc kilométeren ugyanis lejtmenetben teker majd a mezőny. A Tour de France-on, a Vuelta a Espanán vagy a Giro d'Italián a balatonihoz hasonló terepen ilyenkor állnak össze a híres "vonatok": hét-nyolc egyforma mezes kerekes száguld a mezőny elején libasorban, elöl a húzóemberek váltogatják egymást, úgy forognak, akár egy harckocsi lánctalpa, hátul pedig ketten-hárman védik a sprintert. Az utolsó kilométereken a húzóemberek minden erejüket beleadják, s amikor kifulladnak, félreállnak, így repítik egyre nagyobb sebességgel a cél felé a szélárnyékban (kerékpáros nyelven anschlussban) meghúzódó sprintert. Az utolsó 500 méteren már csak a két leggyorsabb csapattárs segít, s a befutó előtt 300 méterrel a sprinter pillanatai következnek: ekkor már csak magára számíthat, feszülő combjain majd szétszakad a nadrág, a kerékpár váza és kormánya hatalmas terhelést kap, de az erőlködés eredménye félelmetes, 60-70 kilométer/órás csúcs-sebességgel zúdul át a célvonalon. A Tour de France egyik legeredményesebb sprint-specialistája a "Telekom-vonat" volt, amely ötször segítette a német Erik Zabelt a pontverseny győzelemhez.

A Tour de Hongrie első szakaszán hasonló adottságú versenyzőé lehet az első hely, de nagyon sok múlik majd a csapatok munkáján is. Hozzá kell tenni még valamit: ezen a napon nem csak a hajrára kell nagyon figyelniük, hanem arra is, hogy az összetett győzelemre esélyes versenyzőik ne kerüljenek időhátrányba.